BBT/2150/2012 a Magyar Telekom Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) vállalkozással szembeni ügyben

2013. május 15.

Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

A kép eltávolítva.

 

BBT/2150/2012

 

a Magyar Telekom Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

 

A J Á N L Á S T

teszi:

 

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül módosítsa a fogyasztóval szemben fennálló követelését és törölje a 2012. június 16. napját követő időszakra felszámított emeltdíjas sms küldés/fogadás, szolgáltatás után felszámított díjakat. 

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 

 

INDOKOLÁS

 

A fogyasztó kérelme szerint évek óta a T-mobil előfizetője, de 2012.március óta 40-47-52-78 ezer Ft-os telefonszámlák jelentek meg, amelyeket az ő jövedelmükből kifizetni nem tudnak, és az összeg nagyságrendjét sem értették. Ezért a panaszos 2012 áprilisában megkereste a lakóhelyéhez közeli T-mobile üzletet, hogy utánajárjon mi ez az őrült nagy számla hónapról-hónapra. Kérdésére az volt a válasz hogy egy 90-es számra sms-ek jöttek ki és be, és egy sms ára 1500 Ft, ezek tesznek ki 40-50 ezer Ft-os díjakat. Itt vannak a problémák, mert soha egyik telefonra sem jöttek sem ki, sem be ilyen sms-ek, akkor kinek a telefonjára jöttek, vagy mi is ez az sms, ami 1500 Ft-ot ér. Gyomaendrődön megadták a behajtási osztály telefonszámát, amit a fogyasztó fel is hívott április végén. Azt nem tudja kivel beszélt, mert nem nevezte meg a nevét. Örült, hogy segítenek, hogy nem kell ilyen borzasztó nagy számlát fizetniük. Amikor felhívta a behajtási osztályt, az üzenetrögzítő azt mondta, hogy rögzíti a beszélgetést, tehát a vállalkozás meg tudja keresni a beszélgetés tartalmát. Megígérték, hogy kikapcsolják az emelt díjas sms-t. Júniusban nem is volt olyan magas a számla, erre júliusban már 78 ezer Ft jött ki, amit a panaszos nem tud, és nem is akar kifizetni. Bizonyítékai sajnos csak a T-Comnál vannak meg, hívta őket áprilisban, májusban, júniusban és közölte, hogy most már kölcsön sem tud kérni az ilyen összegű számlák befizetésére, különösen miután a forgalmakat sem ő csinálta. Kétségbeesésében, hogy még mindig nem oldotta meg a vállalkozás a problémáját a békéltető testülethez fordult annak érdekében, hogy a többi már befizetett több tízezer forintos számla után azokat ne kelljen befizetnie, ahol már többször kérte az emelt díjas számokkal kapcsolatos forgalmak tiltását. Jelölési jogával nem élt, kérelméhez a vállalkozás „számla_3266/2012.” iktatási számú 2012. 08.24-én kelt levelét mellékelte.    

 

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki dr. Horváth György személyében. A meghallgatás 2012. október 31-én 10:00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.

 

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

 

A vállalkozás válasziratában foglaltak szerint az előfizető 30/519-7383 hívószámú előfizetése számláin megjelenő emelt díjas tételekkel, illetve az emelt díjas szolgáltatás tiltásával kapcsolatban emelt panaszt. A panasz kivizsgálása a műszaki terület bevonásá­val történt, a vizsgálat eredménye szerint számlázási hiba nem történt. Társaságuk a vitatott emelt díjas SMS-ek forgalmazása során közvetítő feladatot lát el, miszerint elektroni­kus hírközlési úton továbbküldi a feladó által megadott címre a létrehozott elektronikus üzenetet (SMS-t). Amennyiben a tartalomszolgáltatás során a megrendelni/vásárolni/letölteni kívánt tartalmakat a Szolgálta­tótól és Előfizetőtől elkülönülő Harmadik Fél biztosítja, a termék/szolgáltatás árát, minőségét, illetve a vásár­lás egyéb körülményeit illető reklamációkat a Harmadik Fél ügyfélszolgálata kezeli. Az előfizető által igény­be vett szolgáltatásokat, ill. az emelt díjas hívószámokat a Y Zrt. üzemelteti. A panaszos korábbi reklamációja kapcsán felvették a kapcsolatot az Y Zrt.-vel, a tartalomszolgáltató vizsgálata alapján a szolgáltatás igénybevétele sikeres volt. A panaszos 2012. augusztus 13-án ügyfélszolgálati kirendeltségükön jelzett reklamációjára vonatkozóan kollégájuk 2012. augusztus 24-én kelt válaszlevélben arról tájékoztatta, hogy a 30/519-7383-as hívószámú előfizetésre 2012. április hónapban az emeltdíjas SMS tiltással kapcsolatos észrevételét nem tudja megerő­síteni. Az emelt díjas szolgáltatások tiltásával kapcsolatos igény a fenti hívószámra vonatkozóan 2012. augusztus 8-át megelőzően Társaságukhoz nem érkezett. Kollégájuk fenti válaszlevélben kérte az emelt díjas sms szolgáltatások tiltására vonatkozó bejelentések időpontjának pontosabb behatárolását, valamint a hívott telefonszám megadását, melyen keresztül munkatársaikkal telefonos egyeztetést folytatott. Erre vonatkozó választ az előfizetőtől ez idáig nem kaptak, így azt a fenti adatok hiányában nem áll módjukban vizsgálni.

A vállalkozás nyilatkozott arról, hogy az eljáró tanács döntését kötelezésként nem tudja elfogadni és amennyiben a kiírt tárgyaláson nem tudna megjelenni, akkor kéri a meghallgatás távollétünkben való meg­tartását.

 

A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, az eljáró tanácsot illetően kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, a hivatalos iratot 2012.10.09-én átvette, a válasziratban a vállalkozás kérte a meghallgatás esetleges távollétükben való megtartását. A meghallgatáson az eljáró tanács átadta a vállalkozás válasziratának másolatát.

 

A fogyasztó a meghallgatáson kérelmét a válaszirat ismeretében is fenntartotta. Állítása szerint emeltdíjas hívások történtek az általuk használ telefonszámokról, amelyek okát nem tudja. A 2012.04.17-i fizetési határidejű számlára 47.304 Ft-ot, a 2012.05.17-ire 41.873 Ft-ot fizetett be. Először 2012.05.09-én próbált utánajárni a magas számláknak, majd 2012.06.16-án 19-én, 28-án és 29-én is beszélt a vállalkozás munkatársával. Ennek ellenére 2012.08.16-ai fizetési határidővel kapott egy 78.766,- Ft-os számlát emelt díjas hívásokról is, de ekkor már minden ilyen lehetőség kizárását kérte. A békéltető testület eljárásától várta, hogy megállapítsa: a vállalkozás követelése megalapozatlan. A bizonyítékot a vállalkozásnak kellene szolgáltatnia, mert neki áll rendelkezésére. Kérte, hogy az eljáró tanács a vállalkozást szólítsa fel a bizonyítékok benyújtására.

 

Az eljáró tanács tájékoztatta a fogyasztót a következőkről.

 

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 138. § (7) bekezdése szerint:„Ha az előfizető a szolgáltató által követelt díj összegszerűségét vitatja, a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a hálózata az illetéktelen hozzáféréstől védett és számlázási rendszere zárt, a díj számlázása, továbbá megállapítása helyes volt. Ellenkező bizonyításig nem terheli számlázási rendszere zártságának vonatkozásában külön bizonyítási kötelezettség a szolgáltatót, ha számlázási rendszere zártságát a miniszter által kijelölt tanúsító szervezet tanúsítja.

Az Eht. 138. § további rendelkezései alapján:(8) Az előfizetői panasz intézésére irányadó eljárást egyebekben a szolgáltató általános szerződési feltételei határozzák meg az Fgytv. 17/A. §-ában és 17/C. §-ában foglaltakkal összhangban.

(9) Az előfizető kérésére a szolgáltatónak az adatkezelési szabályok figyelembevételével biztosítania kell, hogy az előfizető a kezelt adatok törléséig díjmentesen megismerhesse a fizetendő díj számításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokra vonatkozó kimutatást.”

Értelemszerűen a fogyasztónak nem szükséges elfogadnia, a számlázás helyességét, de a békéltető testület eljárásában neki kell bizonyítania- adott esetben a hangfelvétel vállalkozástól történő kikérésével, hogy az emeltdíjas sms számlázására a vállalkozás nem volt jogosult, mert a fogyasztó a szolgáltatás tiltását kérte. Az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása ugyani a felek joga és kötelezettsége, a bizonyítékok hiánya vagy nem megfelelő volta kihat az eljárás eredményére. Az ügy eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a Tanács valónak fogadja el. A Tanács hivatalból bizonyítékot nem szerez be. 

 

Annak érdekében, hogy a fogyasztó a hangfelvétel kikérhesse a vállalkozástól, az eljáró tanács a meghallgatást elhalasztotta. Az újabb meghallgatás 2012.december 11-én 09:00 órai időpontjáról az eljáró tanács feleket hivatalos iratban értesítette.

 

Az újabb 2012. december 11-én 09:00 órai meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, a meghallgatásra szóló értesítést 2012.11.23-án átvette és - a fogyasztónak a meghallgatáson másolatban is átadott - SR-1-19773612698 Ikt.sz. válasziratában egyrészt kérte a meghallgatás esetleges távollétükben való megtartását, másrészt fenntartotta az ügyben küldött korábbi 2012.10.17-én kelt 1.19546958112 ikt.sz. levelében foglaltakat.

 

A fogyasztó bemutatta az RL55100003348390 küldemény azonosítójú ajánlott levele 2012. november 26-án 9:39 órakor Dévaványa Postahivatalban a Magyar Telekom Nyrt. 1519 Budapest, Pf.: 434. címre történt feladását bizonyító postai iratot, azzal, hogy a leveléről másolata nincs és levelére sem választ, sem a hangfelvételt a vállalkozástól nem kapta meg.

 

Az eljáró tanács ügydöntő jelentőségű bizonyítéknak tartotta azt, hogy a fogyasztó által hivatkozott beszélgetések során mi hangzott el, és a fogyasztó állítása szerint mikor kérte az emelt díjas SMS hívások korlátozását. A vállalkozás korábbi válaszirata szerint 2012. augusztus 8-át megelőzően nem érkezett a 30/519-7383-as hívószámú előfizetésre emeltdíjas SMS tiltásra vonatkozó igény. A fogyasztó állítása ezzel ellentétes volt. Szerinte korábban is kérte a szolgáltatás tiltását.

 

A tényállás tisztázása és az ügy eldöntése érdekében az eljáró tanács újabb meghallgatási időpont kitűzését tartotta szükségesnek. Az Fgytv 31. § (5) §-a szerint. „A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.”  Az említett okból az eljárási határidőt a békéltető testület elnöke a hiánytalan kérelem 2012.09.25 napján történő iktatására tekintettel 2013.01.23. napjáig hosszabbította meg.

 

A 2013.01.23-án 11:00 órára kitűzött meghallgatás időpontjáról az eljáró tanács a feleket hivatalos iratban értesítette.

 

Az újabb második halasztott meghallgatás előtt a vállalkozás 2013. január 08-i keltezésű SR 1-20004794354 sz. válasziratában a korábbival megegyezően arra hivatkozott, hogy a 2012.október 17-én kelt levelében foglaltakat változatlanul fenntartja.

Utóbb 2013.01.16-án kelt WF:95777225-1 ikt.sz levelében a vállalkozás a következőkre hivatkozott: X.Y, Társaságukhoz 2012. december 27-én érkezett levelében felsorolta azon időpontokat, amikor Társaságuknál az emelt díjas díjtételek miatt panaszt tett, Az ügyfél kérésére a felsorolt időpontok­ból egy hanganyagot állt módjukban díjmentesen biztosítani részére, az Általános és Domino Üzletsza­bályzat 6.4.6. pontja alapján, tekintettel arra, hogy az ügyfél ugyanabban a tárgyban tett több alkalommal  bejelentést. A 2012. június 16-án rögzített beszélgetést tartalmazó CD lemezt postázták az ügyfél részére, amelyben a 30/6679651-es hívószámra kérte a bejövő és kimenő emelt díjas tiltásokat, melyeket munkatársa rögzített. Ezen a hívószámon a tiltásokat követően több emelt díjas szolgáltatás számlázására nem került sor, melye­ket a csatolt havi számlák (2012. augusztus és szeptember) is alátámasztanak. Álláspontjukat 2013. január 08-án kelt 1-20004794354. iktatószámú levelemben hivatkozott 2012. október 17-én kelt 1-1954695S112-es iktatószámú levélben foglaltakra tekintettel fenntartják, miszerint az emelt díjas hívások a 30/5197383 hívószámon keletkeztek, és ezen hívószámmal kapcsolatban 2012. április hónapban tett bejelentéséről nyilvántartásukban nincs rögzített adat. A vállalkozás továbbra is úgy nyilatkozott, hogy az eljáró tanács döntését kötelezésként nem tudja elfogadni és amennyiben a kiírt tárgyaláson nem tudna megjelenni, akkor kéri a meghallgatás távollétünkben való meg­tartását.

 

A 2013. január 23-án 11:00 órai meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, a meghallgatásra szóló értesítést 2013.01.03-án átvette válasziratokat küldött, melynek másolatát az eljáró tanács átadott a fogyasztónak.

 

A fogyasztó a meghallgatáson átadta a vállalkozás által küldött – titkosítással ellátott – hangfelvételt, és jelezte, hogy anyagi helyzete nem teszi lehetővé további felvételek kikérését. 

 

Az eljáró tanács a meghallgatáson a fogyasztó jelenlétében meghallgatta a fogyasztó és a vállalkozás között történt beszélgetés hangfelvételét, melynek terjedelme 10 perc 46 másodperc.

Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztó kérelme részben alapos.

 

A beszélgetés megkezdésekor felek bemutatkozása után a fogyasztó (F) panaszolja, hogy igen nagy összegű számlákat kap, amit nem tud kifizetni. Az ügyintéző (Üi.) tájékoztatása: díjcsomagtól függően, ha többet beszélnek, nagyobb lesz a számla is. De milyen telefonszámról van szó? A fogyasztó válasza 30-asok. (0’:45”) Üi: De mi a szám, hogy megnézzük a számlát? [...]  F: Ja, az én telefonszámom: 667-9651. Üi: Úgy látom ez egy kaméleon díjcsomag. [...] Megkapta a mostani számlát is? F: Az ötven valahány ezreset?  [...]  Üi.: Több telefonszámmal rendelkezik nálunk?  (1’:45”) F: Igen hárommal, de abból kettőt használunk. Ezt követően a fogyasztó gyermekének a kártyás telefonjáról illetve a „Kaméleon díjcsomagról szól a beszélgetés. Ui.: Emel díjas SMS 18.000 Ft. (2’:30”) F. De az honnan jön tessék mondani?  Beszélgetés az emelt díjas szolgáltatásról, melyből a fogyaszt a korábbi időszakra 2-2 db-ról tudott. A többit vitatta. [...] F: Miért van nekem ilyen borzasztó nagy számlám?   Üi.: Tudok részletes számlát küldeni, azon látszik milyen szám [...] A tiltás lehetőségét az ügyintéző nem ajánlja, díjmentes hívásrészletezőről van szó, de a fogyasztó kéri a következőt: És akkor kérhetnék olyat, hogy 90-es számról nékem ne jöjjön egy se, semmilyen? (4’15”) Üi.: Mindjárt megnézzük, de [...] türelmet kér, míg elvégzi a hívásrészletezés beállításait [...] (6’:15”) Mindent tiltsunk le? F. Mindent. Ki küldhetett nekem? [...] beszélgetés  arról mi lehetett. Üi.: Emeltdíjasokból akkor mindent bekapcsoltam önnek. F. Kikapcsolt nem? Üi: Nem úgy, hogy a tiltást rátettem. Ezt követően egyéb témákról is folyik a beszélgetés, így a fizetési problémákról, az ezzel foglalkozó csoport elérhetőségségéről, hűségnyilatkozat melletti készülékvásárlásról. mindvégig nyilvánvaló, hogy több szerződésről es előfizetésről van szó.

 

Az eljáró tanács a szerint a fogyasztó ügyleti akarata nem lehetett vitás, a nagy összegű számlákat - amelyben több telefonszám is szerepel – kifogásolta. Bejelentkezésekor a fogyasztó a 30-asok kifejezést használta, majd az ügyintéző konkrét telefonszám iránti érdeklődésére a saját számát adta meg. Azonban a kifogásolt számlán nem csak ez az egy telefonszám került számlázásra, ennek megfelelően az is egyértelmű volt, hogy több telefonszám tartozik a kifogásolt számlához.

 

A fogyasztó és a vállalkozás ügyintézője nem azonosan tájékozott. A fogyasztónak az ismeretlen eredetű nagy összegű számla illetve SMS küldés miatti panaszára – különösen, ha emiatt nehézségei támadnak – az eljáró tanács álláspontja szerint nem az utólagos díjmentes hívásrészletezés a megoldás, hanem az ilyen probléma kizárása, azaz az emeltdíjas tartalom igénybevételi lehetőségének kizárása. Fizetési probléma esetén különösen – kárenyhítés érdekében is – a vállalkozás munkatársának elsősorban erre a megoldásra kellett volna törekednie. Ettől függetlenül a fogyasztó ezt az igényét jelezte, de az az eljáró tanács álláspontja szerint nem megfelelően került rögzítésre. A vállalkozás munkatársa a korlátozást csak a számlán szereplő egyik hívószámhoz (30 6679641) rendelte hozzá, a másikhoz (30) 519 7383 nem valamint nyilván a (30) 227 9154-hez sem, amely un. társkártya.    

 

A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szerint: 4. §(1) „A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. (4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.”

 

A Ptk. 5. § szerint. „(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.

(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.”

 

A Ptk. 207. § alapján pedig: „(1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

 

Az említett jogszabályok alkalmazásával az eljáró tanács a különösen a Ptk. 207 § (2) fordulata alapján azt látta bizonyítottnak, hogy a fogyasztó kifejezetten kérte az emeltdíjas SMS tartalmak tiltását és azt a számlára vonatkozóan kérte. Ennek megfelelően a számlán szereplő valamennyi előfizetésre kiterjedően kellet volna a tiltást beállítani.

 

Az eljáró tanács sem a vállalkozás sem a fogyasztó feladatát nem veszi át abban a tekintetben, hogy a számlatételeket végigvizsgálva tételesen állapítsa meg a fentiek szerint jogosan számlázható tételeket. Ezért az eljáró tanács csak részben tartotta megalapozottnak a fogyasztó igényét, mert az egyes számlázott tételek miatti kifogás nem teszi a vállalkozás teljes követelését megalapozatlanná. A vállalkozást ezért a 2012. június 16-utái időszakra vonatkozóan számlázott emeltdíjas SMS szolgáltatások után számlázott díjtételek jóváírására hívta fel és a rendelkező részben foglalt ajánlást tette.

 

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

 

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

 

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

 

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.

 

 

Budapest, 2013. január 23.

 

 

                                                                                       Dr. Horváth György

                                                                                        eljáró tanács elnöke

 

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár