Hírek

2013. február 15.

BBT/1795/2012

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a WIND-LOCK Kft. (5053 Szászberek, Fő tér 232.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül javítsa ki fogyasztó bejárati ajtaját, amennyiben nem tudja kijavítani vagy a kijavítást nem vállalja, akkor ugyanezen határidőn belül cserélje ki, amennyiben nem tudja kicserélni vagy a kicserélést nem vállalja, akkor ugyanezen határidőn belül fizessen vissza fogyasztó részére 225.000 (Kettőszázhuszonötezer) Ft-ot.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

INDOKOLÁS

Fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy 2011.03.11-én megrendelt vállalkozástól egy 16 ponton záródó biztonsági ajtót. 100.000 Ft előleget fizetett. A vállalkozás nem végezte el a munkát határidőre, azért 2011.10.20-án levélben fordult hozzájuk. Ekkor arról tájékoztatták, hogy a megrendelt típust már nem gyártják. Kénytelen volt elfogadni a típusváltást. Az ajtót 2011.11.07-én beszerelték, de a 2012.01.26-án kelt levelében jelzett hibákkal, azaz az ajtó nem zár biztonságosan és nyikorog. Erre a levélre vállalkozás nem válaszolt. 2012.05.06-án újabb levelet küldött vállalkozásnak, de erre sem reagáltak. Kérte az ajtó működésének létrehozását, ha ez nem lehetséges a cseréjét, ha ezt sem tudják teljesíteni, akkor a kifizetett 225.000 Ft visszatérítését.

Beadványához csatolta a 2011.03.10-én kelt vállalkozási szerződést és garanciajegyet, vállalkozásnak írt 2011.10.20-án, 2012.01.26-án és 2012.05.06-án kelt leveleit valamint postai feladóvevényeket és tértivevényt.

A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2012. augusztus 31. napjának 08.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

Vállalkozás válasziratot a meghallgatási időpontjáig nem terjesztett elő.

A meghallgatáson megjelent a fogyasztó. Az eljáró tanács tagjaival (dr. Szatai Tibor, Blaha Béla, Dorogi András) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be. Az eljáró tanács elnöke megállapította, hogy vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2012.08.08-án átvette.

A fogyasztó a meghallgatása során a kérelmében foglaltakat fenntartotta. Előadta, hogy 100.000 Ft-ot előlegként, a fennmaradó 125.000 Ft-ot az ajtó beépítésekor fizette ki. 5.000 Ft-ot a vállalkozás elengedett az eredeti árból, mert késtek a beépítéssel. Az összegek megfizetését a szerződés igazolja. Kérte az ajtó kijavítását, kicserélését vagy a kifizetett összeg visszafizetését.

Fogyasztó kérelme alapos.

A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy felek között 2011.03.10-én vállalkozási szerződés jött létre műanyag ajtó cseréjére beépítéssel, sitt elszállítással. A vállalkozási szerződés részét képező garanciajegy szerint a garancia a beépítésre 1 év, a termékre a gyártó által meghatározott időtartam. A garanciajegy kelte 2011. november 7. Fogyasztó a beépített nyílászáró hibáját 2012.01.26-án, majd 2012.05.06-án – azaz a jótállási időn belül – írásban jelezte vállalkozás felé.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 248. § (1) bekezdése szerint: aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.

De egyébként is a Ptk. 305/A.§ (2) bekezdése szerint: Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

Vagyis mindenképpen vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék illetve a beépítés nem hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában nem volt meg.

Vállalkozás ezen bizonyítási kötelezettségének semmilyen módon nem tett eleget, válasziratot nem csatolt, a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg.

Mivel vállalkozás a rá háruló bizonyítási kötelezettségnek nem tett eleget, ezért a jótállási kötelezettség alól nem mentesülhet.

A Ptk. 248.§ (5) bekezdése szerint a törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.

A Ptk. 306.§ (1) bekezdése szerint: hibás teljesítés esetén a jogosult

a)      elsősorban - választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b)      ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A (2) bekezdés szerint: a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29.§ (8) bekezdése szerint 2012.08.07-én kiküldött és vállalkozás által 2012.08.08-án szabályszerűen átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére a vállalkozás a meghallgatás időpontjáig nem tett az ügyben semmiféle érdemi nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.  

Az Fgytv. 36/B.§ szerint:  Abékéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29.§ (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29.§ (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.

Budapest, 2012. augusztus 31.

Dr. Szatai Tibor

eljáró tanács elnöke

Blaha Béla

eljáró tanács tag

Dorogi András

eljáró tanács tag

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár