Vissza az összes hírhez2015. február 23.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2274/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Zeppelin Utazási Iroda (6720 Szeged, Feketesas u. 16.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
a vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg a fogyasztónak 15.400 Ft-ot ( azaz: tizenötezer-négyszáz forintot).
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint 2014.04.24. napján egy törökországi nyaralásra fizetett be utastársával a vállalkozásnál összesen 2x173.250 Ft részvételi díj és 6.050 Ft BBP biztosítási díj befizetésével. A részvételi díj magába foglalt egy 10%-os kedvezményt is a 192.500 Ft-os katalógus árból. Térdsérülés miatt a fogyasztó kénytelen volt az utazást lemondani 2014 04.15. napján, ami az utazási szerződési feltételek szerint 80% útlemondási díjat jelent. A vállalkozás azonban a teljes katalógus árból számolta az útlemondási díjat 192.500 Ft-ból, ami így 154.000 Ft lett, amit levont a befizetett részvételi díjból és mindösszesen 19.250 Ft-ot és a biztosítás összegét fizette vissza a fogyasztónak. A fogyasztó ezzel nem értett egyet, mivel álláspontja szerint a befizetett részvételi díjból kellett volna kiindulni az útlemondási díj kiszámításánál. A vállalkozás a 173.500 Ft a 80%-át tarthatta volna meg, azaz 138.600 Ft- ot, és így összesen 34.650 Ft-ot kellett volna visszafizetnie a fogyasztónak. A fogyasztó jelezte kifogását a vállalkozásnak és kérte a két összeg (34.650-19.250=15.400) közötti különbözet megfizetését, amit azonban a vállalkozás elutasított. A fogyasztó ezzel nem értett egyet és jelen eljárásban kérte ügyének a kivizsgálását.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014. szeptember 16. napjának 10 órájára tűzte ki melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
A vállalkozás a 2014.09.08. napján érkezett válasziratában előadta, hogy álláspontjuk szerint a fogyasztó kérelme nem alapos. Az ÁSZF 22. pontja szerint a lemondási költséget a „bruttó részvételi díj százalékában” kell megállapítani, azaz a katalógus ár alapján, ami jelen esetben 192.500 Ft volt. Beadványukban hivatkoztak az utazási szerződésekről szóló 218/2008 (IX.28) Kormány rendelet 8.§ (8) bekezdésére.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó, a vállalkozás nem jelent meg. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr Grafné dr Baranyi Dóra) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be, nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2014.08.26.-án átvette. Az eljáró tanács megállapította, hogy a fogyasztó és a vállalkozás nem élt a Fgytv. 25. § (2) bekezdésében meghatározásra került, tagjelölésre vonatkozó jogával.
A fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
Az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. Rendelet8. § szerint„(8) Az utazási szerződésben az utas elállása esetére bánatpénz is kiköthető azzal, hogy az utasnak a (2) vagy a (6) bekezdésben meghatározott okból való elállása esetére bánatpénz nem követelhető. Egyéb esetekben az utas elállásának esetére kikötött bánatpénz mértéke a szolgáltatás díja (részvételi díj) összegét nem haladhatja meg. A bánatpénz a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) százalékában kifejezett átalány formájában is megállapítható.”
Ugyanakkor a Kormányrendelet 5. § (1) Az utazási szerződés megkötésekor előleg címén a szolgáltatás díja (részvételi díj) legfeljebb negyven százalékának befizetése követelhető. Ettől a rendelkezéstől el lehet térni, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ró az utazásszervezőre.
(2) Az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj [a szolgáltatás díja (részvételi díj), valamint a 4. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti adó, illeték és egyéb kötelező terhek] teljes összegének megfizetését az utazásszervező legkorábban az utazás megkezdése előtt harminc nappal igényelheti, kivéve, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés alapján ennél korábbi teljesítésre van szükség.”
4.§ i.) pontja szerint a teljes díj magába kell, hogy foglalja „„ a szolgáltatás díjában nem benne foglalt, külön felszámításra kerülő adó, illeték és egyéb kötelező terhek (így különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) forintban meghatározott összegét,”
A vállalkozás Ászf 22. pontja szerint „a bánatpénzt a „bruttó részvételi díjból” kell kiszámítani.
A becsatolt iratok alapján megállapítható, hogy a fogyasztó társával összesen 350.350 Ft-t fizetett be részvételi díjként melyből 173.250 Ft volt a fogyasztó részvételi díja. A vállalkozás által hivatkozott katalógusár ugyan szerepel a számlán egységárként, azonban nem részvételi díjként, csak akként, hogy abból számították ki a kedvezmény összegét. Az eljáró tanács vizsgálta a „részvételi díj” mnit szó általános jelentését is, és álláspontja szerint összhangban egyébként Kormányrendelet szakaszaival, az minden esetben a befizetett részvételi díj. Mindezekből és a részvételi díj, mint szó általános jelentéséből kiindulva az eljáró tanács álláspontja szerint jelen szerződésben a fogyasztó által befizetett részvételi díj 173.250 Ft volt.
A vállalkozás ÁSZF.ben szereplő „ bruttó részvételi díj” csak akként értelmezhető a jogszabályoknak megfelelően, ha az a befizetett bruttó díjra értendő ( nettó részvételi díj + adók). A vállalkozás azon értelmezése miszerint a bruttó részvételi díj a katalógus ár, teljes mértékben a fogyasztóra hátrányos és jogszabályellenes értelmezés. Amennyiben a katalógus árt kívánták volna feltüntetni az ASZF-ben, mint a bánatpénz kiszámításának alapját, akkor egyértelműen úgy kellett volna megfogalmazni, hogy a kiszámítás a „katalógus ár” alapján történik, ami azonban egyenesen szembe menne a Kormányrendelet hivatkozott szakaszaival.
Mindezek alapján az eljáró tanács álláspontja szerint a vállalkozás értelmezése és kiszámítása a bánatpénz tekintetében jogszabályellenes és a fogyasztó kérelme a fentiek szerint megalapozott.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. szeptember 16.
dr. Grafné dr Baranyi Dóra
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
