Vissza az összes hírhez2013. május 15.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2711/2012
a Scarpa Hungária Kft. (1024 Budapest, Lövőház u. 2-6.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül térítse vissza fogyasztónak a cipő vételárát 21.990,- Ft összeget, a fogyasztó lakcímére történő postai megküldéssel.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó kérelme szerint 2012. 06. 06-án vásárolt egy barna férfi bőr félcipőt a vállalkozástól, 21.990,- Ft összegért, melyet 2012. 10. 18-án azzal a reklamációval vitt vissza vállalkozáshoz, hogy a cipő 1-2 használat alkalmával a fogyasztó gyermekének a lábát véresre kidörzsölte, a cipőt nem tudja használni, mert kényelmetlen, 10-15 perc hordás után gyakorlatilag használhatatlan.
A fogyasztó kérte a vállalkozástól a cipő vételárának visszatérítését, mely kérelmet a vállalkozás elutasított az általa készíttetett szakvéleményben (Kovács Attila magányvállalkozó, 2012. 10. 25.) foglalt megállapításokra hivatkozással.
Tekintettel arra, hogy a fogyasztó a vállalkozással közvetlenül nem tudta rendezni a fogyasztói panaszt, a békéltető testülethez fordult, kérte a vállalkozás kötelezését a cipő vételárának visszatérítésére, illetve levásárlásának lehetőségére.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény 25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A meghallgatás 2012. 11. 27-i időpontjáról feleket az Fgytv 29 §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Azértesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás 2012. 11. 27-én kelt válasziratában a fogyasztói panasz megalapozottságát vitatta, alávetési nyilatkozatot nem tett a vállalkozás. A vállalkozás hivatkozott a szakvéleményben foglaltakra, valamint arra, hogy használt állapotú lábbeli kicserélése nem áll módjában a vállalkozásnak. A vállalkozás értesítette a testületet arról, hogy a meghallgatáson nem fog tudni megjelenni.
A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, az eljáró tanács összetétele ellen kifogást nem jelentett be. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2012. 11. 13-án átvette. Ennek ellenére a vállalkozás a meghallgatáson nem jelent meg, válasziratában jelezte távolmaradását.
A fogyasztó a meghallgatás során a kérelmében foglaltakat adta elő. A fogyasztó bemutatta a reklamáció alapját képező cipőt, az eljáró tanács részére. A fogyasztó kérelmét annyival egészítette ki, hogy a kijavítást azért nem kéri a termék vonatkozásában, mert a termék hibájának jellegére tekintettel a kijavítás nem lehetséges, a csere pedig számára azért nem megoldás, mivel a jelzett hiba a cipő típusának hibája, tehát ugyanolyan típusú cipő esetén várhatóan ugyanazon hibával szembesülne a fogyasztó. A fogyasztó elmondta továbbá, hogy az üzletben a cipőt gyermeke felpróbálta, de a néhány perces próba alkalmával nem ütközött ki a hiba, az csak több perces folyamatos gyaloglás után jelentkezett, ilyen jellegű próbára az üzletben természetesen nem volt lehetőség. A reklamációig eltelt idő vonatkozásában a fogyasztó jelezte, hogy a cipő használatát nem kezdte meg rögtön vásárlás után a gyermeke. A fogyasztó a reklamáció tárgyát képező cipőt bemutatta a tanácsnak.
A hivatkozott cipő vizsgálata kapcsán a tanács megállapította, hogy az egy barna férfi bőr félcipő, kívül, belül megkímélt, szinte egyáltalán nem használt, újszerű állapotban van.
A cipő belső orr részén, a felsőrész, és a felhajló talp orr részének anyag találkozásánál a cipőtalp vonalát követő, több cm hosszú kitüremkedés érzékelhető, egyértelműen kitapintható módon. A kitüremkedést (anyag folytonossági hiányt) feltehetőleg az okozza, hogy a talp felhajló orr részének és a bőr cipő felsőrész találkozásánál az illesztés szerencsétlen helyen, és módon került megoldásra, belülről nem megfelelő módon került kibélelésre, ezért hosszabb használat esetén – különös tekintettel arra, hogy a cipő lépés közben ezen a részen is hajlik, tehát a varrás vonal folyamatosan mozog – jelentős kényelmetlenséget okozhat viselőjének. A tanács álláspontja szerint a hiba a fogyasztói kérelemben foglalt tünet kiváltására huzamosabb használati idő után valóban alkalmas lehet.
A cipőről készült, a fogyasztó által becsatolt szakvélemény megállapításait, mely szerint „a cipő fejbélésének vonalán eldolgozási hibát, érdességet, kitüremkedést vagy anyagtöbbletet nem tapasztalt” a szakértő, az eljáró tanács nem osztotta, nem tudta elfogadni, tekintettel arra, hogy a lábbeli hivatkozott részén a bélés jól kitapintható vonalban (cipőtalp vonala) folytonossági hiányosság észlelhető, ami jelentős kényelmetlenséget okozhat a fogyasztó számára.
APolgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény277. § (1) bekezdése alapján: A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, ésrendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.
A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdése rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
305/A. § (2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Az igényérvényesítésről pedig a 306. § (1) bekezdés (a-b) pontja az alábbiakat írja elő: Hibás teljesítés esetén a jogosultelsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A Ptk. 306. § (2) valamint (3) szerint:
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, valamint a fogyasztó meghallgatását, a panasszal érintett termék megvizsgálását követően megállapította, hogy a vállalkozás a fogyasztó által jelzett hiba tekintetében a jogszabályi vélelem alól a csatolt szakvéleménnyel nem tudta kimenteni magát.
A tanács álláspontja alapján a lábbeli hibáját valamilyen gyártási eredetű, konstrukciós hiba, a cipő talp részének és felső részének illesztési vonalában az anyag eldolgozása/fedése nem megfelelő, a lábbeli használata ezért a fogyasztónak jelentős kényelmetlenséget okozhat, az a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas.
A tanács álláspontja szerint a hiba kijavítása annak jellege, elhelyezkedése miatt gazdaságosan nem lehetséges, a termék kicserélése pedig a típus hibájára (tehát nem az egyedi termék hibája) nem jelent megoldást a fogyasztó számára.
A 6 hónapon belül jelzett hiba esetében a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a törvényi vélelemmel szemben a termék hibáját nem a vásárláskor már fennállott hiba okozta. A vállalkozás nem tudta magát a csatolt szakértői véleménnyel kimenteni a törvényi vélelem alól, erre tekintettel a vállalkozást terhelik a szavatossági kötelezettségek.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2012. november 27.
dr. Czipri Zoltán
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
