Vissza az összes hírhez2014. február 17.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2515/2013.
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Szinga Sport Kft. (1142 Budapest Szőnyi út 2.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a cipőt cserélje ki, ha arra nem képes annak vételárát, azaz 27.999.-Ft.-ot fizessen meg a fogyasztó részére a hibás lábbeli egyidejű visszaszolgáltatása mellett.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó 2013.03.05.-én vásárolt a vállalkozástól egy X. márkájú cipőt 27.999.- Ft vételáron. A fogyasztó 2013.09.04-én-6 hónap múlva- minőségi kifogást terjesztett elő, mert a jobbos cipő külső oldal részén a felsőrész anyaga a hajlító ráncnál kiszakadt és kérte a vételár visszafizetését. A vállalkozás a minőségi kifogásról jegyzőkönyvet vett fel és azon jelezte, hogy szakértői véleményt szerez be az ügyben. A vállalkozás 2013.09.09.-én X.Y. szakértőhöz fordult, aki szakértői véleményében elutasította a fogyasztói kifogást azzal, hogy nem állapítható meg a károsodásokkal kapcsolatban anyag vagy gyártási hiba. A vállalkozás a szakértői véleményre hivatkozással elutasította a fogyasztói kérelmet. A fogyasztó nem értett egyet a szakértői véleménnyel, mert sportolásra való a cipő és az normál használatnak tekinthető, ha ilyen erőteljes hatások érik.
Ezután a fogyasztó a Békéltető Testülethez fordult és az eljárásban kérte a cipő cseréjét, vagy annak vételárát, azaz 27.999,-Ft.-ot.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében. A meghallgatás 2013.10.24.-én 14.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő.
Kérelméhez csatolta a cipő nyugtáját, a minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvet, X.Y. szakértői véleményét. Szemrevételezés céljából elhozta a lábbelit.
A meghallgatáson a fogyasztó elmondta, hogy a fia rendeltetésszerűen használta a cipőt és nem ért egyet a szakértői véleménnyel, mert megfelelő méretű volt a cipő, hiszen 6 hónapig használta. Mivel tornaórán más cipőt használ, ezért nem minden nap viselte azt.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. 2013.10.15.-én válasziratot küldött, melyben fenntartotta azon álláspontját, hogy a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően a fogyasztói panasz alaptalan. A szakvélemény felül bírálatát nem tartja indokoltnak. A tanács határozatát nem fogadja el, csak a bíróság határozatát tartja relevánsnak. Alávetési nyilatkozatot nem tett.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, és a cipő szemrevételezése után az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.
A fogyasztó nyugtával igazoltan 2013.03.05.-én vásárolt egy X. márkájú cipőt a vállalkozástól 27.999,- Ft vételáron. Erre 6 hónap elteltével- 2013.09.04-én- minőségi kifogást tett, mert a jobbos cipő külső oldal részén a hajlító ráncnál kilyukadt a felsőrész.
Az eljáró tanács szemrevételezte a cipőt, mely egy kombinált felsőrészű fekete-fehér színű műanyagtalpú cipő. A jobbos párnál a hajlító ráncnál a felsőrész anyaga kilyukadt! Ez a hiba nem javítható. Egyébként a lábbeli nem elhasznált.
A szakértői vizsgálat szemrevételezéssel történt. X.Y. szakértő véleménye szerint mindkét cipő sarokrészében kikopott kéregbélés arra utal, hogy az egyébként megfelelő minőségű kéregbélés anyagát a reklamált helyeken rendkívül intenzív koptató igénybevétel érte. A bélések helyi kilyukadása a láb és a lábbeli nem megfelelő hossz- és bőségméreti összhangjára vezethetők vissza. A cipőt jelentős koptató, fesztő hatások érték, melyek a normál használattól eltérnek.
A kifogásolt károsodások esetében anyag- vagy gyártási hiba nem állapítható meg. A károsodások a használat során keletkeztek, így a nem megfelelő használat eredményeképpen következtek be, mely nem tekinthető rejtett hibának.
A fogyasztói kérelem így megalapozatlan.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. tv-a továbbiakban Ptk.- 277. § (1) bek. szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.
A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos és amelyet a jogosult elvárhat.”
A Ptk. 305/A § (2) bek. szerint: Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a becsatolt szakértői vélemény nem döntötte meg a 6 hónapos vélelmet, mert ilyen rövid hordási idő alatt nem mehet szét a felsőrész anyaga. Mivel a szakértői vélemény szemrevételezéssel történt, így azt nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy nem volt megfelelő méretű a cipő és a lábsajátosságot sem. Az eljáró tanács álláspontja szerint a felsőrész anyagának kilyukadása a nem megfelelő anyagra utal, melyet a felsőrész kialakítása során felhasználtak. A szakértői vélemény pedig egyebekben „feltételezi” a nem megfelelő használatot.
A Ptk. 306. § (1) bek. szerint: „Hibás teljesítés esetén a jogosult a) elsősorban – választása szerint – kijavítást, vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni- választása szerint- megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.
Az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet, mivel a hiba nem javítható.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2013.október 24.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
