Vissza az összes hírhez2014. január 16.
BudapestiBékéltetőTestület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/1950/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Football Factor Kft. (1142 Budapest, Szőnyi út 2.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse vissza fogyasztó részére a termék vételárát, 23.992 Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelmeiben előadta, hogy 2013.02.04.-én vásárolt egy focicipőt 23.992 Ft értékben. A cipőt rendeltetésszerűen focizásra használták, azonban rövid idejű használatot követően a cipő fűző bujtatójánál elszakadt, talpa elvált, és a varrás is elengedett. A hibás cipőt 2013.06.19. napján visszavitte az üzletbe ahol jegyzőkönyvet vettek fel a minőségi kifogásról. Az üzlet elküldte X.Y. igazságügyi szakértőnek a kifogásolt terméket, hogy szakvéleményt kérjenek a hibák tekintetében. A szakértő a FF-II.-0093/2013 sz. szakvéleménye szerint ”.. a szakadást a befűzés során összehúzott felsőrészt és / vagy a fűzőt érő, a normál használatnál fellépő összehúzás irányától ellentétes irányú nagymértékű, a normál igénybevételtől, befűzéstől lényegesen nagyobb mértékű mechanikai erőhatás, sérülés – pl talajjal egyéb tárgyakkal való dörzsölés ütközés beakadás- okozta. „ a fogyasztó ezen minőségi kifogását a szakértő nem találta megalapozottnak. A talpszétválás tekintetében ugyan megállapította, hogy a hiba javítható, azonban az nem célszerű az előző hiba alaptalansága miatt. Mindezek alapján a szakértő nem találta megalapozottnak a fogyasztó kifogását. A fogyasztó ezzel nem értett egyet és a békéltető testülethez fordult a cipő vételárának visszafizetése érdekében, mivel már vásárolt egy másik cipőt a gyermekének. Kérelméhez csatolta a vásárlást igazoló nyugtát, X.Y. hivatkozott szakvéleményét és a használati útmutatót. A jelölés jogával nem élt.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2013. szeptember 3. napjának 10.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
A vállalkozása 2013. augusztus 14. napján érkezett válasziratában előadta, hogy fenntartják a szakvéleményben foglaltakat és nem tartják jogosnak a fogyasztó minőségi kifogását, valamint kijelentették, hogy nem kívánnak a jelölés jogával élni és hozzájárulnak, hogy egyedül eljáró tag folytassa le az eljárást. A vállalkozás kijelentette, hogy a békéltető testület döntését csak ajánlásként fogadja el.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó, a vállalkozás nem jelent meg. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr Grafné dr Baranyi Dóra) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be, nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2013.08.13-án átvette.
A fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat és bemutatta eljáró tanács részére a cipőt. Előadta, hogy a cipőt rendeltetésszerűen használták, semmilyen olyan tevékenységet nem végeztek a cipőben, amely nem a rendeltetésének megfelelő lett volna, gyermeke focizásra használta. Kérte a cipő vételárának a visszafizetését.
Fogyasztó kérelme alapos.
Eljáró tanács a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2013.02.04-én egy focicipőt vásárolt vállalkozástól 23.992 Ft vételárért, melynek hibáját 2013.06.19.-án jelentette be vállalkozás részére. Vagyis a termék hibáját fogyasztó igazolhatóan 6 hónapon belül bejelentette.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 305/A.§ (2) bekezdése szerint: fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.Mindezek alapján a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem gyártási hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben. Vállalkozás a bizonyítási kötelezettség teljesítésének érdekében szakértőt bízott meg a minőségi kifogás kivizsgálására.
A becsatolt szakvélemény szerint ”.. a szakadást a befűzés során összehúzott felsőrészt és / vagy a fűzőt érő, a normál használatnál fellépő összehúzás irányától ellentétes irányú nagymértékű, a normál igénybevételtől, befűzéstől lényegesen nagyobb mértékű mechanikai erőhatás, sérülés – pl talajjal egyéb tárgyakkal való dörzsölés ütközés beakadás- okozta. „
Az eljáró tanács álláspontja szerint a szakvélemény olyan indoklást adott a hibák tekintetében, melyeket egy focicipőnek ki kell bírni. Természetes hogy egy focicipő más tárgyakkal találkozik és dörzsölődik velük, hiszen sportolásra konkrétan focizásra használják, ahol a labdával is találkozik a cipő. Az eljáró tanács ezért nem találja elfogadhatónak a szakértői nyilatkozat ezen megállapításait. Mindezek alapján az eljáró tanács a vállalkozást terhelő bizonyítási kötelezettség teljesítésére a szakvéleményt nem találta megfelelőnek, így a gyártási hibához fűződő jogi vélelem a szakértői nyilatkozat alapján nem dőlt meg.
A Ptk. 306.§ (1) bekezdése szerint: hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A (2) bekezdés szerint: a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
Mivel a vállalkozás a termék kijavítását és kicserélését nem végezte el rövid időn belül a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, így a fogyasztó vételár visszafizetésére vonatkozó igényét az eljáró tanács megalapozottnak találta és a fentiek szerint határozott.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. szeptember 3.
dr. Grafné Dr Baranyi Dóra
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
