BBT/3068/2012 a Vodafone Magyarország Zrt. (1096 Budapest Lechner Ödön fasor 6.) vállalkozással szembeni ügyben

2013. május 15.

Budapesti Békéltető Testület

1016. Budapest, Krisztina krt. 99.

levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.

tel.: 488-213 1; fax: 488-2186

       e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)

 

 

BBT/3068/2012

 

a Vodafone Magyarország Zrt. (1096 Budapest Lechner Ödön fasor 6.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

 

 

 

A J Á N L Á S T

teszi:

 

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizesse vissza a készülék vételárát 12.990 Ft-ot a fogyasztó részére.

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 

 

 

 

A fogyasztó kérelme szerint 2011.10. 17-én vásárolt a vállalkozástól egy telefon készüléket, melyet a vállalkozás már négyszer javított ugyanazon hibajelenséggel. A készülék jelenleg is, a legutolsó javítást követően produkálja a fő hibajelenséget, megszakítja a hívásokat. A szerviz képtelen kifogástalanul megjavítani a készüléket. A fogyasztó úgy érzi eddig nagyon türelmes volt, de tekintettel a meghibásodásokra, teljesen megrendült a bizalma ebben a készülékben. A fogyasztó kérte a vállalkozástól a hibás készülék visszavételét, és a vételárat levásárolná a vállalkozásnál egy másik típusú készülékre.

 

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.)  25. § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.  A meghallgatás 2013. 02. 28-i időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Kizárólag a vállalkozás terjesztett elő ezirányú kérelmet, ezért az eljárást egyedül eljáró testületi tag folytatta le.

 

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

 

A meghallgatáson a fogyasztó megjelent, az eljáró tanács tagjával szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztett elő.

 

A meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére a vállalkozás nem jelent meg, válasziratában vitatta a panasz jogosságát. Álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályok szerint járt el: 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről, illetve a 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról. A készülékek szervizellátása az adott gyártó saját szervizegységében történik, a készülékgyártó ennek eredményeképp tudja folyamatosan vállalni a készülékre a vonatkozó jótállást. A telefonok javítása során a szerviz állít ki jegyzőkönyvet a készülék állapotáról, hibájáról, illetve ha szükséges csereigazolást is mellékel.

A nyilvántartás szerint eddig 4 alkalommal került szervizbe a készülék:

2011. 12. 28., jelzett hiba: állandó hibajelenség, hogy megszakad a hívás, illetve a kijelző sem reagál az érintésre tökéletesen. Elvégzett művelet: alkatrész csere (érintő képernyő), szoftverfrissítés.

2012. 02. 06., jelzett hiba: megszakítja a hívást folyamatosan, újra kell indítani ilyenkor a telefont. Elvégzett művelet: alkatrész csere, szoftverfrissítés.

2012. 04. 06., jelzett hiba: hívás közben rendszeresen megszakad a vonal. Elvégzett művelet: fődarab csere.

2012. 10. 08., jelzett hiba: a hívás gyakran megszakad, a billentyűzárat nehezen lehet feloldani, bizonyos számokat nem érzékel az érintőfelület. Elvégzett művelet: alkatrész csere (érintő képernyő és előlap), szoftverfrissítés.

Tekintettel arra, hogy a szerviz szükség esetén a készüléket javította, illetve szükség esetén kicserélte, a fogyasztó igényét nem tartja megalapozottnak. A vállalkozás az eljáró tanács döntésének elismeréséről akként nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el.

 

A fogyasztó a kérelméhez csatolta a számlát, jótállási jegyet, vállalkozással folytatott levelezést. A fogyasztó a meghallgatáson akként pontosította kérelmét, hogy az eddigieken kívül vagylagosan kéri a vételár 12.990 Ft visszatérítését a vállalkozástól.

 

Az eljáró tanács a becsatolt iratok, a fogyasztó meghallgatása alapján megalapozottnak találta a fogyasztó kérelmét az alábbiak szerint.

 

A Polgári Törvénykönyvrőlszóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248.§ (1) bekezdése szerint: Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

 

A 277. § (1) bekezdés alapján a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését.

 

A hibás teljesítésről a 305. § (1) bekezdés rendelkezik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

 

Hibás teljesítés esetén a jogosult a 306. § (1) bekezdés a-b pontja alapján elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

 

Azegyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. Rendelet 1. §. (3-4) bekezdése szerint: A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó). Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.

A 2. § (1) bekezdése szerint a jótállás időtartama egy év.

A Melléklet 12. pontja alapján: elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ftbruttó vételár felett.

 

A fogyasztó a csatolt iratok tanúsága szerint 2011. 10. 17-én vásárolta meg a készüléket a vállalkozástól 12.990 Ft vételárért, és 4 alkalommal vitte vissza: 2011. 12. 28-án, 2012. 02. 06-án, 2012. 04. 06-án, 2012. 10. 08-án. Az alapvető hiba mindig ugyanaz volt, a telefon megszakítja a hívásokat, illetve az érintőkijelző nem reagál. A vállalkozás mindegyik alkalommal elismerte a hibát, hiszen javította azt, alkatrész cserével, sőt már fődarab csere is történt. A telefon ennek ellenére nem működik megfelelően.

 

Az eljáró tanács álláspontja szerint hibás teljesítés esetén a jogszabály kijavítást, kicserélést említ, és nem javítgatást, cserélgetést, tehát ha a vállalkozás már próbálta javítani, próbálta cserélni a készüléket, akkor ugyanazon hiba esetén a következő esetben már elállásra jogosult a fogyasztó, tehát a vállalkozásnak vételár visszatérítéséréről kell gondoskodnia. 

 

Az is tény, hogy a vállalkozás nem szerzett be szakvéleményt, mellyel ki tudta volna menteni magát a jótállási kötelezettsége alól, sőt 4 alkalommal elismerte a hibát, próbálta javítani, cserélni a készüléket. Erre is tekintettel a vállalkozás jótállási kötelezettsége fennáll.

 

Az eljáró tanács megítélése szerint figyelembe véve a jogszabályi sorrendet is, javítással már próbálta orvosolni a hibát a vállalkozás, cserére már szintén sor került, ezért elállásra jogosult a fogyasztó. 

 

A fent idézett jogszabály nem ismeri a levásárlás, a másra, vagy hasonlóra történő csere lehetőségét, bár a kereskedelmi gyakorlatban gyakran használják ezt a lehetőségét, így erről az eljáró tanács nem tudott dönteni.

 

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlásban foglaltak szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.

 

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

 

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

 

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

 

 

Budapest, 2013. február 28.

 

 

                                                                                           Dr. Kispál Edit

                                                                                       eljáró tanács elnöke

 

 

Kapják:

1.        Fogyasztó

2.        Vállalkozás

3.     Irattár