BBT/2710/2013. a Leder & Schuh Kft. (1074 Budapest Rákóczi út 50.) vállalkozással szembeni ügyben

2014. március 17.

 Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

A kép eltávolítva.

BBT/2710/2013.

 

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Leder & Schuh Kft. (1074 Budapest Rákóczi út 50.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

 

A J Á N L Á S T

teszi:

 

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg a fogyasztó részére 5.400,-Ft –ot, mint vételárcsökkentést a lábbeli megtartása mellett.

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 

 

A fogyasztó kérelme szerint 2013.09.16-án vásárolt a vállalkozás Duna Plazában lévő üzletében egy Frank Walter márkájú cipőt (cikkszáma: 2-20-11-1572-2) 17.990.- Ft vételáron. A vásárláskor az eladó a kasszánál arról tájékoztatta a fogyasztót, hogy az első használat előtt impregnáló spayt kell a tisztításához vásárolni. A fogyasztó 2013.09.18-án egy másik üzletben vásárolt 3.200,-Ft-ért egy olyan impregnáló szert, melyet minden típusú cipőhöz ajánlottak. A fogyasztó a leírás szerint a szerrel kitisztította a cipőt, amelynek a felsőrésze a szertől reggelre elszíneződött, kifakult. 2013.09.19-én visszavitte a cipőt az üzletbe és minőségi kifogást terjesztett elő, mert őt tévesen tájékoztatták a tisztítással kapcsolatban és kérte a cipő cseréjét vagy a vételárát. A vállalkozás a minőségi kifogásról jegyzőkönyvet vett fel és azon jelezte, hogy szakértői véleményt szerez be az ügyben. A vállalkozás az X. Kft.-hez, mint szakértőhöz fordult, amely 2013.10.26-án kelt szakértői véleményében elutasította a fogyasztói kifogást azzal, hogy a cipőn látható károsodások valamilyen külső hatás következtében jöttek létre, így nem állapítható meg kapcsolatban anyag vagy gyártási hiba. A fogyasztó az impregnáló szert forgalmaz Z. Kft.-hez is visszament, de ott is elutasították a kérelmét. A fogyasztó nem értett egyet a X. Kft. szakértői véleményével, mert szerinte nem megfelelően tájékoztatták.

Ezután a fogyasztó a Békéltető Testülethez fordult és az eljárásban kérte a cipő cseréjét, vagy annak vételárát, azaz 17.990,-Ft-ot.

 

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében.  A meghallgatás 2013.11.18.-án 15.30 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.

 

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

 

A meghallgatáson a fogyasztó megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő. Kérelméhez csatolta a cipő nyugtáját, az impregnáló szer nyugtáját, a minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvet, az X. Kft. szakértői véleményét és a cipőről készült fotókat. A meghallgatáson a fogyasztó elmondta, hogy a cipőt a tájékoztatásnak és a szeren lévő leírásnak megfelelően tiszta ronggyal tisztította meg. Azóta már cipőkrémmel lekezelte a cipőt, úgy hogy a kopás már nem annyira látszik, tudja így hordani a cipőt, de akkor is úgy érzi, hogy felelős a vállalkozás, így szeretne egy 20%-os vételár csökkentést a vállalkozástól.

 

A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. 2013.11.05-én válasziratot küldött, melyben fenntartotta azon álláspontját, hogy a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően a fogyasztói panasz alaptalan. Az impregnáló szer nem károsította a cipő fedőrétegét, így valószínűleg az erős dörzsölés, a nem megfelelő ápolás miatt történt a szín megkopása. A kifogásolt károsodás esetében anyag- és vagy gyártási hiba nem állapítható meg. Kérik a fogyasztói kérelem elutasítását. A meghallgatáson részt kívánnak venni, de alávetési nyilatkozatot nem tettek.

 

Az eljáró tanács a becsatolt iratok, bizonyítékok, fotók alapján az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.

 

A fogyasztó nyugtával igazoltan 2013.09.16-án vásárolt egy Frank Walter márkájú férfi cipőt a vállalkozástól 17.990,- Ft vételáron. a cipő tisztításához 2013.09.18-án vett egy impregnáló szert egy másik vállalkozástól.  A cipőt a vállalkozás tájékoztatása szerint lekezelte a szerrel és másnapra a cipő felsőrészének a színe elszíneződött, kifakult. Erre 2013.09.19-én visszavitte az üzletbe, ahol a cipőt szakértői vizsgálatra küldték. Az X. Kft. véleményét az impregnáló szer birtokában szemrevételezéssel állapította meg, így nem az impregnáló szerrel volt probléma. A szakvélemény nem részletezi a hiba okát, csak azt állapítja meg, hogy valamilyen külső hatás folytán keletkezett. Az érdemi válaszirat szerint „vélhetően” nem megfelelően tisztította a terméket a fogyasztó, de ezt egyebekben semmivel sem támasztja alá a szakvélemény.  Az eljáró tanács álláspontja szerint ez a szakvélemény nem döntötte meg a 6 hónapos vélelmi időt. Mivel a cipő jelenlegi állapotában ugyan használható, csak esztétikailag már nem megfelelő, ezért a kérelemben foglalt a vételár 20%-os csökkentése alapos.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. tv-a továbbiakban Ptk.- 277. § (1) bek. szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.

A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában

b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos és amelyet a jogosult elvárhat.”

 

A Ptk. 305/A § (2) bek. szerint: Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

A Ptk. 306. § (1) bek. szerint: „Hibás teljesítés esetén a jogosult a) elsősorban – választása szerint – kijavítást, vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni- választása szerint- megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.

 

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”

 

 

Budapest, 2013.november 18.

 

 

                                                                                      Dr. Kolyvek Antónia

                                                                                       eljáró tanács elnöke

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár