Vissza az összes hírhez2013. május 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2190/2012
a Piato Kft (1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.) vállalkozással szembeni ügybena fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 30 napon belül a garnitúra kárpitozását javítsa ki, ha ez nem lehetséges az elemet vagy a garnitúrát cserélje ki.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó 2012. 04. 02-án rendeltek a vállalkozástól egy Play bőr sarok garnitúrát, 620.000.- Ft ellenértékért. A bútort 2012. 03.30-án szállították le. Az átvételt követő első napon észlelte a fogyasztó, hogy a sarokelem ülőrészén a bőr harmonikaszerűen gyűrötté vált. A fogyasztó 2012. 06.01-én bejelentette a hibát az üzletben és kérte a bútor cseréjét. Az üzletben azt a tájékoztatást kapták, hogy egyeztetniük kell a gyártóval. A gyártó által kijelölt szakember 07. 09-én megszemlézte a bútort és felvett egy német nyelvű jegyzőkönyvet, a hibát elismerte és felajánlott egy helyszíni javítást, amit a fogyasztó nem fogadott el. A fogyasztó ezt követően fordult a békéltető testülethez, kérte az elem cseréjét, 50.000.- Ft fájdalomdíjat vagy az eredeti állapot helyreállítását és a vételár kamatának a megtérítését.
A békéltető testület elnöke a meghallgatás 2012. október 3-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
A vállalkozás a válasziratot 2012. 09. 18-án átvette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
A vállalkozás a békéltető testületnél illetve valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál előzetesen a jogvita tárgyára kiterjedő hatályú alávetési nyilatkozatot nem tett.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a felek értesítése szabályos volt.
A vállalkozás válasziratot a meghallgatás időpontjáig nem küldött.
A fogyasztó a meghallgatáson megjelent. A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére a vállalkozás nem jelent meg. A felek között így egyezség létrehozására nem volt lehetőség. Az eljáró tanács tagjaival (Gyulainé dr. Tóth Zsuzsa, Dr. Geri István, Földes Sándor) szemben a fogyasztó kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A fogyasztó a meghallgatáson a kérelemben leírtakat változatlanul fenntartotta, kérelmét módosította, miszerint kéri a bútor javítását, annak sikertelensége esetén cseréjét.
Az eljáró tanács a becsatolt dokumentumok alapján, a fogyasztó meghallgatását követően megállapította, hogy a fogyasztó igénye megalapozott ezért a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően döntött.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §(1) bekezdése szerint, „aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.”
A Ptk. 305. §(1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A Ptk. 305/A.§ (1) bekezdés szerint, „ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”
A Ptk. 306. §(1) bekezdés alapján hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, hogy az Fgytv. 36. § (1) bekezdése alapján, ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012.október 3.
Gyulainé dr. Tóth Zsuzsa
eljáró tanács elnöke
Dr. Geri István
eljáró tanács tag
Földes Sándor
eljáró tanács tag
.
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
