Vissza az összes hírhez2015. január 09.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/1904/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Vodafone Magyarország Zrt. (1096 Budapest Lechner Ödön fasor 6.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg 65.990 Ft-ot a fogyasztó részére, és ezen összeg után 2014. 06. 14-től a kifizetés napjáig járó, az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2014.05.10-én garanciális javítás céljából a X. Plázában a vállalkozás által üzemeltetett üzletbe leadásra került a Samsung S4 típusú készüléke, mivel a kijelzőjén nem jelent meg semmi. Az átvételi elismervényen csak a szokásos használatból eredő karcolások voltak láthatók a védőfólián. A készüléket a szervizben nem javították meg, mert mire odaért a "Készüléket ért erős mechanikai hatás következtében annak kijelző egysége elrepedt, betört.” A gyártói utasítások szerint ez nem tartozik a garanciális javítások közé. Az eset miatt panasszal éltem a vállalkozásnál, amit elutasítottak arra hivatkozva, hogy a "készüléket minden esetben légpárnás zárt zacskóban, lezárt műanyag ládában" juttatják el a szervizbe, amivel állításuk szerint kiküszöbölhető a szállítás során való sérülés okozása.
A telefon átvételi jegyzőkönyve szerint a telefonon kijelzőjén csak karcolási nyomok láthatóak, tehát akkor a szerviz által észlelt és lefényképezett sérülés még nem volt rajta, ebből következik, hogy bár a telefont a vállalkozás szerint légpárnás zárt zacskóba teszik - ami képes bizonyos erőbehatásoktól megóvni a telefont - a sérülés mégis a leadás és a szervizbe történő kibontás között keletkezett, ezért kártérítési felelősséggel tartozik. Lehet, hogy a sérülés és hiba között ok-okozati összefüggés nincs, a szerviz a sérülés miatt mégis elutasította a garanciális javítását annak vizsgálata nélkül, hogy a sérülés és a hiba között van-e okozati összefüggés.
A fogyasztó kérte annak megállapítását, hogy a vállalkozást felelősség terheli a telefonban okozott kár vonatkozásában. Ezen kívül kéri kötelezni a vállalkozást, a telefon javítási költségeinek megtérítésére, beleértve a kijelző védő fólia pótlását is, mivel a beadott telefonon is volt ilyen fólia, amit átrakni nem lehetett. (65.990 Ft)
A fogyasztó kérte a vállalkozást, hogy telefonnak a vállalkozástól történő átvételtől a javításig eltelt időre (2014.05.16-tól- 2014.06.13-ig) adjon kártalanítást azért, mert nem tudta használni a felső kategóriás telefonnak a szolgáltatásait. Kártalanításként elfogad időarányosan Internetes adatforgalmat (pl. egyszeri 2 GB-os adatforgalmat a +36703918180-as telefonra), híváskedvezményt (Pl. 10 perc ingyenes hívást bármely belföldi hálózatba a +36706217864-es telefonra.)
A készülékre a javítás után nem tettek beavatkozás elleni un. "Garancia" zárócímkét. Annak érdekében, hogy a vállalkozás hivatalos szervizpartnere a készüléket a garanciális időben is javítsa, szükséges ennek a zárócímkének a megléte. Kéri a vállalkozás kötelezését arra vonatkozóan, hogy a zárócímke elhelyezéséről a meglévő szervizdokumentumok figyelembevételével intézkedjen vagy pedig ennek hiányában is ismerjék el a garanciális javítási igényét.
Ezen kívül kéri a vállalkozás kötelezését, hogy a javítási költségei után a számla kiállításától (2014.06.13-tól) a teljesítésig esedékes törvényes kamatot fizesse meg.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2014. 08. 27-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére a vállalkozás nem jelent meg, válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályok szerint járt el: 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről, illetve a 151/2003. (IX.22.) Kormány rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról. A készülékek szervizelése a vállalkozás, mint forgalmazó megbízásából az adott gyártó saját szervizében történik, ennek eredményeképpen biztosítható a készülékre a vonatkozó jótállás. A készülékek javítása során a szerviz állít ki jegyzőkönyvet a készülék állapotáról, hibájáról, illetve ha szükséges csereigazolást is mellékel.
A nyilvántartás szerint eddig 1 alkalommal került szervizbe a készülék:
2014. 05. 10., jelzett hiba: a készülék bekapcsol, de nem jelenik meg semmi a képernyőn, nincs kép. Elvégzett művelet: A készüléket ért erős mechanikai hatás következtében annak kijelző egysége elrepedt, betört. A mechanikai sérülés miatt annak garanciális cseréjére a gyártói utasítások értelmében nincs lehetőség. Cseréjét csak fizetős keretek között tudjuk biztosítani, melynek költségéről, egy előzetes bevizsgálást követően árajánlatot adunk.
A készülékről a vizsgálatok során a gyártói szakszerviz megállapította, hogy azt a vásárlást követően mechanikai sérülés érte, így a vállalkozás mentesül a jótállási kötelezettség alól.
A fentiekről a jótállási jegyen a következőket tünteti fel:
„Jótállási felelősség kizárása
1. Ügyeljen a termék használati útmutatóban foglaltak betartására! A jótállási kötelezettség nem áll fenn (például de nem kizárólagosan), ha a hiba rendeltetésellenes használat, törés, sérülés, szakszerűtlen kezelés vagy illetéktelen átalakítás, helytelen tárolás, beázás, nem megfelelő feszültség használata, elemi csapás vagy az értékesítés utáni bármilyen külső behatás eredménye. Ilyen esetekben a javítás költségei a vásárlót terhelik.
2. A Vodafone hivatalos szervizei jogosultak a jótállás megszűnését a Jótállási jegyre rávezetni.
3. A Jótállási jegyen illetéktelenek által tett bármilyen javítás, törlés vagy átírás, valótlan adatok bejegyzése a Jótállási jegy érvénytelenségét vonja maga után.”
Amennyiben a gyártói szerviz a készüléken a vásárlást követően keletkezett mechanikai sérülés nyomait tapasztalja, úgy a fentiek értelmében a vállalkozás a jótállási felelősség alól mentesül, így a készülék javítását a szerviz jótállásos javítás keretein belül nem vállalja. A készüléket kizárólag térítéses javításra tudja átvenni.
A készülékeket légpárnás zárt zacskóban, lezárt műanyag ládában juttatja el a szervizbe a javítási átvételi elismervénnyel együtt, így kiküszöbölve a szállítás során való sérülést.
Álláspontja szerint az, hogy a készülékek szervizelésre történő átvétele során munkatársai nem tapasztalnak károsodást a készüléken, nem zárja ki a károsodás átvételkori meglétét. Ezen károsodásoknak a szervizeljárás során történő megállapítása esetén a jótállásos javítást a szerviz visszautasíthatja.
Tekintettel a fent leírtakra, az ügyfél panaszát nem tartja megalapozottnak, azonban az ügy megoldása érdekében a következő egyezségi ajánlatot teszi. Az ügy lezárása érdekében - amennyiben ezzel az ügyfél a panaszügyet lezártnak tekinti - kész vállalni, hogy a panaszos beadványában megadott +36703918180-as hívószámú előfizetéssel használt Zsebnet 100 opció háromhavi előfizetési díjának megfelelő, bruttó 3.000 forint összeget jóváír, továbbá a készülék kijelző fólia árának megfelelő bruttó 5.990 forint összegű kompenzációt biztosít a +36706217864-es hívószámon. Amennyiben az ügyfél az ajánlatot elfogadja, az összeget ügyfélszámláján írja jóvá, és az a továbbiakban kiállításra kerülő számlák összegének rendezésére lesz fordítható.
A vállalkozás az eljáró tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a jótállási jegyet, árajánlatot, jegyzőkönyveket, jegyzőkönyveket a fogyasztó panaszáról, munkalapot, vállalkozás elutasító levelét, számlát. A vállalkozás csatolta ezen kívül a készülékről készült fényképeket.
A fogyasztó a meghallgatáson a vállalkozás, írásban tett egyezségi ajánlatát nem fogadta el, tekintettel arra, hogy sokkal nagyobb kár érte őt.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján részben megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A 277. § (1) bekezdés alapján a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdés rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A 310. § szerint: Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
A kamat tekintetében a 232. § (1) bekezdés szerint: A szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. A (3) bekezdés alapján: A kamat mértéke - ha azt a felek nem határozták meg és jogszabály kivételt nem tesz - megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
Azegyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet 1. §. (3-4) bekezdése szerint: A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó). Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.
A 2. § (1) bekezdése szerint a jótállás időtartama egy év.
A csatolt iratok tanúsága szerint 2013. 06. 28-án került megvásárlásra a Samsung Galaxy S4 készülék a vállalkozástól.
A jótállási jegy tanúsága szerint a termékre 12+12 hónap jótállás vonatkozik, a második 12 hónapban kizárólag ingyenes javításra jogosult a fogyasztó, azonban jelen meghibásodás még az első 1 évben történt, hiszen 2014. 05. 10-én adta le a fogyasztó a vállalkozáshoz a hibás készüléket. A jegyzőkönyv szerint az ügyfél panasza: készülék bekapcsol, de nem jelenik meg semmi a képernyőn, nincs kép. A készülék állapotánál az került rögzítésre, hogy karcos: plexi külső.
A vállalkozás egyáltalán nem készíttetett szakvéleményt, mindössze a szerviz állásfoglalása alapján utasította el a panaszt. Ezen jegyzőkönyvben annyi szerepel, hogy a készüléket ért erős mechanikai hatás következtében annak kijelző egysége elrepedt, betört. A mechanikai sérülés miatt annak garanciális cseréjére a gyártói utasítások értelmében nincs lehetőség. Cseréjét csak fizetős keretek között tudja biztosítani, melynek költségéről, egy előzetes bevizsgálást követően árajánlatot ad.
A vállalkozás jótállási jegye szerint, mentesül a felelősség alól a vállalkozás, ha a hiba rendeltetésellenes használat, törés, sérülés, szakszerűtlen kezelés vagy illetéktelen átalakítás, helytelen tárolás, beázás, nem megfelelő feszültség használata, elemi csapás vagy az értékesítés utáni bármilyen külső behatás eredménye.
Jelen esetben azonban a vállalkozás nem bizonyította, hogy a hiba rendeltetésellenes használatból eredő törés vagy külső behatás eredménye, hiszen a szerviz mindössze tett egy megállapítást, hogy a kijelző egység elrepedt, betört. Arra egyáltalán nem tesz utalást a szerviz, hogy ez a törés okozta-e a fogyasztó által jelzett hibát. Így nem derül ki az sem, hogy a hiba összefüggésben áll-e a szerviz által megállapított, de nem kifejtett esetleges mechanikai sérüléssel. A kijelzőn védő fólia is volt, így még érthetetlenebb a fogyasztó szerint a fényképen látható törés. Ráadásul törés nélkül adta le a vállalkozásnál a készüléket, melyet alátámaszt a jegyzőkönyv is, hiszen csak a karcosság került feltüntetésre.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a fentiek szerint a vállalkozás szakvélemény hiányában nem tudta kimenteni magát a jogszabályi kötelezettsége alól, a készülék hibás, és fennáll a vállalkozás jótállási kötelezettsége a jövőben is a jótállási jegyen foglaltak szerint.
A fogyasztó a Samsung szakszervizben kért árajánlatot, és ott javíttatta meg a készüléket 59.999 Ft vételárért, mely összeget 2014. 06. 13-án fizette meg. Ezen kívül kénytelen volt vásárolni egy másik kijelző fóliát 5.990 Ft vételárért, hiszen az rajta volt a készüléken, de a javítás során el kellett azt távolítani. Ezt az összeget is 2014. 06. 13-án fizette ki a szakszerviznek, mely összegekről a számlát becsatolta.
A hibás teljesítésből eredő kár megtérítése kapcsán a fogyasztó nem igazolta, hogy az átvételtől a javításig eltelt időszakban más készülékkel sem tudta igénybe venni a vállalkozás szolgáltatásait, illetve ezen kár összegszerűségét sem, így az eljáró tanács kizárólag az igazolt javítási költség, és kijelző fólia vételára tekintetében találta alaposnak a fogyasztó indítványát.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. augusztus 27.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
