Vissza az összes hírhez2015. február 23.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/229/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Gapelaag Kft. (3700 Kazincbarcika, Bercsényi út 2.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a termék elszállításával egyidejűleg fizessen vissza a fogyasztónak 299.900 Ft-ot (azaz: kettőszázkilencvenkilencezer-kilencszáz forintot).
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2013.03.27.-én termékbemutatón vásárolt a vállalkozástól egy elektromágneses matracot, egy év garanciával, melyet 2013.04.08. napján szállítottak ki. A termék garanciális időn belül 2013.10.23. napján meghibásodott, ezért többször kereste a vállalkozást a fogyasztó, de eredménytelenül. A fogyasztó jelen eljárásban kérte a vételárának visszafizetését a vállalkozástól. Kérelméhez csatolta a vásárlást igazoló nyugtát, a szerződést, cégkivonatot, a vállalkozásnak írt leveleit.
A meghallgatás 2014.03.05. időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács összetételével (dr. Grafné dr Baranyi Dóra, Érczfalvi András, Dorogi András) kapcsolatosan kifogással nem élt. A meghallgatáson a vállalkozás nem jelent meg. A felek jelölési jogukkal a meghallgatást megelőzően nem éltek.
A fogyasztó a meghallgatáson összefoglalta a kérelmében leírtakat. Előadta, hogy a hibás terméket szerette volna kicseréltetni, de most már a vételárat kéri vissza.
A fogyasztó kérelme alapos.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a felek között 2013.03.27. napján kötött szerződés alapján a fogyasztó mágneses matracot vásárolt a vállalkozástól összesen 299.900 Ft értékben termékbemutató keretében egy éves jótállással. A terméket 2013.04.08. napján átvette, majd az 2013.10.23. napján a jótállási időn belül elromlott.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Mindezek alapján a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem gyártási hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben. A vállalkozás nem nyilatkozott a minőségi hiba tekintetében, szakvéleményt nem kért és nem csatolt be. Mindezek alapján mivel a gyártási hibához fűződő jogi vélelem nem dőlt meg, a vállalkozás hibásan teljesített.
Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Mivel a vállalkozás a kijavítást és cserét nem vállalta és hosszú idő telt el a meghibásodás óta ezért az eljáró tanács álláspontja szerint a fogyasztó szerződéstől való elállási joga megalapozott és a fentiek szerint határozott.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29 § (8) bekezdése szerint kiküldött értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014. március 5.
dr. Grafné dr Baranyi Dóra
eljáró tanács elnöke
Érczfalvi András
eljáró tanács tag
Dorogi András
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
