Vissza az összes hírhez2015. február 23.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2591/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számonfogyasztó kérelmére a Szinga Sport Kft. (1142 Budapest, Szőnyi út 2.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
AJÁNLÁST
hozta:
Vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a fogyasztó által 2014.05.11. napján vásárolt 1210200_42 Saint Malo elnevezésű, valamint 1411309_42 Denfert Chambray plomb elnevezésű LECOQ lábbeliket cserélje ki, amennyiben azt nem vállalja, vagy arra nem képes, úgy fizesse meg azok vételárát fogyasztónak, azaz összesen 28.798.- Ft-ot (azaz: Huszonnyolcezer-hétszázkilencvennyolc forintot).
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
Fogyasztó 2014.09.11. napján előterjesztett kérelmében kérte a 2014.05.11. napján, a vállalkozás DunaPlaza üzletházi telephelyén vásárolt LECOQ márkájú 1210200_42 Saint Malo elnevezésű, 15.199.- Ft, valamint 1411309_42 Denfert Chambray plomb elnevezésű, 13.599.- Ft vételárú lábbelik vételárának, azaz összesen 28.798.- Ft –nak a visszatérítését az alábbiak alapján.
Fogyasztó a vállalkozás DunaPlaza üzletházi telephelyén vásárolt többek között 2014.05.11. napján, egy LECOQ márkájú 1210200_42 Saint Malo elnevezésű, 15.199.- Ft, valamint egy 1411309_42 Denfert Chambray plomb elnevezésű, 13.599.- Ft vételárú lábbelit. Fogyasztó nyilatkozata szerint a lábbeli rövid idejű használat során ment tönkre, 4-6 hétig felváltva hordta a lábbeliket. Fogyasztó 2014.07.11. napján visszavitte a cipőket, figyelemmel arra, hogy a két lábbeli mindkét sarkánál teljesen kiszakadt és kikopott, annyira, hogy véresre törte fogyasztó lábát. Fogyasztó kérte a lábbelik vételárának visszatérítését. A vállalkozás a fogyasztó kérelmét nem tudta eldönteni, ezért a lábbeliket bevizsgálásra küldte.
2014.07.30. napján és 2014.07.31. napján sms-ben kapta fogyasztó az értesítést, hogy panaszát mindkét lábbeli vonatkozásában elutasították. 2014.08.07. napján visszament az üzletbe és kérte a szakvéleményeket, mely alapján elutasította vállalkozás kérelmeit.
Fogyasztó kérelmében előadta, hogy utána keresett a vállalkozás által megbízott szakértőnek. XY a Playersroommal és a Szinga Sport Kft-vel kapcsolatban álló szakértő, aki elkészítette a szakvéleméyneket. Fogyasztó XY nevét semmilyen független szakértői listán nem találta meg, viszont megtalálta XY playersroom-os emailcímét, és elérhetőségét, mely alapján fogyasztó gyanúja a szakvélemények megalapozottságát megkérdőjelezte.
A 2014.07.11. napján kelt 2014/80/0180/0078 iktatószámú jegyzőkönyv a 1210200_42 SAINT MALO lábbelire vonatkozó megállapításai szerint minkét cipőn belül a sarkánál az anyag elszakadt és kikopott.
A 2014.07.23. napján kelt 0725. sorszámú XY bőrfeldolgozó ipari mérnök megállapításai szerint
„Mindkét lábbeli kéregbélése anyaghiányosan kopott, szakadt a láb sarkcsontjánál. A kéregbélés lábbal érintkező többi felülete nem lyukadt ki, de még csak nem is kopott! A kéregbélés helyi elváltozása visszavezethető a láb és a lábbeli nem megfelelő hossz- és bőségméretbeli összhangja, a lábbeli viselőjének egyéni lábsajátossága, a lábbelinek lábhoz lazán rögzített állapotban történő használata, a lábbeli cipőkanál nélküli felvétele, a nem megfelelően nyitott állapotban történő lábbeli felvétele – a kéregrész letaposása – során fellépő nyomó, feszítő és koptató hatásokra.”
A 2014.07.11. napján kelt 2014/80/0180/0079 iktatószámú jegyzőkönyv a 1411309_42 DENFERT CHAMBRAY plom típusú lábbelire vonatkozó megállapításai szerint minkét cipőn belül a sarkánál az anyag elszakadt és kikopott.
A 2014.07.21. napján kelt 0813. sorszámú Kiss Béla bőrfeldolgozó ipari mérnök megállapításai szerint
„Mindkét lábbeli kéregbélése anyaghiányosan kopott a láb sarkcsontjánál. A kéregbélés helyi elváltozása visszavezethető a láb és a lábbeli nem megfelelő hossz- és bőségméretbeli összhangja, a lábbeli viselőjének egyéni lábsajátossága, a lábbelinek lábhoz lazán rögzített állapotban történő használata, a lábbeli cipőkanál nélküli felvétele, a nem megfelelően nyitott állapotban történő lábbeli felvétele – a kéregrész letaposása – során fellépő nyomó, feszítő és koptató hatásokra.”
Fogyasztó sem a vállalkozás, sem a vélemény alapján nem értett egyet az elutasítás indokaival, álláspontja szerint nem fedik a valóságot a jegyzőkönyvben és szakértői véleményben rögzített indokok. Fogyasztó szerint a szakvéleményekben általános dolgok hangzanak el, mint a láb és lábbeli nem megfelelő hossz- és bőségbeli összhangja, lazán felvett és hordott cipő, sarokkanál használatának hiánya és a cipők nem kikötése. Fogyasztó kiemelte, a lábáról se a boltban, se pedig nevezett szakértő mintát nem vett, így nem is tudhatta a szakértő, hogy a lábbeli megfelel –e fogyasztó méreteinek. Fogyasztó akként nyilatkozott, hogy cipőkanalat használ, vannak más cipői is, ugyanígy használja őket, és azoknak semmi bajuk nincsen.
Fogyasztó a vállalkozás elutasításra vonatkozó nyilatkozatát nem tudta elfogadni, ezért fordult a Békéltető Testülethez kérelmével.
Fogyasztó kérelméhez csatolta a lábbelik számláját, használati útmutatókat, a 2014.07.11. napján felvett jegyzőkönyveket, Kiss Béla bőripari mérnök véleményeit.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt kidr. Barkóczi Erzsébet személyében. A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014.09.17. napja 13:00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. A békéltető testület elnöke felhívta egyben a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Eljáró tanácstag jelölési jogával egyik fél sem élt, ennek megfelelően az Fgytv. 25. § (4) bekezdésére, valamint a 29. § (6) bekezdésére tekintettel jelen ügyet egyedül eljáró tagként kijelölt egyedül eljáró testületi tag jogosult lefolytatni.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
Abékéltető testület elnökefigyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás 2014.09.19. napján kelt válasziratában úgy nyilatkozott, hogy a fogyasztó kérelmét továbbra sem tartja megalapozottnak. Tájékoztatta vállalkozás az eljáró tanácsot, hogy a meghallgatáson nem kíván részt venni, az eljáró tanács döntését nem fogadja el. Jelezte a vállalkozás, hogy a szakvélemények felül bírálatát nem tartja szükségesnek.
A meghallgatáson vállalkozás nem jelent meg. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést meghatalmazottja útján vállalkozás 2014.09.18. napján átvette.
A fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat, a lábbeliket bemutatta.Előadta továbbá, hogy módosítani szeretné kérelmét, és elsősorban a lábbelik kicserélését kéri, másodlagosan azok vételárának megfizetését. Fogyasztó a vállalkozás válasziratának másolatát a meghallgatáson átvette, azt az eredeti példányon kézjelével igazolta.
Eljáró tanács kérdésére fogyasztó előadta, hogy a lábbeliket több más termékkel egyidejűleg – mint ahogy az a számlán is látható – vásárolta 2014.05.11. napján, megközelítően 49.000.- Ft –ot hagyott ott az üzletben. A két lábbeliket 4 – 6 hétig tudta hordani, azokat felváltva használta. Előadta fogyasztó továbbá, hogy használ cipőkanalat, rendesen befűzi cipőit és meg is köti azokat. Előadta fogyasztó, hogy nem is érti, máskor is vásárolt már a vállalkozásnál, eddig meg is volt vele elégedve, van több ilyen típusú lábbelije, amiknek nincsen ilyen jellegű bajuk. Azt sem értette fogyasztó, hogy a két cipő ugyanolyan hibás volt, míg a többi ugyanilyen típusú cipőinek nem volt ilyen hibája.
Eljáró tanács a lábbeliket szemrevételezte, mely alapján megállapította, hogy a lábbelik a sarokrészek szakadásán kívül teljesen újszerű, hordás nyomai kizárólag a talp részen észlelehetőek kizárólag, jól karban tartottak. A sarok részi szakadásokon kívül megállapítható volt a sötétkék lábbelin, hogy a lábbelik belső, ragasztott oldala is kezd elválni a talp részétől mindkét cipőben. Eljáró tanács a lábbelik szemrevételezése során megállapította, hogy azok annyira újak, hogy még a jellegzetes új szaguk van. Eljáró tanács megállapította, hogy letaposásnak nincsen nyoma, a lábbelik külső sarkain sincsenek meg a jellegzetes letaposást idéző redők, amiket a szakértői vélemény megállapított az önhiba elsődleges okaként.
Fogyasztó előadta továbbá, hogy hordhatatlanok a lábbelik, véresre törték a lábát. Eljáró tanács kérdésére fogyasztó előadta, hogy nincsen különleges lábsajátossága, nem lötyögnek rajta, és nem is szorítják a cipői, irodai munkát végez, ahol külön papucsa van, így kizárólag a bejárás és haza járás alkalmával hordta a cipőket a hétvégéken kívül.
A rendelkezésekre álló iratok, a felek nyilatkozatai alapján az eljáró tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Fogyasztó a 2014.05.11. napján a vállalkozás DunaPláza üzletházi telephelyén két lábbelit vásárolt, az egyik LECOQ márkájú 1210200_42 Saint Malo elnevezésű, 15.199.- Ft, a másik 1411309_42 Denfert Chambray plomb elnevezésű, 13.599.- Ft vételárú. A lábbeliket 4-6 hét hordás után fogyasztó 2014.07.11. napján kénytelen volt visszavinni a vállalkozásnak a lábbeliken keletkezett sarok belső részének kopása miatt. Vállalkozás a lábbelikre vonatkozó fogyasztói panaszokat az általa felkért szakértő által adott szakértői véleményre hivatkozással elutasította.
A 2014.06.02. napján felvett 2875-es jegyzőkönyv szerint nem állapítható meg, hogy a jegyzőkönyv megállapításait a vállalkozás saját vizsgálata alapján állapította meg, vagy esetleg független szakértő készítette volna el azt.
Fogyasztó a hiba észlelését követően 2 hónapon belül bejelentette a hiba tényét a vállalkozásnak, és megkísérelte a jogvita rendezését közvetlenül a vállalkozással.
A fogyasztó kérelme figyelemmel a fogyasztó meghallgatáson előadott kérelemmódosítására, alapos.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény vonatkozó 6:157. (1) bekezdése alapján
„A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.”
A 6:158. § szerint:
„Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”
A Ptk. 6: 159. § (1) bekezdése alapján:
„Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.”
Fogyasztó a lábbeli hat hónapon belül felismerte, és be is jelentette. A hat hónapon belül felismert hiba tekintetében bizonyítási kötelezettség a vállalkozást terhelte.
Bár a jogszabály nem határozza meg a bizonyítás mikéntjét, konkrét formáját, de arra nézve, hogy a hibát a fogyasztó rendeltetésellenes használata okozta, mégis nyilvánvaló, hogy a vállalkozás bizonyítási kötelezettségének teljesítésére nem lehet elegendő a saját nyilatkozata, vagy a saját maga által kiállított jegyzőkönyv, egyéb irat, és a vállalkozás által megbízott szakértőnek is körültekintően, mindenre kiterjedően kell szakértői véleményét a tudomány jelen állása szerint, lehető legjobb tudása szerint megalkotnia körültekintően és részrehajlás nélkül. Ugyanígy nem lenne elegendő a gyártó hasonló jellegű megállapítása sem, ugyanis a gyártó a szavatossági kötelezettség teljesítésében alapvetően érdekelt, hiszen a hibás termékkel kapcsolatban saját forgalmazójával szemben felelősség terhelte.
Jelen ügyben a vállalkozás megbízott szakértője a két szakvéleményt szinte azonos szöveggel készítette el, azokban általános megállapításokat rögzít, nem tér ki pontosan a hiba okára, ok-okozati összefüggést nem jelöl meg, nem ad választ a majd 6 hetes hordás során kialakult durva hibára. A megbízott szakértő az eljáró tanács álláspontja szerint szakértői véleményét fentiekre tekintettel nem terjesztette elő aggálytalanul, így a fogyasztó oldalán álló jogszabályi vélelmet sem döntötte meg.
Figyelemmel arra, hogy a fogyasztó módosított kérelmében a termék cseréjét kérte, a vállalkozás pedig minden igényt alapvetően elutasított, így a hatályos jogszabálynak megfelelően meghatározott két lépcsős jogkövetkezményekre figyelemmel a választott igénye szerint kötelezte eljáró tanács a vállalkozást a lábbeli cseréjére elsődlegesen, másodlagosan pedig a vételár visszatérítésére.
Fentiekre tekintettel eljáró tanács a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően, az indokolásban meghatározottak alapján hozta meg döntését.
Fogyasztó költségigényt nem terjesztett elő, így eljáró tanács az eljárás költségeiről és annak viseléséről nem rendelkezett.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 34. § (6) bekezdése szerint a bíróság a tanács, kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.
Az Fgytv. 35. § (1) bekezdése szerint „A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint „ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.”
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint „Afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Budapest, 2014. október 16.
dr. Barkóczi Erzsébet
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
