BBT/2050/2013. a Dax Trade Kft. (1152 Budapest Szentmihályi út 131.) vállalkozással szembeni ügyben

2014. január 16.

 Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

A kép eltávolítva.

BBT/2050/2013.

 

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Dax Trade Kft. (1152 Budapest Szentmihályi út 131.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

 

A J Á N L Á S T

teszi:

 

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a lábbelit cserélje ki, ha arra nem képes, annak vételárát, azaz 17.990,-Ft-ot fizessen vissza a fogyasztó részére a hibás lábbeli egyidejű visszaszolgáltatása mellett.

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 

A fogyasztó 2013.04.18-án vásárolt a vállalkozás cipőboltjában egy V22116 cikkszámú X.Y. márkájú futball cipőt 17.990,- Ft vételáron. A fogyasztó 2013.07.07.-én -3 hónap múlva-visszavitte a lábbelit az üzletbe és minőségi kifogást terjesztett elő, mert a cipő felsőrésze megkopott. A vállalkozás az X Kft. szakértői véleménye alapján elutasította a fogyasztói kifogást azzal, hogy nem állapítható meg a meghibásodással kapcsolatban anyag- és vagy gyártási hiba. A fogyasztó nem értett egyet a szakértői véleménnyel és az eljárásban kérte a cipő vételárát, azaz 17.990,-Ft-ot a vállalkozástól.

 

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében. 

 

A meghallgatás 2013.09.19-én 10.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.

 

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

A meghallgatáson a fogyasztó megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő. Kérelméhez csatolta a cipő nyugtáját, a minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvet és az X. Kft. szakértői véleményét. Szemrevételezés céljából elhozta a lábbelit.

A meghallgatáson a fogyasztó elmondta, hogy a szakértői véleménnyel azért nem ért egyet, mert az nem független vélemény. A fia használta a cipőt heti 2-3 alkalommal teremben testnevelés órán és rendeltetésszerűen, ennek ellenére rövid hordási idő alatt a felsőrész anyaga tönkrement. Egyébként ez egy akciós cipő volt, mert az eredeti vételára 24.990,-Ft volt. Utána fedezte fel ugyanezt a cipőt egy másik katalógusban 3.490,-Ft vételáron. Becsatolta a reklám újságot.

 

A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg.  2013.08.28-án érdemi válasziratot terjesztett elő. Ezen válasziratában a következőket adta elő. A terméket szakértőjükkel megvizsgáltatták és a vélemény szerint terméken látható kopások az általános használattal összeegyeztethető természetes elhasználódás nyomai. A vásárlói tájékoztató is tartalmazza, a sarok bélése károsodhat, amennyiben nincs megfelelően befűzve a cipő, illetve ha befűzött állapotban veszi azt le a vásárló. A véleményt nem áll módjukban felülbírálni. Alávetési nyilatkozatot nem tett.

 

Az eljáró tanács a becsatolt iratok, és a cipő szemrevételezése után az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.

 

A fogyasztó nyugtával igazoltan 2013.04.18-án vásárolt egy X. márkájú cipőt a vállalkozástól 17.990,- Ft vételáron. Erre alig 3 hónap elteltével- 2013.07.07-én- minőségi kifogást tett. Az eljáró tanács szemrevételezte a cipőt, mely egy kék-türkiz piros színátmenetes szintetikus felsőrészű cipő. Mindkét oldalon a felsőrész anyaga az orr résznél kikopott, szinte szétmorzsolódott az anyag.

Az X. Kft. 2013.07.18-án kelt véleménye szemrevételezéssel történt. A szakértői vélemény szerint a vizsgálat során sem gyártási, sem anyag hiba nem tapasztalható. A terméken átható kopások az általános használattal összeegyeztethető természetes elhasználódás nyomai. A fogyasztó hibás teljesítésre vonatkozó szavatossági igénye nem megalapozott. Amennyiben a vásárló ezzel nem ért egyet, úgy független szakértői véleményt kérhet és szavatossági jogait a forgalmazóval szemben jogi úton érvényesítheti.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. tv-a továbbiakban Ptk.- 277. § (1) bek. szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.

A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában

b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos és amelyet a jogosult elvárhat.”

 

A Ptk. 305/A § (2) bek. szerint: Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

 

Az eljáró tanács álláspontja szerint a becsatolt szakértői vélemény nem független, így a 6 hónapos vélelmi időt nem döntötte meg. A vállalkozás másik független szakértői véleményt nem csatolt be, pedig a bizonyítási teher a vállalkozáson áll.

 

A Ptk. 306. § (1) bek. szerint: „Hibás teljesítés esetén a jogosult a) elsősorban – választása szerint – kijavítást, vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni- választása szerint- megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.

 

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”

 

 

Budapest, 2013.szeptembet 19.

 

 

                                                                                      Dr. Kolyvek Antónia

                                                                                       eljáró tanács elnöke

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár