Vissza az összes hírhez2014. június 20.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/2730/2013
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Hajós 37 Ingatlanfejlesztő Kft. (1065 Budapest, Hajós u. 37.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg 1.027.855,-Ft azaz: egymillió-huszonhétezer-nyolcszázötvenöt forintot fogyasztó részére, fogyasztó által megadott bankszámlaszámra.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelme szerint 2007. évben lakást vásárolt a vállalkozás jogelődjétől az X Kft-től. A lakásban a klíma meghibásodott, a hiba okaként először villámkárt állapítottak meg. Ezért megvásárlásra és beszerelésre került egy új klíma egyben fogyasztó a Generali lakásbiztosítójától kérte a kára megtérítését. A biztosító szakértője az igényét fogyasztónak elutasította, mert szakértőjük beázás miatti meghibásodást állapított meg. Egyértelmű volt fogyasztó részére, hogy beázás nem okozhatta a kárát, ezért közjegyzői nemperes eljárásban kérte igazságügyi szakértő kirendelését és szakvélemény elkészítését a hiba okának feltárása és megállapítása érdekében. A szakértő megállapította, hogy az építtető a klímacsövezés kialakítása során a kondenzvíz elvezetőt csatornába kötötte be bűzzáró beépítése nélkül. Ennek következtében a szennyvíz csatornából a klímán keresztül a lakásba visszaáramló gázok (pára) szétmarták mind a régi mind az új klíma paneljét. Fogyasztó hivatkozik a 10 éves szavatossági időre, amely időn belül az építtető felel a károkért.
Fogyasztó kérelméhez csatolta a:
- Felszólító leveleit
- Műszaki leírását a lakásnak ill. társasháznak
- klíma számlákat, beszerelési költségek igazolását, munkalapokat meghibásodásról
- szakvéleményeket (Generali, Cool Airconditional)
- igazságügyi szakértő véleményét és költségeinek igazolását
- Ingatlan adásvételi szerződést
A fogyasztó írásban kérte a felmerült kárai, összesen 1.051.080,-Ft összegű megfizetését.
A meghallgatás 2013. november 28-i időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás válasziratában vitatta a fogyasztó által hibás teljesítés körében előadottakat. Álláspontja szerint fogyasztó a részére a festés hibái miatt élt kifogással, ezen túl egy hosszas peres eljárás folyt közöttük, amelyben a jelen hiba nem került elő. Kérte a meghallgatás elhalasztását az idő rövidségére és külföldi tartózkodásra tekintettel.
A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent az eljáró tanács összetétele ellen kifogást nem jelentett be. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2013. november 08. napján átvette.
A meghallgatáson fogyasztó előadta a meghibásodások körülményeit, egyben felidézte a lakás átadását megelőző kifogásait is. Emlékezete szerint az első megtekintéskor többek között jelezték a klíma kimenet hiányát, amelyet rövid idő alatt látszólag pótolt. A lakásban egyébként a bűzzáró beiktatásáig érezni lehetett egy furcsa szagot. Kérte a vállalkozás kötelezését a kárai megtérítésére.
A fogyasztó kérelme részben megalapozott. A fogyasztó jelen eljárásban megfelelően bizonyította, hogy a vállalkozás részére hibásan teljesített és ebből eredően kára származott az alábbi iratok alapján:
- Felszólító leveleit
- Műszaki leírását a lakásnak ill. társasháznak
- klíma számlákat, beszerelési költségek igazolását, munkalapokat meghibásodásról
- szakvéleményeket (Generali, Cool Airconditional)
- igazságügyi szakértő véleményét és költségeinek igazolását
- Ingatlan adásvételi szerződés
Fogyasztó és vállalkozás (ill. vállalkozás jogelődje) között ingatlan adásvételi szerződés jött létre. A vállalkozás az Ingatlan Adásvétel Szerződésben foglaltak szerint volt köteles átadni a vásárolt lakást fogyasztónak. A lakásban a becsatolt műszaki leírás szerint a Hűtéstechnika tárgyszó mellett rögzítésre került, hogy a tetőtéri lakásokba split készülékek csövezése készül.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) Ptk. 305. § (1)-(3) bekezdései szerint:
„(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
(2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
(3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).”
A Ptk. 305. § (1) bekezdése értelmében a teljesítés hibás, ha a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek (kellékhiány). Jogszabály alatt minden jogszabályt érteni kell. A kötelezett akkor teljesít szerződésszerűen, ha a szolgáltatás alkalmas a szerződésben meghatározott célra. Hibás teljesítésnek minősül ezért minden olyan szolgáltatás, amely ezen cél megvalósítására alkalmatlan. Hibás a szolgáltatás, ha az minőségileg hibás, ha rosszabb minőségű dolog szolgáltatására kerül sor a szerződésben vagy jogszabályban meghatározottnál.
A becsatolt iratok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a klíma kivezető nyílás, azaz a hűtéstechnika nem került megfelelően kiépítésre a lakásban.
A Ptk. 277. § (1) bekezdése szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését, és
c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint
d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.„
A fogyasztó által vásárolt lakásba a vállalkozás vállalta, hogy megfelelően beépíti a klíma üzemeltetéséhez szükséges kivezető nyílásokat, amelyeknek meg kell felelnie és alkalmasnak kell lennie arra, hogy ott fogyasztó klímát üzemeltessen. Ezt vállalkozás nem teljesítette, sőt e tekintetben megtévesztette a fogyasztót.
A Ptk. 308/A.§ (1) bekezdése szerint:„Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.”
A vitatott split készülék csövezésére az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről 11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM–KM–MÉM–BkM rendelet szerint 10 éves alkalmassági időt ír elő. Ezért fogyasztó szavatossági határidőn belül érvényesítette igényét.
A Ptk. 306.§ (3) bekezdése szerint: „Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.”
Ezért fogyasztó a hibát vállalkozás költségére kijavíthatta.
A Ptk. 310.§ szerint: „Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.”
Ezért fogyasztó a Ptk. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint jogosult követelni vállalkozástól a hiba által okozott kárai megtérítését. A fogyasztó által készíttetett igazságügyi szakértői vélemény egyértelműen rögzíti, hogy a klíma berendezések meghibásodását a bűzzáró hiánya okozta. Ezért vállalkozás magatartása és a hibák keletkezés közötti ok okozati összefüggés kimutatható és vállalkozás a Ptk. 355.§ mértékében köteles megfizetni a fogyasztónak okozott kárt.
Fogyasztó kára az alábbiakból áll:
klíma berendezések után 722.880,-Ft
klíma beüzemelési költségei 65.000,-Ft
szakértői vélemény költségei 176.480,-Ft
összesen: 964.360,-Ft
A hiba kijavításának költségei (falbontás, helyreállítás) 63.500,-Ft
A fogyasztó a további költségeket bizonylatokkal nem tudta alátámasztani, így csak azoknak a költségeinek az erejéig megalapozott az igénye, amelyeket igazolni tudott.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. november 28.
Dr. Geönczeöl Csaba
eljáró tanács elnöke
Földesi Erzsébet
eljáró tanács tag
Földes Sándor
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
