2013. május 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2702/2012
a GsmLine.hu Kft. (1078 Budapest, István u. 20.) vállalkozással szembeni ügybena fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a készüléket cserélje ki vagy a vételárat bruttó 74.000.-Ft-ot fizesse vissza a fogyasztónak.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény (Fgytv.) 34. § (2) bekezdése szerint a tanács ajánlása ellen fellebbezésnek helye nincs.
A fogyasztó 2012. június 27-én vásárolt a vállalkozástól egy Desire One V típusú telefonkészüléket bruttó 74.000.-Ft-ért. Másfél hét használat után a készüléket vissza kellett vinnie, mert meghibásodott. A vállalkozás által ígért három hét után még két hónap eltelt, amíg a készüléket a fogyasztó visszakapta. A telefonon sérülések keletkeztek a javítás ideje alatt. Megsérült a készülékház (feszegetés nyomok vannak rajt), illetve a telefon hátoldalán található műanyag panel is. A fogyasztó a készülék cseréjét kérte. Két hét elteltével a vállalkozás értesítette arról, hogy nem cseréli ki a készüléket. A telefont egy nap használat után a fogyasztó ismét visszavitte, mert nem működött megfelelően. Kérte a készülék cseréjét vagy a vételár visszafizetését. A vállalkozás a fogyasztó kérelmét elutasította. A fogyasztó a panaszbejelentések alkalmával az utolsó alkalom kivételével jegyzőkönyvet kérésre sem kapott.
A fogyasztó kérelemmel fordult a békéltető testülethez annak érdekében, hogy a testület kötelezze a vállalkozást a készülék cseréjére vagy a vételár visszafizetésére.
A meghallgatás 2012. 11. 29-i időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2012. november 15-én átvette. A vállalkozás a jelen eljárásban a békéltető testület megkeresésére küldött válasziratában leírta, hogy a fogyasztó a készüléket 2012. június 27-én vásárolta. Az első meghibásodást 2012. július 09-én jelentette be. A fogyasztó cserekészüléket a javítás idejére nem igényelt. Az átvétel lehetőségéről 2012. szeptember 06-án értesítették a fogyasztót, aki 2012. szeptember 07-én ment a készülékért. Ekkor a fogyasztó sérelmezte, hogy a készülék hátoldalán nem illeszkedik a hátlap. A fogyasztót tájékoztatták, hogy gyárilag ilyen a készülék, de a panaszáról jegyzőkönyvet vettek fel. A vállalkozás fényképekkel igazolta, hogy a termék hibátlan, így a fogyasztó 2012. szeptember 13-án kipróbálva, hibátlanul átvette. A fogyasztó 2012. szeptember 14-én a készüléket más hibákkal visszavitte. A vállalkozás ekkor arra gyanakodott, hogy a termék valami rosszindulatú szoftver áldozata. A készülék egy új szoftvert kapott és tesztelték. A fogyasztót 2012. szeptember 27-én értesítették, hogy átveheti a készüléket, de csak 2012. október 12-én ment érte. A fogyasztó ekkor készülék hátoldalán található sérüléseket kifogásolta, melyeket a vállalkozás kollégája nem látott. A vállalkozás álláspontja szerint megfelelően járt el. A készüléket pufi zacskóban tárolták, melyben nem romolhatott az állapota. A fogyasztó a készüléket többszöri értesítés ellenére sem vette át.
A vállalkozáselőzetesen a jogvita tárgyárakiterjedő hatályú alávetési nyilatkozatot nemtett. A vállalkozás jelölési jogával nem élt.
A fogyasztó a meghallgatáson megjelent. A meghallgatáson a vállalkozás a szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A felek között így egyezség létrehozására nem volt lehetőség. Az eljáró tanács tagjaival (Pösztörné dr. Rácz Szilvia, dr. Kapás Irén, Bíró Sándor) szemben a fogyasztó kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő. A fogyasztó részére a vállalkozás válaszirata átadásra került.
A fogyasztó a meghallgatáson a kérelmében leírtakat változatlanul fenntartotta. Elmondta, hogy a készüléken az ikonok nem jelentek meg. A készüléken a fényerőszabályzó nem működött. A telefon nem zárt le, amikor telefonált és telefonálás közben, ha hozzáért a kijelzőhöz érzékelte a telefon. Elmondta, hogy készüléket megsértették javítás közben. A vállalkozástól nem kapott írásban tájékoztatást arról, hogy milyen javítást végeztek a telefonon. A telefont szinte a megvásárlása óta nem tudta használni.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §(1) bekezdése szerint, „aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.”
A Ptk. 305. §(1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A Ptk. 305/A.§ (1) bekezdés szerint, „ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”
A Ptk. 306. §(1) bekezdés alapján hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
Az eljáró tanács a becsatolt dokumentumok alapján és a fogyasztó meghallgatását követően megállapította, hogy a vállalkozás jelen eljárás során nem bizonyította, hogy a termék hibája a teljesítés után keletkezett. A vállalkozás azt sem bizonyította, hogy termék megfelelő minőségű, azaz hibátlanul működik. Az eljáró tanács megállapította, hogy a telefon nem alkalmas a fogyasztó által elvárható rendeltetésére, tekintettel arra, hogy másfél hét használatot követően több hónapig javítás alatt állt.
Az eljáró tanács döntése szerint a fogyasztó igénye megalapozott, ezért a Ptk. vonatkozó szakaszainak megfelelően ajánlást fogalmazott meg, miszerint a vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül a készüléket cserélje ki vagy a vételárat bruttó 74.000.-Ft-ot fizesse vissza a fogyasztónak.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012. november 29.
Pösztörné dr. Rácz Szilvia
eljáró tanács elnöke
dr. Kapás Irén
eljáró tanács tag
Bíró Sándor
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár