Vissza az összes hírhez2013. április 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/2663/2012
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számonfogyasztó kérelmére a Vodafone Magyarország Zrt. (1096 Budapest Lechner Ödön fasor 6.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizesse vissza a készülék vételárát 21.991 Ft-ot a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint 2012. 08. 06-án vásárolt a vállalkozástól egy telefon készüléket 21.991 Ft vételárért, melyet 2012. 08. 14-én visszavitt a vállalkozáshoz, mert hibás volt. A vállalkozás ekkor javította a készüléket, de 2012. 09. 15-én ismét meghibásodott. A vállalkozás ekkor fődarab cserét végzett, a fogyasztó kapott egy új készüléket, új IMEI számmal 2012. 09. 28-án. A jótállási jegyen új dátummal 2 év garancia került feltüntetésre. 3 munkanapon belül elromlott ismét a készülék, ekkor a fogyasztó 2012. 10. 01-én a törvény szerinti pénzvisszafizetésre hivatkozott, mely után vásárolt volna egy másik típusú készüléket a vállalkozástól. A vállalkozás elutasította az igényét, mert nem kapott új számlát a készülékről, de a fogyasztó szerint erről nem ő tehet. A vállalkozás csak húzza az időt, újra a szervizbe akarja irányítani. A fogyasztó kérte a vételár 21.991 Ft visszatérítését a vállalkozástól. Aláírt 2 év hűségidőt, mindenképpen a vállalkozásnál szeretne másik készüléket vásárolni, de ez a típus szerinte szériahibás.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2012. 12. 10-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Kizárólag a vállalkozás terjesztett elő ezirányú kérelmet, ezért az eljárást egyedül eljáró testületi tag folytatta le.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére sem a fogyasztó, sem a vállalkozás nem jelent meg, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztettek elő.
A fogyasztó újabb levelében bejelentette, hogy a meghallgatáson nem tud részt venni, mert dolgozik, az utazási költsége majdnem 8.000 Ft, szabadsága pedig nincs.
A vállalkozás válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályok szerint járt el (49/2003. (VII.30.) GKM rendelet a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről, illetve a 151/2003. (IX.22.) Kormány rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról. A készülékek szervizellátása az adott gyártó saját szervizegységében történik, a készülékgyártó ennek eredményeképp tudja folyamatosan vállalni a készülékre a vonatkozó jótállást. A telefonok javítása során a szerviz állít ki jegyzőkönyvet a készülék állapotáról, hibájáról, illetve ha szükséges csereigazolást is mellékel. A nyilvántartás szerint 2012. augusztus 14-én adta le a készüléket a fogyasztó. Jelzett hiba: a készülék kikapcsol, órát, dátumot nulláz, nem lehet visszakapcsolni. Elvégzett művelet: szoftver frissítés. 2012. szeptember 15-én ismét leadta a készüléket. Jelzett hiba: a készülék folyamatosan kikapcsol magától, újraindul, de az ügyfél nem elérhető. Elvégzett művelet: fődarab csere. „Tekintettel arra, hogy a szerviz a készülék alkalommal, a fogyasztó igényét nem tartjuk megalapozottnak.” A vállalkozás az eljáró tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A fogyasztó a kérelméhez csatolta a számlát, hiba lapokat, jegyzőkönyveket, jótállási jegyet, vállalkozással folytatott levelezést, Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége leveleit.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A 277. § (1) bekezdés alapján a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdés rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Azegyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet 1. §. (3-4) bekezdése szerint: A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó). Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.
A 2. § (1) bekezdése szerint a jótállás időtartama egy év.
A Melléklet 12. pontja alapján: elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ftbruttó vételár felett.
A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2012. 08. 06-án vásárolta meg a készüléket a vállalkozástól 21.991 Ft vételárért, és 2012. 08. 14-én vitte vissza, ekkor a vállalkozás javította a készüléket. A készülék ismét ugyanazzal a hibával meghibásodott, ezért 2012. 09. 15-én ismét visszavitte a vállalkozáshoz a fogyasztó. A vállalkozás ekkor fődarabcserét hajtott végre, a készülék új IMEI számot is kapott, és 2012. 09. 28-án került vissza a fogyasztóhoz. A fogyasztó ezt követően 2012. 10. 01-én vitte vissza ismét ugyanazzal a hibával a vállalkozáshoz és kérte a vételár visszatértését az úgynevezett 3 munkanapos szabályra hivatkozva. A vállalkozás megtagadta a vételár visszatérítését.
A fogyasztó által hivatkozott 3 munkanapos szabály kizárólag arra vonatkozik, hogy a kötelező jótállás alá eső termékek esetén a vásárlást követő 3 munkanapon belül bejelentett meghibásodás esetén a vállalkozás köteles cserélni a hibás készüléket, nem hivatkozhat arra, hogy a csere aránytalan többletköltséget jelent számára a javításhoz képest. Vételár visszatérítéséről ez a jogszabályi rész nem rendelkezik.
Az eljáró tanács álláspontja szerint azonban a jogszabály kijavítást, kicserélést említ, és nem javítgatást, cserélgetést, tehát ha a vállalkozás már próbálta javítani, próbálta cserélni a készüléket, akkor ugyanazon hiba esetén a következő esetben már elállásra jogosult a fogyasztó, tehát a vállalkozásnak vételár visszatérítéséréről kell gondoskodnia.
Az is tény, hogy a vállalkozás nem szerzett be szakvéleményt, mellyel ki tudta volna menteni magát a jótállási kötelezettsége alól, sőt két alkalommal elismerte a hibát, először javította, majd cserélte a készüléket.
Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet is, javítással már próbálta orvosolni a hibát a vállalkozás, cserére már szintén sor került, ezért elállásra jogosult a fogyasztó.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012. december 10.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
