Vissza az összes hírhez2014. február 17.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/1870/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére aBaukonstant Kft. (2011 Budakalász, Szentendrei ú. 14.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 40 napon belül díjmentesen javítsa ki a tereplépcső, a pihenő és a lámpa hibáit.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelmében előadta, hogy 2011. szeptember hónapban a vállalkozás szerződés alapján elvégezte a társasház meglévő 24 + 14db tereplépcsőjének és a hozzá tartozó 3db pihenőnek a felújítását valamint az erkély alá világítótest szerelését. Az elvégzett munka és a beépített anyagok vállalkozói hibára visszavezethető meghibásodására a vállalkozó 1 éven belüli díjmentes javítási kötelezettséget, illetve 5 év szavatosságot vállalt. Az átadásra 2011. 09. 12. napján került sor. A fogyasztó 2013. január hónapban észlelte először a lépcsők felületének morzsolódását és az élek töredezését valamint a lámpa hibáját, amely megtelt csapadékkal.
A fogyasztó 2013. 02. 05. napjára levében hívta helyszíni szemlére a vállalkozást, amely azon nem jelent meg. A szemlére végül 2013. 04. 10. napján került sor. Az elkészített jegyzőkönyvben foglaltakra a vállalkozás 15 napon belül választ ígért. Válaszában úgy nyilatkozott, hogy nem áll módjában a kijavítást díjmentesen, szavatossági kötelezettsége terhére elvégezni. A fogyasztó a vállalkozás elutasító válaszát és annak indoklását nem fogadta el. Írásban ismételten közölte minőségi kifogásait, és fenntartotta illetve bejelentette szavatossági igényét, kérve a hibás teljesítés 2013. 06. 30. napjáig történő díjmentes kijavítását. Kérelmében hivatkozott többek között a túlhígítás okozta nem megfelelő lakkozásra és a lámpa tömítetlenségére.
Mivel érdemi intézkedésre mind a mai napig nem került sor, a vállalkozás szavatossági kötelezettségét nem ismerte el, ezért a fogyasztó a kijavítás 60 napon belüli díjmentes elvégzését kérve a békéltető testülethez fordult.
Kérelme alátámasztására másolatban csatolta kérelme alátámasztására a szerződést és a teljes műszaki dokumentációt valamint a kapcsolódó bizonylatokat, a vállalkozással folytatott levelezését, továbbá a szavatossági jegyet és a különböző időpontban készült színes fotókat.
A meghallgatás 2013. 08. 27. időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke az Fgytv. 31. §(2) bekezdés alapján figyelmeztette a feleket, hogy ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács (Balogh János, Földes Sándor Dr. Kapás Irén) tagjaival szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A vállalkozás válasziratot előterjesztett, előzetesen a jogvita tárgyára kiterjedő hatályú alávetési nyilatkozatot nem tett, a meghallgatáson közlésének megfelelően nem jelent meg.
A vállalkozás válasziratában - amelynek másolatát az eljáró tanács a fogyasztóknak átadott - úgy nyilatkozott, hogy a fogyasztó igényét a korábban történt személyes egyeztetés alkalmával kifejtett véleményének megfelelően továbbra is megalapozatlannak tartja.
A fogyasztó a válaszirat ismeretében röviden összefoglalta a kérelmében leírtakat, és azt változatlanul fenntartotta. Előadta, hogy a vállalkozás az elvégzett munka és a beépített anyagok vállalkozói hibára visszavezethető meghibásodására 1 éven belüli díjmentes javítási kötelezettséget, illetve 5 év szavatosságot vállalt. Erre, valamint a becsatolt bizonyítékaira és a vonatkozó jogszabályra tekintettel a vállalkozó magatartását, a kijavításától történt teljes elzárkózását jogszerűtlennek tarja. Ismertette, hogy 400.000,- forintos ajánlatot kapott más vállalkozástól a hibák kijavítására. Előadta, hogy a személyes egyeztetéstől is elzárkózott a vállalkozás, amely szakszerűtlenül és hibásan végezte mind a betonozást, mind a lakkozást, mind a fröccsenő víz ellen védett lámpa szerelését szakszerűtlenül és hibásan végezte. A 12 lépcsőn utólagosan elvégzett javítás és a lámpa tömítésének hiánya mindezt alátámasztja. A lépcsőt, a lámpát rendeltetésszerűen használják, a téli síkosság mentesítésre az önkormányzattól vásárolt környezetkímélő anyagot használnak, a lámpát pedig sérülés nem érte.
A lépcső biztonságos használatra alkalmatlan, jelen állapotában felületének 60%-a porlik, és ez az arány folyamatosan nő. A fogyasztó kérelmét fenntartotta, mert a vállalkozást a nem megfelelő, hibás telesítésért kijavítási kötelezettség terheli.
A fogyasztó kérelme megalapozott.
Az eljáró tanács a fogyasztó kérelmét a becsatolt iratok tanulmányozása és a meghallgatás után az alábbiak szerint tartja megalapozottnak.
A vállalkozás az elvégzett munka és a beépített anyagok vállalkozói hibára visszavezethető meghibásodására 1 éven belüli díjmentes javítási kötelezettséget, illetve 5 év szavatosságot vállalt. A fogyasztó a lépcsők felületének morzsolódását és az élek töredezését valamint a lámpa hibáját haladéktalanul jelezte, a vállalkozás a kijavítástól elzárkózott.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 305. § (1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A Ptk. 306. § (1) bekezdés a-b) pont alapján hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Azonban, ha ezekre nincs joga, vagy a kötelezett ezeket nem vállalta, vagy nem tud ennek eleget tenni, akkor a jogosult választása szerint megfelelő árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől és kérheti a vételár visszafizetését. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A Ptk. 306. § (2) bekezdés szerint a kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a hiba oka nem a teljesítés után, a nem rendeltetésszerű használat következtében keletkezett, hanem már a teljesítés időpontjában megvolt. A vállalkozás 5 év szavatosságot vállalt a szerződésben. Az átadás-átvételre 2011. 09. 12. napján került sor, ezért a hibás teljesítésért a vállalkozás felelősséggel tartozik. A vállalkozás a fogyasztóval szemben a hibás teljesítés szabályai szerint helytállásra, első sorban kijavításra köteles.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. augusztus 27.
Balogh János
eljáró tanács elnöke
Dr. Kapás Irén
eljáró tanács tag
Földes Sándor
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
