Vissza az összes hírhez2014. január 16.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2162/2013
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Möbelix Lakberendezési Kft. (1097 Budapest, Gyáli út 33.) vállalkozással szembeni ügybena fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül az ülőgarnitúrát cserélje ki vagy ugyanezen határidőn belül a vételárat fizesse vissza a fogyasztónak.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény (Fgytv.) 34. § (2) bekezdése szerint a tanács ajánlása ellen fellebbezésnek helye nincs.
A fogyasztó kérelme szerint 2013. március 07-én 421.680.-Ft-ért megrendelt a vállalkozástól egy ülőgarnitúrát. A bútort 2013. 04. 29-én szállították ki. A fogyasztó másnap reklamációt jelentett be. A bútort a szemlét követően kicserélték. Az új bútort 2013. június 24-én szállították ki. A fogyasztó 2013. július 02-án bejelentette a vállalkozásnak a minőségi kifogását. A bútor szemléjét követően 2013. 08. 15-én telefonon elutasították a fogyasztó panaszát, majd 2013. 08. 17-én amikor a fogyasztó személyesen felkereste a vállalkozást, az elutasításról jegyzőkönyvet állítottak ki.
A fogyasztó kérelemmel fordult a békéltető testülethez annak érdekében, hogy a testület kötelezze a vállalkozást a vételár visszafizetésére.
A meghallgatás 2013. 09. 23-i időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2013. szeptember 04-én átvette. A vállalkozás a jelen eljárásban a békéltető testület megkeresésére küldött válasziratában leírta, hogy a fogyasztó 2013. március 07-én rendelte meg a bútort, melyet 2013. április 29-én leszállítottak. A fogyasztó esztétikai hibák miatt reklamációt nyújtott be. A vállalkozás már öt éve reklamációmentesen forgalmazza a német gyártó termékeit. Tekintettel arra, hogy a fogyasztó törzsvásárlója a vállalkozásnak kicserélték az ülőgarnitúrát 2013. június 24-én. A fogyasztó újabb reklamációt jelentett be, miszerint a másodszorra leszállított garnitúra sem tökéletes, azon esztétikai hibákat vélt felfedezni, mint az előzőn. A vállalkozás ekkor megbízta a gyártót azzal, hogy állítson ki egy szakvéleményt a garnitúra minőségéről és annak gyártásából adódó, a fogyasztó által kifogásolt esztétikai eltérésekről. A garnitúra véleményezését a gyártó által megbízott szakember végezte el a fogyasztó lakásában. Annak érdekében, hogy a gyártó esetleges egyoldalú véleményezését kizárják 2013. 09. 09-én a vállalkozás áruházvezetője is megtekintette a reklamált ülőgarnitúrát. A vállalkozás véleménye szerint a bútor teljesen rendben van, mind funkciójában, mind pedig esztétikájában betölti a vele szemben támasztott követelményeket. Tekintettel arra, hogy a fogyasztó a vállalkozás törzsvásárlója, a jelenlegi reklamációjától teljes mértékben elvonatkoztatva 50.000.-Ft vásárlási utalványt ajánlott fel a vállalkozás, azt kihangsúlyozva, hogy a fogyasztó reklamációját továbbra is megalapozatlan tartja. A vállalkozás fényképfelvételeket csatolt, valamint a gyártó német nyelvű levelét.
A vállalkozáselőzetesen a jogvita tárgyárakiterjedő hatályú alávetési nyilatkozatot nemtett. A vállalkozás jelölési jogával nem élt.
A fogyasztó a meghallgatáson megjelent. A meghallgatáson a vállalkozás a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. Az eljáró tanács tagjaival (Pösztörné dr. Rácz Szilvia, dr. Kapás Irén, Bíró Sándor) szemben a fogyasztó kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. A fogyasztó részére a vállalkozás válaszirata átadásra került.
Az eljáró tanács megkísérelte a felek között az egyezség létrehozását, de nem járt eredménnyel, a fogyasztó a vállalkozás válasziratában tett egyezségi ajánlatot nem fogadta el.
A fogyasztó a meghallgatáson fényképfelvételeket csatolt. A fogyasztó a fényképeken bemutatta a kifogásolt hibákat. A kanapé ülőfelülete ráncos, nem olyan egyenes, mint a fotel ülőfelülete. Az ülőfelület egy hét után hullámos lett. A lábtartón a varrás feljebb van. A lábtartó ülőfelületén jelentős szinteltérés van. A kanapé ülőfelületén lévő két résznek eltérő magasságban van a varrása. A fotel karfájának a vége nem egyforma.
A fogyasztó a meghallgatáson a kérelmében foglaltakat fenntartotta.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint: „ a jótállás időtartama egy év”.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §(1) bekezdése szerint, „aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.”
A Ptk. 305. §(1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A Ptk. 305/A.§ (1) bekezdés szerint, „ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”
A Ptk. 306. §(1) bekezdés alapján hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
A Ptk. 309. § (1) bekezdés szerint „a szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket – a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis”.
Az eljáró tanács a becsatolt dokumentumok alapján és a fogyasztó meghallgatását követően megállapította, hogy a vállalkozás jelen eljárás során független szakértői véleménnyel nem bizonyította, hogy az ülőgarnitúra a teljesítés időpontjában megfelelt a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, azaz azt, hogy a termék a teljesítés időpontjában hibátlan volt. A fogyasztó a fényképfelvételeken a hibákat bemutatta.
A fentiekre tekintettel az eljáró tanács döntése szerint a fogyasztó igénye az ajánlás szerint megalapozott.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. szeptember 23.
Pösztörné dr. Rácz Szilvia
eljáró tanács elnöke
dr. Kapás Irén
eljáró tanács tag
Bíró Sándor
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
