Vissza az összes hírhez2015. március 19.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/2930/2014
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Taurus Reisen Utazási Iroda (1067 Budapest Teréz krt. 33.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg 20.986 Ft-ot – azaz húszezer-kilencszáznyolcvanhat forintot - a fogyasztó részére.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó kérelme szerint az utazási szerződés szerint az indulási idő 2014. 06. 10-én 18h volt, ami szerint a reptéren kellett lenni 16h-kor. Mivel a felszállás során a gép meghibásodott, ismét várakozni kellett a transzferben. A hét és fél órás várakozás után 23.30h-kor kapták meg a 3.600 Ft/ fő étkezési utalványt, ami a reptéri árakhoz képest - egy fél literes ásványvíz 1.200 Ft volt – nagyon csekély összegnek számít. Majd tovább kellett várakozni 01.30h-ig, mire megérkezett az új gép és beszállhattak ismét. Végül hajnali 5h-kor érkeztek meg a szállásra, vagyis 2014. 06. 11-én egy nappal később, mint ami a szerződésben rögzítve van. A sok kellemetlenség és fáradtság mellett a vállalkozás (utazási iroda) elismerte a késést, de nem volt hajlandó kártérítést fizetni. A fogyasztó megkereste az Európai Fogyasztói Központot is, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy a szolgáltatásért az utazási iroda a felelős. A fogyasztó kérte kártérítési igényének megállapítását, az utazási szerződés alapján az alapár egy napi költsége 2 főre, azaz 293.800 Ft/14=20.986 Ft. A fogyasztó kérte a 20.986 Ft megtérítését a vállalkozástól.
A fogyasztó kérelméhez csatolta a szerződést, vállalkozással folytatott levelezést, utas tájékoztatót, Európai Fogyasztói Központ tájékoztatását.
A meghallgatás 2014. 11. 06. időpontjáról feleket a békéltető testület elnöke Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A vállalkozás válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Álláspontja szerint, mint utazásszervező teljes mértékben eleget tett a közte és a panaszos között létrejött utazási szerződés feltételeinek és a vonatkozó jogszabályoknak, az utasok mindazon szolgáltatásokban hiánytalanul részesültek, melyek az utazási szerződés részét képezték. A vállalkozás prospektusaiból, a honlapján található tájékoztatásából teljes körű és a valóságnak megfelelő tájékoztatás található a kifogásolt szállodáról. Az utazási szerződésekről szóló 281/2008. Korm. rendelet 11. § (1) c) pontja egyértelműen rendelkezik arról, hogy vis maior esetén az utazásszervezőt nem terhelik a hibás teljesítésből eredő esetleges károk, hiányosságok. A panaszolt utazásának kezdetén bekövetkezett sajnálatos repülőgép-meghibásodás egyértelműen vis maior-nak, illetve olyan eseménynek minősíthető, mely sem az utazásszervező, sem a közreműködő légitársaság magatartására nem vezethető vissza. Ebben az esetben természetesen időt vesz igénybe egy másik gép rendelkezésre állítása, de jelen esetben ez még az indulás éjszakáján megtörtént. Hasonló jellegű, jogkövetkezmények nélküli késésre a felek között létrejött utazási szerződés IV. 5) pontja is lehetőséget biztosít, illetve a késedelem lehetőségéről előzetes tájékoztatást nyújt. Fentiek alapján álláspontja szerint jelen ügyben teljesen irreleváns a panaszos által hivatkozott Európai Bíróság által hozott eseti döntések. Vis maior hiányában is érthetetlennek és teljes mértékben jogtalannak tartja a két éjszaka árának visszatérítésére vonatkozó igényt, hiszen a késés csak az utazás első éjszakáját érintette, azt is csak részben. Összegezve: a vállalkozás a szerződéskötés, az előzetes tájékoztatás és a szerződés teljesítése során a vonatkozó jogszabályoknak és az utazási szerződésnek megfelelően járt el, ezért a panaszt, illetve bármely kár- vagy díjvisszatérítést nem tart megalapozottnak. A vállalkozás a tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.
A vállalkozás válasziratához csatolta az utazási megrendelőt, utazási feltételeket.
A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére a vállalkozás nem jelent meg, a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjaival (Dr. Kispál Edit, Dietz Gusztávné Dr., Bíró Sándor) szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.
A csatolt iratok szerint 2014. 08. 10-2014. 08. 24 között vett részt a fogyasztó utastársával együtt a vállalkozás által szervezett tunéziai utazáson all inclusive ellátással összesen 372.278 Ft vételárért. Az utas tájékoztató szerint a repülő indulási ideje 2014. 06. 10. 18:20, érkezés 19:45. A vállalkozás tájékoztatása szerint a repülőgép meghibásodott, ezért új gép érkezését meg kellett várni, így másnap reggel érkeztek csak meg Tunéziába, hajnali 5 körül.
A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:34. § szerint: A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni.
A 6:123. § rendelkezik a szolgáltatás minőségéről, eszerint: A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta; alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak; rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését; rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.
A hibás teljesítésről a 6:157. § (1) bekezdése az alábbiakat mondja: A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
Az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. Rendelet 10. §(1) bekezdése akként rendelkezik, hogy: Az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítéséért az utazásszervező felel. Ha az utazásszervező a vállalt szolgáltatást nem az utazási szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a szolgáltatás díját (a részvételi díjat) arányosan leszállítani.
A 11. § (1) bekezdése szerint: Az utazásszervező felel az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, illetve a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíjért, kivéve, ha a nem-teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza, így különösen
c) vis maior esetén.
A 12. § (1) bekezdés pedig az alábbiakat mondja ki: Az utazásszervező a szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett közreműködő magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el, kivéve, ha a közreműködő felelősségét jogszabályban kihirdetett nemzetközi egyezmény korlátozza.
A fogyasztó és utastársa a vállalkozás által sem vitatottan nem érkezett meg az indulás napján a szállodába, nem tudta igénybe venni a szolgáltatásokat, csak másnap reggeltől.
A vállalkozás álláspontja szerint nem tehet arról, hogy a repülőgép meghibásodott, az vis maiornak minősül, és egyébként is a szerződés lehetőséget biztosít számára, hogy ilyen késések jogkövetkezmények nélkül bekövetkezzenek. Az eljáró tanács álláspontja szerint a fent hivatkozott jogszabályok szerint a vállalkozás felel a nem szerződésszerű teljesítésért, és felel az általa igénybe vett közreműködő magatartásáért is, ezt nem lehet a szerződésben korlátozni.
Így nem hárítható el a felelősség arra hivatkozva, hogy nem miatta történt a késés. A vis maiorként felvetett kifogást az eljáró tanács azért nem tudta figyelembe venni, mert több Európai Bírósági ítélet is született már – melyeket egyébként a vállalkozás is ismer, csak szerinte nem vonatkozik rá – melyek kimondják, hogy önmagában egy repülőgép meghibásodása a repülőtársaság szempontjából nem minősül vis maiornak.
„A légi jármű járattörlést vagy késést eredményező műszaki hibája nem tartozik a rendkívüli körülmények fogalmába, kivéve ha e hiba olyan eseményekből ered, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásán kívül esnek.”
Jelen eljárásban a vállalkozás semmivel nem bizonyította, hogy valóban vis maior történt volna, így ezt a kifogást az eljáró tanács nem vette figyelembe.
Tekintettel arra, hogy az alapár két fő részére 293.800 Ft-ban került megállapításra, az eljáró tanács osztotta és megalapozottnak tartotta a fogyasztó 1 napi díjra vonatkozó visszatérítési igényét. A 293.800 Ft alapárból kiindulva 1 nap díja 20.986 Ft.
Ezért az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján a rendelkező részben foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27., 1363 Bp. Pf. 16.), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2014. november 06.
Dr. Kispál Edit
eljáró tanács elnöke
Dietz Gusztávné Dr.
eljáró tanács tag
Bíró Sándor
eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
