2015. április 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/2232/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Extreme Digital Zrt. (1152 Budapest Szentmihályi út 131) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizesse vissza a vételárat 44.900 Ft-ot a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint MyAudio tabletet (típusa: MyAudio 808DCC) vásárolt 2012. 10. 16-án a vállalkozástól 44.900 Ft vételárért. Ezt követően hamarosan hiba jelentkezett (nem lehetett feltölteni és pillanatok alatt lemerült) így 2013. 03. 19-én el is vitte a vállalkozáshoz, ahol garanciális szervizre leadta. A terméket több mint 1 hónappal később 2013. 04. 24-én kapta vissza egy új töltővel. Hamarosan újabb hibák jelentkeztek (perceken belül lemerült, a kijelzőn megjelent egy nagyobb folt, illetve a szoftverrel is gondok adódtak) így 2013. 07. 02-án ismételten leadta, de ekkor már a vállalkozás kollégájának tanácsára a MyAudio Arénában, hogy gyorsabb legyen az ügymenet. Ekkor a javítás után a fogyasztó már csere terméket kért, majd 1 hónappal később 2013. 08. 02-án kapott is egy MyAudio New Line X2-est.
Hamarosan ezzel is jelentkeztek problémák (kilép az alkalmazásokból, az érintőképernyő nem reagál rendesen és a virtuális billentyűzet sem működik megfelelően illetve fülhallgatóval alapzaj hallható) ekkor újra elvitte a terméket a MyAudio Arénába, ahol mondták, hogy próbálják meg visszaállítani a gyári beállításokat, ezt meg is tették akkor ott. Ekkor rövid ideig rendben működött, de hamarosan újra jelentkeztek a hibák. A továbbiakban többször megtette, hogy a gyári beállításokat visszaállította és így törölte a "merevlemezről" a tartalmakat, de újra és újra visszatértek a hibák. Ezt megelégelve 2014. 02. 12-én leadta a terméket a vállalkozásnál, mivel időközben a My Audio aréna meg is szűnt, és elmondta, szeretne élni a törvény által kínált elállási jogával és kérte vissza a termék árát. A vállalkozás a termék árának visszatérítése helyett újra a szervizbe küldték a terméket, mondván ebben ott kell kimondani végső szót. Majdnem 1 hónap múlva 2014. 03. 10-én mégis ugyanazt a terméket kapta vissza és nem az árát. A szervizben azt írták, hogy teljesen rendben van, csak a gyári beállításokat használja és ne legyen rajta sok adat. Ez elfogadhatatlan, mivel normális, hétköznapi használat során a memóriakezelés hibái miatt gyakorlatilag használhatatlanná válik a készülék, arról nem is beszélve, hogy a fülhallgató problémájával nem is foglalkoztak. Jegyzőkönyvet vettek fel, hogy nem fogadja el ezt a választ a szerviztől. Ezt követően a vállalkozás kollégáitól azt a tanácsot kapta, hogy menjen el a Flag kft.-hez, mert ők foglalkoznak a MyAudio termékekkel és ott tudja érvényesíteni a szándékát, ők csak újra elküldhetik. Ez egy teljesen fals tanács volt. A Flag kft-ből rövid úton elküldték azzal, hogy mivel a vállalkozásnál vásárolta, emiatt ők nem is vehetik át terméket. A fogyasztó visszament a vállalkozáshoz, hogy akkor most már igazán rajtuk van a sor, erre a Flextronics kft-hez küldték, hogy ők szervizelik a terméket és ott tud majd intézkedni. Nem kis utat tett meg a Flextronics kft-hez, mivel a Ferihegyi reptérnél van a telephely. Ott kiderült, hogy még a bejáraton sem juthat be és ott nem foglalkoznak vele, mint magánszeméllyel, csak a velük szerződésben álló forgalmazóktól a hivatalos úton beérkezett termékekkel foglalkoznak. Tehát adja le újra a vállalkozásnál. Tehát azonkívül, hogy nem tudott élni a törvény által biztosított elállási jogával, a vásárolt terméket nem tudta használni és már ez is jelentős kellemetlenséget okozott, mindezt tovább tetézte a vállalkozás azzal, hogy újabb és újabb felesleges lépésekre kényszerítette, újabb jelentős kellemetlenséget okozva. A fogyasztó kérte a vételár 44.900 Ft visszatérítését a vállalkozástól.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2014. 09. 15-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére a vállalkozás nem jelent meg, válasziratában vitatta a panasz jogosságát. A panaszos 2012. október 16-án vásárolt a vállalkozástól egy tablet készüléket, 44.900 Ft-ért. Ahogy a panasz is tartalmazza 2013. augusztusában egy új készülékre kicserélték, mivel a korábbi meghibásodott és javítása gazdaságosan nem volt elvégezhető. A jelenlegi készülékére az eladót jótállási kötelezettség terheli, amelynek eddig is maradéktalanul eleget tett és ezután is teljesíti garanciális kötelezettségét. A hatályos jogszabályok szerint a vásárló a rendeltetésszerű használat mellett meghibásodott készülékkel kapcsolatban elsősorban kijavítást vagy kicserélést kérhet, ha ezekre nincs mód, akkor kérhet megfelelő árleszállítást vagy a vételár visszafizetését. A hatályos jogi rendezés szerint mód van arra, hogy több alkalommal is javítás útján történjen a garanciális hiba rendezése. A panaszos sérelmezi, hogy több alkalommal, hosszú ideig nem tudta készülékét használni. Ezzel kapcsolatban annyit tud nyilatkozni, hogy a javítás időtartama a garanciális időt meghosszabbítja. A fentiek alapján a panasz megalapozatlan, annak elutasítását kéri. A vállalkozás az eljáró tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a vállalkozásnak írt leveleket, jótállási jegyet, számlát, munkalapokat, átvételi elismervényt, jegyzőkönyveket a fogyasztó minőségi kifogásáról, szerviz jegyzőkönyvet, valamint a meghallgatáson bemutatta a készüléket. A vállalkozás ezen kívül csatolta a meghatalmazást.
A fogyasztó a meghallgatáson elmondta, hogy továbbra is folyamatosan fennállnak ugyanazok a hibák, miszerint kilép az alkalmazásból, a virtuális billentyűzet nem működik megfelelően, a fülhallgatót csatlakoztatva alapzaj hallható. Ez utóbbi hibára nem is reagált a vállalkozás. A szerviz javaslata alapján már többször elvégezte a tablet teljes törlését, de nem normális állapot, hogy semmi nem lehet a memóriában, mert azonnal lefagy.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása, a készülék megtekintése alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A 277. § (1) bekezdés alapján a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdés rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Azegyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet 1. §. (3-4) bekezdése szerint: A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó). Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.
A 2. § (1) bekezdése szerint a jótállás időtartama egy év.
A Melléklet12. pontja alapján: elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ftbruttó vételár felett.
A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2012. 10. 16-án vásárolta meg a készüléket a vállalkozástól 44.900 Ft vételárért.
A készüléket több alkalommal adta le a fogyasztó azzal a hibával, hogy nem lehet feltölteni és pillanatok alatt lemerül, majd 2013. 08. 02-án kapott egy csere terméket, mely ugyanazon gyártótól, de egy másik típusú terméket jelentette.
Ugyanazt a jótállási jegyet kapta vissza, azzal a megjegyzéssel, hogy a visszaadás időpontja 2013. 08. 02., a jótállás új határideje + 1 év. Azonban eredetileg a termékre 24 hónap jótállást vállalt a vállalkozás, így e + 1 év jótállás értelmezhetetlen az eljáró tanács álláspontja szerint.
Az új készülék sem működött megfelelően, ezért azt is több alkalommal visszavitte a fogyasztó, szoftverfrissítés történt csak, pedig a fogyasztó által jelzett hibák az alábbiak voltak: kilép az alkalmazásból, a virtuális billentyűzet nem működik megfelelően, a fülhallgatót csatlakoztatva alapzaj hallható.
A készüléket mindegyik alkalommal a jogszabály biztosította határidőn belül, azaz az 1 éves jótállási időn belül vitte vissza a vállalkozáshoz a fogyasztó, - annak ellenére, hogy 24 hónap jótállást vállalt a vállalkozás a termékre - így a vállalkozást terhelte annak bizonyítása, hogy a készülék nem hibás, vagy a hiba az átadás után keletkezett és az nem vezethető vissza anyag vagy gyártási hibára.
A vállalkozás egyáltalán nem készíttetett szakvéleményt, ahogy a szerviz sem adott ki olyan állásfoglalást az ügyben, mely szerint nincs hiba a készüléken, hanem mindannyiszor javították a készüléket, legutóbb szoftverfrissítéssel. A szerviz jegyzőkönyve szerint javasolja szabad tárhely biztosítását. A fülhallgató hibájára azonban egyáltalán nem reagált sem a vállalkozás, sem a szerviz.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a fentiek szerint a vállalkozás szakvélemény hiányában nem tudta kimenteni magát a jogszabályi kötelezettsége alól, a készülék hibásan működik. Az eljáró tanács nem osztotta a vállalkozás azon álláspontját, miszerint a jelenlegi szabályozás szerint többször is lehet javítani egy készüléket és ezt tudomásul kell vennie a fogyasztónak. Hibás teljesítés esetén a jogszabály szerint ki kell javítani a készüléket, és nem javítgatni, ahogy az jelen esetben történt, hiszen mindegyik alkalommal és jelenleg is ugyanazok a hibái a készüléknek.
A fogyasztó a meghallgatáson bekapcsolta a készüléket, és az eljáró tanács is érzékelte az érintőképernyő nem megfelelő működését.
A jogszabály a hibás teljesítés jogkövetkezményeként a jogosult választására bízva elsősorban a kijavítást vagy kicserélést teszi lehetővé, és nem a javítgatást, cserélgetést. A fogyasztó részére már javította, majd cserélte a vállalkozás a tabletet, azonban ez is meghibásodott, így a vállalkozás számára lehetetlenné vált teljesíteni ezt az igényt, így a fogyasztó áttérhetett a következő igényre, azaz elállhat a szerződéstől.
Az eljáró tanács álláspontja szerint tekintettel a jogszabályi sorrendre is, a már egyszer cserélt termékre, elállásra jogosult a fogyasztó.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. szeptember 15.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár