Vissza az összes hírhez2013. május 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2427/2012
a Vigro-Plast Kft. (1162 Budapest, Hermina út 89.) vállalkozással szembeni ügybena fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a külső ablakszegélyléceket szakszerűen szerelje fel és a vasalatokat és tartozékaikat pótolja.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény (Fgytv.) 34. § (2) bekezdése szerint a tanács ajánlása ellen fellebbezésnek helye nincs.
A fogyasztó 2012. június 12-én rendelte meg a vállalkozástól az ablakok cseréjét redőnnyel együtt bruttó 228.000.-Ft-ért. A vállalkozás az ablakokra és a redőnyökre öt év garanciát vállalt. A vállalkozás a munkát nem megfelelően végezte el. A külső szegélylécek nem lettek felszerelve. A vasalatok hiányosak. A vállalkozás a konyhában a linóleumot összeragasztózta, és a fal is megrepedt. A fogyasztó panasszal fordult a vállalkozáshoz, akitől ígéretet kapott a hibák kijavítására. A javítás nem történt meg, ezért a fogyasztó írásban is bejelentette a hibákat, de nem járt eredménnyel.
A fogyasztó kérelemmel fordult a békéltető testülethez annak érdekében, hogy a testület kötelezze a vállalkozást a hibák kijavítására.
A meghallgatás 2012. 11. 29-i időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2012. november 21-én átvette. A vállalkozás a jelen eljárásban a meghallgatás időpontjáig válasziratot nem küldött. A vállalkozáselőzetesen a jogvita tárgyárakiterjedő hatályú alávetési nyilatkozatot nemtett. A vállalkozás jelölési jogával nem élt.
A fogyasztó a meghallgatáson megjelent. A meghallgatáson a vállalkozás a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A felek között így egyezség létrehozására nem volt lehetőség. Az eljáró tanács tagjaival (Pösztörné dr. Rácz Szilvia, dr. Kapás Irén, Bíró Sándor) szemben a fogyasztó kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29. § (8) bekezdése szerint kiküldött és a vállalkozás által átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. §-a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
A fogyasztó a meghallgatáson a kérelmében leírtakat változatlanul fenntartotta.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §(1) bekezdése szerint, „aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.”
A Ptk. 305. §(1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A Ptk. 305/A.§ (1) bekezdés szerint, „ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”
A Ptk. 306. §(1) bekezdés alapján hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
Az eljáró tanács a becsatolt dokumentumok alapján és a fogyasztó meghallgatását követően megállapította, hogy a vállalkozás hibásan teljesítette az ablakok cseréjét. A vállalkozás jelen eljárás során nem bizonyította, hogy a szolgáltatást hibátlanul teljesítette. A fogyasztó által írásban bejelentett hibákat nem javította ki. A fogyasztó jelen eljárás során nem bizonyította, hogy a fal megrepedését a vállalkozás okozta, illetve nem bizonyította a ragasztóval okozott kár mértékét.
Az eljáró tanács döntése szerint a fogyasztó igénye részben megalapozott, ezért a Ptk. vonatkozó szakaszainak megfelelően ajánlást fogalmazott meg, miszerint a vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a külső ablakszegélyléceket szakszerűen szerelje fel és a vasalatokat és tartozékaikat pótolja.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012. november 29.
Pösztörné dr. Rácz Szilvia
eljáró tanács elnöke
dr. Kapás Irén
eljáró tanács tag
Bíró Sándor
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
