Vissza az összes hírhez2013. március 13.
BBT/2157/2012.
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Miger-Ablak Kft. (1066 Budapest Lovag u. 18. fszt.1. - telephely: 1119 Budapest Etele út 65. -)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a 2 db ablak szigetelését javítsa meg, a 3 db műanyag redőnyt cserélje ki, és megfelelő méretű (160x20cm) párkányt gyártson le 6 db záró résszel, és szerelje fel azokat a fogyasztó lakásán.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2011.05.25-én megrendelt a vállalkozástól 3 db kétszárnyú ablakot, 3 db külső tokos alumínium redőnyt, 3 db műanyag ablakpárkányt és azok beépítését 317.325,- Ft vételáron. A megrendelés előtt a fogyasztó lakásán a vállalkozás alkalmazottja felmérte a nyílászárók méreteit. A vállalkozás részére a fogyasztó 2011.05.25-én átadott 160.000,- Ft összegű foglalót. A vállalkozás a szerződés szerint a nyí1ászárók beépítésére 1 év, a redőnyökre 2 év garanciát vállalt. A fogyasztó lakásába 2011.07.25-én történt a nyílászárók és beszerelése valamint a műanyag párkányok felszerelése is. Ezt a munkát X.Y. irányította, és végezte el a vállalkozás alkalmazottjaként. A fogyasztó ekkor még kifizetett X.Y. alkalmazott részére 120.000,- Ft-ot. A redőnyöket csak később tudta beszerelni a vállalkozás, mert annak beszerelése függ a nyílászárók külső méreteitől is. 2011.08.03-án felszerelte a vállalkozás a 3 db kombi redőnyt is. A fogyasztó azonnal jelezte, hogy nem megfelelő méretben készültek el a redőnyök, mert nem elég hosszúak. A vállalkozás részére 2011.08.04-én a teljes vételárat megfizette a fogyasztó. 2011.08.09-én X.Y., mint a vállalkozás alkalmazottja a fogyasztó lakásán tartott helyszíni szemlén megnézte az elvégzett munkával kapcsolatos kifogásokat. Ezek után a vállalkozás a javítást nem végezte el. A fogyasztó 2011.08.15-én írásban is kifogásolta az elvégzett munkákat és kérte a jótállásos javítást. A fogyasztó több levelet is írt a vállalkozás felé, melyre az nem reagált. A fogyasztó az eljárásban kérte a garanciális javítását 2 ablak szigetelésének, valamint 3 db műanyag redőny kicserélését és megfelelő méretű párkány felszerelését a lakásában.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében. A meghallgatás 2012.10.03 12.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
Az első meghallgatáson a fogyasztó megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő.
Kérelméhez csatolta a felek között létrejött vállalkozási szerződést, a garancia levelet, a foglalóról készült nyugtát, a vállalkozás 2011.08.04-én kelt számláját, a vállalkozással folytatott levelezését.
Az első meghallgatáson a vállalkozás nem jelent meg. Az eljáró tanács megállapította, hogy a meghallgatásra szóló értesítést a Bp. X. sz alól a posta „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel küldte vissza, így az értesítés nem volt szabályszerű, mely az érdemi meghallgatás megtartásának akadálya. Az eljáró tanács ezért a meghallgatást elhalasztotta.
Az eljáró tanács elnöke a második meghallgatás 2012.10.31. 15.30 órai időpontjáról a feleket az Fgytv. 29.§.-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
A második meghallgatáson a fogyasztó megjelent. A vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg és a meghallgatásig nem terjesztett elő érdemi válasziratot, nem volt együttműködő az eljárás során.
A vállalkozás magatartása nem tette lehetővé, hogy a Békéltető Testület ügyben eljáró tanácsa egyezséget hozzon létre, mivel a vállalkozásértesítés ellenére a meghallgatáson nem jelent meg és az Fgytv. 29.§ (8) bek.-e szerinti felszólítás ellenére az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot nem terjesztett elő ezzel megakadályozva az egyezség létrehozását.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, bizonyítékok alapján az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.
A vállalkozás a fogyasztóval kötött szerződése alapján 2011.07.25-én beszerelt 3 db ablakot a fogyasztó lakásán, majd 2011.08.03-án pedig a redőnyöket és az ablakpárkányt. A vállalkozás által 2012.07.25.-én kiállított garancialevele és a felek között létrejött szerződés 9. pontja alapján a vállalkozás a nyílászárók beépítésére 1 év garanciát, a redőnyökre pedig 2 év garanciát vállalt. A fogyasztó a beszerelést követően 1-2 hónap elteltével előterjesztett kifogásait, melyre a vállalkozás érdemi nyilatkozatot nem terjesztett elő és a mai napig nem történt meg a kijavítás. A vállalkozás az eljárásban nem terjesztett elő semmilyen bizonyítékot, így az eljáró tanács pusztán a fogyasztó által becsatolt bizonyítékok és a fogyasztó előadása alapján tudta meghozni döntését.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. tv-a továbbiakban Ptk.-248.§ (1) bek.-e szerint: „ Aki szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. „
A Ptk. 248.§ (4) bek.-e szerint : „ A jogosult a jótállási idő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. „
A Ptk. 248.§ (5) bek.-e szerint : „ A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően kell alkalmazni.”
A Ptk. 305.§(1) bek.-e szerint:” Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.”
A Ptk. 306.§ (1) bek.-e szerint „ Hibás teljesítés esetén a jogosult a, elsősorban választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.”
A Ptk. 308.§ (4) bek.-e szerint: „Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét.”
A Ptk. 308/A§ (1) bek.-e szerint : „ Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél fogva vagy a dolog természeténél fogva a 308.§-ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében pedig 3 év. Ha a kötelező alkalmassági idő ennél hosszabb az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó.”
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2012.október 31.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
