Hírek

2013. április 15.

Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

BBT/2868/2012

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az ARA Cipő Márkabolt / Csernus László (1078 Budapest, Erzsébet krt. 30.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizesse vissza fogyasztó részére a bevizsgálási díjként átvett 6.000,-Ft (Hatezer forint) összeget egyben a lábbeli egyidejű visszaadása mellett javítsa meg vagy cserélje ki a fogyasztó által 2012.05.21. napján vásárolt lábbelit vagy fizessen meg fogyasztónak 20.000,-Ft-ot (azaz: Húszezer forintot) a fogyasztó által meghatározott bankszámlájára történő átutalással.  

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

INDOKOLÁS

A fogyasztó írásbeli kérelme szerint 2012.05.21. napján vásárolt egy női szandált 20.000,-Ft ellenében vállalkozástól. A negyedik használat után a szandál első részén az orránál a szandál talpa levált. Ugyanezen év augusztus 13-án visszavittem a szandált vállalkozáshoz, ahol azt javításra átvették. Ezt követően a szandál rövid időn belül ismét meghibásodott, alig volt fogyasztó lábán 10 alkalommal amikor ismét levált a ragasztás.

Ismét reklamált a vállalkozásnál, vállalkozás közölte fogyasztóval, hogy a szandált beküldi a Kermihez és a vizsgálat díját fogyasztó köteles viselni, letétként 6.000,-Ft összeget átvett fogyasztótól. A Kermi vizsgálatot olvasva fogyasztót meglepte, hogy a korábbi javításról szó sem esett, szavatossági igényét a Kermi nem találta alaposnak.

Fogyasztó írásbeli kérelmében kérte a lábbeli kijavítását vagy kicserélését, amennyiben erre nincs lehetőség a 20.000,-Ft összegű vételár visszafizetését.

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.  A meghallgatás 2012. december 18. napja 9.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

A vállalkozás a jelen eljárásban a békéltető testület megkeresésére küldött válasziratában jelölési jogával nem élt.

A vállalkozás válasziratában úgy nyilatkozott, hogy a fogyasztó panaszának jogosságát vitatják. A panasz kivizsgálása érdekében független szakértő szakvéleményt szereztek be a X Kft-től. A szakvélemény megállapítása szerint a kifogás nem tekintethető jogosnak. A bevizsgálás díja 7.400,-Ft, amelyből fogyasztó megfizetett 6.000,-Ft –ot, méltányosságból eltekint a további összeg követelésétől.

Fax útján küldött levelükben megküldték a szakvéleményt, X Kft számláját és a számla megfizetéséről szóló nyugtát.

A meghallgatáson fogyasztó személyesen megjelent, az eljáró tanács ellen kifogást nem jelentett be. Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályos volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést képviselője 2012.11.29-én átvette.

A fogyasztó a meghallgatás során a kérelmében foglaltakat adta elő, bemutatta a hibás cipőt, amely első talpán mindkét szandálon kopott, fedőrétege hiányos volt, a talpa részlegesen levált. Fogyasztó bemutatja a szandál szavatossági jegyét, amelyről megállapítható, hogy 2012.08.13. napján javítás miatt a vállalkozás átvette a szandált és 2012.08.21. napján javítva visszaadta fogyasztó részére. Egyben a 2012.10.24. napján történt kifogás bejelentését is tartalmazza a szavatossági jegy.     

Fogyasztó végeleges kérelme szerint először a lábbeli kijavítását vagy kicserélését ennek hiányában a vételárat kéri visszafizetni. 

A fogyasztó kérelme alapos. A fogyasztó jelen eljárásban megfelelően bizonyította, hogy a vállalkozás részére hibásan teljesített. A hibás teljesítés körülményeit fogyasztó az alábbi okiratokkal igazolta:

1.      Szandál  

2.      Jegyzőkönyv a fogyasztó minőségi kifogásáról

3.      Szakvélemény

4.      Szavatossági jegy

5.      Vállalkozás válaszlevele

Fogyasztó igazolta, hogy a vásárlást követően a szandál meghibásodott. Vállalkozás a hibát nem vitatta, a lábbeli hibáját jótállási időn belül jelentett be fogyasztó.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) Ptk. 305. § (1) bekezdése szerint:

„Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.”

A Ptk. 305. § (1) bekezdése értelmében a teljesítés hibás, ha a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek (kellékhiány). Jogszabály alatt minden jogszabályt érteni kell. A kötelezett akkor teljesít szerződésszerűen, ha a szolgáltatás alkalmas a szerződésben meghatározott célra. Hibás teljesítésnek minősül ezért minden olyan szolgáltatás, amely ezen cél megvalósítására alkalmatlan. Hibás a szolgáltatás, ha az minőségileg hibás, ha rosszabb minőségű dolog szolgáltatására kerül sor a szerződésben vagy jogszabályban meghatározottnál.

A Ptk. 277. § (1) bekezdése szerint: „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését, és

c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.„ 

A szandál szerződésszerű teljesítését, annak eladása pillanatában fennálló hibátlanságát a vállalkozás kötelessége bizonyítani tekintettel arra, hogy a hiba a teljesítést követő 6 hónapon belül felismerésre ill. bejelentésre került – jótállási időn belül.

A Ptk. 305/A. § (2) bekezdése szerint: „Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.”

Vállalkozás a szandál meghibásodását a szakvélemény alapján a fogyasztónak rótta fel. A szakvéleményt a szakértő általános tapasztalatokra ill. vizsgálati és gyakorlati tapasztalatokra alapozta. A szandál megbontásos/roncsolásos vizsgálatát nem végezte el. A szakvélemény szerint a szemrevételes vizsgálat alapján a fogyasztó vélelmezhetően a rendeltetésszerű használat szabályait megszegte, intenzív mechanikai hatások következtében vált le a szandál talpa, rejtett anyag- ill. gyártási hibát nem állapított meg.

A szandál szerződésszerű teljesítését, annak hibátlanságát a vállalkozás lett volna köteles bizonyítani tekintettel arra, hogy a hiba a teljesítést követő 6 hónapon belül felismerésre ill. bejelentésre került – jótállási időn belül. Vállalkozás ennek a bizonyítási kötelezettségnek nem tett eleget, a szakvélemény egyértelműen figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy a szandált egyszer már javította azonos hibával a vállalkozás és a szandálon ismét ugyanaz a hiba keletkezett, sőt a vállalkozás által eszközölt ragasztás bizonyult elégtelennek. Így egy már elismert hiba ellenére állapította meg a szakvélemény a hibátlan teljesítés tényét.  

A fogyasztó által bejelentett hiba egyértelműen felismerhető volt, a lábbeli alkalmatlan ilyen állapotban arra, hogy azt a fogyasztó használja, további használatra alkalmatlan. Várható használatára, és rendeltetésére nézve nem felel meg a jogszabályi és a szerződéses feltételeknek. Alkalmatlan azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú termékeket rendszerint használnak és nem rendelkezik azzal a minőséggel amely azonos fajtájú termékektől szokásos és elvárható. Az adott árkategóriába tartozó cipőtől magasabb állóképesség várható. Így a vállalkozás a Ptk. 277.§ szabályainak megszegésével teljesített.

A lábbeli hibája miatt a fogyasztó a Ptk. 305.§-ban írt jogával élt.

Ptk. 305. § (1) bekezdése szerint: „Hibás teljesítés esetén a jogosult

a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.”

Vállalkozás a fogyasztó által bejelentett vételárat nem vitatta. Ugyanakkor fogyasztót vállalkozás tévesen tájékoztatta arról, hogy a bevizsgálás díját neki kell kifizetnie.

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapján az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

Budapest, 2012. december 18.

Dr. Geönczeöl Csaba

eljáró tanács elnöke

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár