Vissza az összes hírhez2013. április 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2090/2012
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Ponyvás Kkt. (1149 Budapest, Egressy út 7/A. I/2.) vállalkozással szembeni ügybena fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül összesen 97.000.-Ft-ot fizessen vissza a fogyasztó részére.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény (Fgytv.) 34. § (2) bekezdése szerint a tanács ajánlása ellen fellebbezésnek helye nincs.
A fogyasztó által megrendelt medencebélést a vállalkozás 2012. június 05-én készítette el összesen 97.000.-Ft-ért. A bélésen több helyen piros vastag jelölések voltak. A vállalkozás tájékoztatta a fogyasztót, hogy azok csak a szabáshoz kellettek, a víz majd lemossa. A fogyasztó feltöltötte a medencét, azonban két nap elteltével a medencéből elfolyt a víz. A hegesztés több helyen szétjött. A kb. 8m3 víz elfolyása miatt a medence körül a föld beomlott, a lemezt meggyűrte a fólia. A fogyasztó a piros jelölések eltűnése után látta meg, hogy a vállalkozás több darabból rakta össze a bélést. A vállalkozás 2012. június 25-én elvitte javításra, majd 2012. június 27-én visszavitte a fogyasztóhoz. A helyszínen a kisebb foltokra kettő nagyobbat tett, amelyek miatt csúnya és igénytelen lett a bélés. A víz ismét elfolyt. A fogyasztó kérte a vállalkozást, hogy fizesse vissza a vételárat. A vállalkozás a visszafizetésre először ígéretet tett, majd 2012. augusztus 16-án közölte a fogyasztóval, hogy nem tudja visszafizetni, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal inkasszót nyújtott be ellene.
A fogyasztó kérelemmel fordult a békéltető testülethez annak érdekében, hogy a testület kötelezze a vállalkozást a vételár visszafizetésére.
A meghallgatás 2012. 10. 01-i időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2012. szeptember 14-én átvette. A vállalkozás a jelen eljárásban a békéltető testület megkeresésére küldött válasziratában leírta, hogy a fogyasztó 2012. május 29-én rendelt medencebélést, ami 452 cm átmérőjű, 117 cm magasságú és kék színű volt. A méretek meghatározása helyszíni felmérés alapján történt. Adva volt egy kb. 90-100 cm mélyen kiásott kör alakú alap. Az átmérő négy helyen mért adatból lett megállapítva. A mérés során a vállalkozás tapasztalta, hogy az alap széle omlékony, nem stabil. A bélést 2012. június 05-én szállította ki és szerelte be. A vállalási ár a medencebélés elkészítésére szólt, a szerelés költségét nem tartalmazta, ennek ellenére a szerelés is megtörtént díjmentesen. A fogyasztó ekkor nem jelzett hibát. A jelölések vízzel eltávolíthatóak voltak. A jelölés a hegesztést nem takarja el, az minden esetben látszódik. A fogyasztó telefonon jelezte, hogy elfolyt a víz. A vállalkozás a nyári szezon miatt, csak június végén tudta kijavítani a hibákat. Amikor a helyszínre ért, a medencében nem volt víz, a fogyasztó nem tudta megmutatni, hogy hol folyt el a víz. A fogyasztó kérte, hogy kisebb toldásokat tűntesse el. A vállalkozás, noha a szerelés nem tartozik a garanciába, leszerelte a bélést. A vállalkozás álláspontja szerint, ekkora átmérőjű medence bélést nem lehet egy darabból elkészíteni. A kisebb toldásokat a vállalkozás ráhegesztéssel takarta el. A fogyasztó két nap elteltével ismét jelezte, hogy elfolyt a víz. A vállalkozás felajánlotta a javítást, de a fogyasztó nem fogadta el. A fogyasztó részére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal inkasszója miatt nem tudta visszafizetni a vételárat. A vállalkozás válasziratában referenciákra is hivatkozott.
A vállalkozáselőzetesen a jogvita tárgyárakiterjedő hatályú alávetési nyilatkozatot nemtett.
A fogyasztó a meghallgatáson megjelent. A meghallgatáson a vállalkozást X.Y. ügyvezető tulajdonos és Z.Y. tulajdonos képviselték. Az eljáró tanács tagjaival (Pösztörné dr. Rácz Szilvia, dr. Kapás Irén, Bíró Sándor) szemben a felek kifogást, kizárási indítványt nem terjesztettek elő. A fogyasztó részére a vállalkozás válaszirata átadásra került.
A fogyasztó a meghallgatáson a kérelmében leírtakat változatlanul fenntartotta. A medencéről képeket csatolt.
A vállalkozás képviselői a válasziratban foglaltakat fenntartották. Elmondták, hogy az első hibabejelentéskor lehetett a bélésen olyan rész, ahol elfolyt a víz, de ezeket kijavították. Második alkalommal a bélést kiszerelték, de ekkor nem volt lehetőség vizsgálni, hogy hol folyt el a víz. A vállalkozás képviselője elmondta, hogy nagyobb összegre számítottak máshonnan, de az csak részletekben érkezett meg, és az inkasszó miatt nem tudta a fogyasztó részére visszafizetni a vételárat.
A felek elmondták, hogy medencebélés azóta is a fogyasztónál van kiszerelt állapotban. A bélést a vállalkozás nem szállította el, annak érdekében, hogy kijavítsa.
Az eljáró tanács megkísérelte a felek között az egyezség létrehozását, de nem járt eredménnyel.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §(1) bekezdése szerint, „aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.”
A Ptk. 305. §(1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A Ptk. 305/A.§ (1) bekezdés szerint, „ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”
A Ptk. 306. §(1) bekezdés alapján hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
Az eljáró tanács a becsatolt dokumentumok, fényképek alapján és a felek meghallgatását követően megállapította, hogy a vállalkozás 1,5 év jótállást vállalt. A medencéből a víz a vállalkozás javítása után is kifolyt. A fogyasztó a hibákat jótállási időn belül jelentette be a vállalkozás részére. A vállalkozás jelen eljárás során nem bizonyította, hogy medence bélést hibátlanul készítette el. A fogyasztó által bejelentett hibát a medencebélés fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel, megfelelő határidőn belül nem javította ki.
Az eljáró tanács döntése szerint a fogyasztó igénye megalapozott, ezért Ptk. vonatkozó szakaszainak megfelelően ajánlást fogalmazott meg, miszerint a vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül összesen 97.000.-Ft-ot fizessen vissza a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012. október 01.
Pösztörné dr. Rácz Szilvia
eljáró tanács elnöke
dr. Kapás Irén
eljáró tanács tag
Bíró Sándor
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
