Hírek

2014. június 20.

Budapesti Békéltető Testület

1016. Budapest, Krisztina krt. 99.

levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.

tel.: 488-213 1; fax: 488-2186

       e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)

BBT/2773/2013

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a JYSK Kereskedelmi Kft. (1037 Budapest, Bécsi út 250.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül a hibás terméket javítsa ki, amennyiben nem javítható cserélje ki, ha nincs készleten a termék vételárát 60.000,- Ft-ot a fogyasztó részére postai úton térítse vissza.

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

A fogyasztó kérelme szerint vásárolt a vállalkozástól 4 db fotelt, amely közül az egyiken kirepedezett a textilbőr. Jótállási igényét vállalkozás anélkül utasította el, hogy megvizsgálta volna a hibás terméket.

Fogyasztó kérte az ügy kivizsgálását. A fogyasztó a kérelméhez csatolta a vásárlási nyugtát, a fogyasztói kifogásról felvett jegyzőkönyvet, az arra kapott választ, megrendelést és jótállási jegyet, valamint a hibás termékről készült fényképet.

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény(Fgytv.)  25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.  A meghallgatás 2013. december 4-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

A meghallgatáson szabályszerű értesítésre fogyasztó személyesen megjelent. Az eljáró testületi taggal (Merényiné dr. Komáromy Melinda) szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztettek elő.

Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2013. november 8-án átvette.  Mindezekre tekintettel az eljáró Tanács megállapította, hogy a vállalkozás válasziratot nem küldött, a Tanács döntésének elfogadása tárgyában nem nyilatkozott.

Fogyasztó a meghallgatáson nyilatkozott, hogy a kérelmét fenntartja. A foteleket csak 2013. október 31. napján szállították ki, egy hónappal a vásárlás után, mivel a termékek nem voltak készleten. 2013. szeptember 26. napján jelezte a hibát, kérte az egy darab fotel karfájának javítását, de kérelmét a vállalkozás elutasította.

Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása, alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.

Az Fgytv. 18. § (1) bekezdése szerint: „A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése.”

A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A 277. § (1) bekezdés alapján a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjábanalkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.

A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdés rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

Hibás teljesítés esetén a jogosulta 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Azegyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet 1. §. (3-4) bekezdése szerint: A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó). Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.

A 2. § (1) bekezdése szerint a jótállás időtartama egy év.

A Melléklet 25. pontja alapján a bútorokra 10 000 Ft bruttó vételár felett.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállással kapcsolatban a Kormányrendelet tartalmaz előírásokat. A rendelet (tárgyi) hatálya csakis az új, Magyarország területén kötött fogyasztói szerződés keretében értékesített és a rendelet mellékletében felsorolt termékekre vonatkozik. A felsorolt termékek fogyasztó részére történő értékesítésekor a fogyasztó részére a Kormányrendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti tartalommal közérthetően, egyértelműen és magyar nyelven megfogalmazott jótállási jegyet kell átadni, de ennek elmaradása nem befolyásolja a forgalmazónak a termékre vonatkozó kötelező jótállási felelősségét. A Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése rendelkezése alapján a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2012. szeptember 27-én vásárolta meg a terméket a vállalkozástól, a vételár 60.000,- Ft volt. A szállítás azonban csak 2012. október 31. napján történt meg.

A jótállási jegy tanúsága szerint a termékre 12 hónap kötelező jótállás vonatkozik.

A jótállási idő a tényleges teljesítéssel kezdődik, tartamát az ún. kötelező jótállás esetében az azt rendelő jogszabály, míg szerződéses jótállásnál a felek megállapodása határozza meg.

A kötelező jótállás időtartama 1 év, amelynek kezdő időpontja a termék fogyasztónak történő átadása, vagy ha az eszközt üzembe kell helyezni és azt a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, akkor az üzembe helyezés napja.

Amennyiben a jótállásra kötelezett a hibás terméket kijavítja, a jótállás időtartama a Ptk. 308. § (3) bekezdése alapjánmeghosszabbodik a hiba közlésétől – és nem jelentkezésétől/felfedezésétől - számított annyi idővel, amíg a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem használhatta. Kiemelt fontossággal bír a felfedezett hiba jótállóval történő közlésének az időpontja, vagyis a jogosultnak a felek együttműködési kötelezettsége alapján igyekeznie kell a bejelentés megtételével.

Amennyiben a jótálló a jótállásban vállalt kötelezettsége alapján a hibás dolgot kicseréli, az új dolog szolgáltatását kell szerződésszerű teljesítésnek tekinteni, vagyis a kicserélt dolog tekintetében újra kezdődik a jótállás időtartama.

Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy a jótállási kötelezettség a termék kiszállításával, azaz 2012. október 31. napjával kezdődik. A termék hibáját a fogyasztó 2013. szeptember 26. napján jelezte vállalkozásnak. Erre tekintettel megállapítható, hogy fogyasztó a jótállási időn belül jelezte kifogását a vállalkozásnak.

A szerződés hibátlan teljesítéséért a jótálló felel, és a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett(Ptk. 248. §).

A jótállás alapján érvényesíthető jogok attól függnek, hogy a jótállás a felek megállapodásán vagy jogszabály rendelkezésén alapul-e, így:

·         a kötelező jótállás keretében a jótállási idő alatt felmerülő minőségi kifogás esetében lényegében a szavatossági jogokat (kijavítást, kicserélést, árleszállítást, elállást) lehet – de kedvezőbb feltételekkel - érvényesíteni,

·         ha pedig a jótállás szerződésen alapul, a felek megállapodása szerinti tartalmú jogok illetik meg a jogosultat, azzal, hogy, amennyiben nem rendelkeznek ezekről, úgy szintén a Ptk. szerinti szavatossági jogokat érvényesíthet a jogosult.

Mivel a vállalkozás fogyasztó panaszát elutasította - a nélkül, hogy a terméket megvizsgálta volna, illetve szakértői véleménnyel megdöntötte volna azt a vélelmet, hogy a hiba oka a teljesítés, vagyis a szállítás után keletkezett – vállalkozás jótállási kötelezettsége megállapíthat.

Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet is, elsőként javításra, ennek lehetetlensége esetén cserére, ennek hiányában elállásra jogosult a fogyasztó.

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Az Fgytv. 25. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az eljáró tanács elnökét említ, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.”

Budapest, 2013. december 4.

                                                                            Merényiné dr. Komáromy Melinda

                                                                                        eljáró tanács elnöke

Kapják:

1.        Fogyasztó

2.        Vállalkozás

3.     Irattár