BBT/3091/2013. az ER-PARK Kft. (1071 Budapest Peterdy u.6.) vállalkozással szembeni ügyben

2014. június 20.

 Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

A kép eltávolítva.

 

 

BBT/3091/2013.

 

Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az ER-PARK Kft. (1071 Budapest Peterdy u.6.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

A J Á N L Á S T

teszi:

 

A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül postai úton fizessen vissza a fogyasztó részére 10.695,-Ft pótdíj különbözetet.

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése – jogszabályban meghatározott esetekben – kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 

 

 

A fogyasztó, mint a XXXXXX forgalmi rendszámú BMW típusú gépjármű üzembentartója 2013.08.30-án az Izabella utca 37. szám előtt parkolt, amikor a vállalkozás ellenőre a gépjármű szélvédőjére büntető felszólítást rakott, mivel a fogyasztó a várakozási esemény időpontjában nem rendelkezett érvényes parkolójeggyel. A fogyasztó 2013.09.02-án a vállalkozás ügyfélszolgálatán személyesen panasszal élt, mert mozgáskorlátozott édesapjával parkoltak a helyszínen és az igazolványt elfelejtette kirakni, de ott bemutatta és kérte a pótdíj törlését. A vállalkozás a panaszbejelentés napján a pótdíj befizetését annak elbírálásáig felfüggesztette. A fogyasztó ezek után jóhiszeműen 2013.11.27-én személyesen bement az ügyfélszolgálatra, mert nem kapott semmilyen választ a vállalkozástól. Ott kezébe adták a vállalkozás 2013.10.03-án kelt levelét, melyben a fogyasztói kérelmet elutasították és felszólították a 14.140,-ft összegű pótdíj és járulékos költségek megfizetésére. A fogyasztó 2013.11.28-án befizette a vállalkozás részére a 14.140,-Ft-ot. A fogyasztó álláspontja szerint csak az alapdíj, azaz a 3.445,-Ft lenne jogos, mert nem volt abban a helyzetben, hogy korábban fizessen, hiszen a vállalkozás elutasító döntését nem kapta meg és úgy tudta az eljárás fel van függesztve. A fogyasztó békéltető eljárást kezdeményezett a vállalkozással szemben és az eljárásban kérte a 10.695,-Ft összegű különbözet visszafizetését a vállalkozástól.

 

A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében.  A meghallgatás 2014.02.03-án 10.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.

 

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

 

A meghallgatáson a fogyasztó szabályszerű értesítésre megjelent. Kérelméhez csatolta a vállalkozás 2013.08.30-án kelt fizetési felszólítását, az édesapja mozgáskorlátozott igazolványát, a 2014.09.02-án kelt panaszfelvételi lapot, a vállalkozás 2013.10.03-án kelt felszólító és egyben elutasító levelét, a befizetést igazoló 14.140,-Ft-ról szóló számlát. A meghallgatáson elmondta, hogy nem azt vitatja, hogy nem rakta ki a mozgáskorlátozott igazolványt, hanem azt, hogy nem kapott felszólítást.

.

A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. 2014.01.16-án érdemi válasziratot terjesztett elő. Ezen válasziratában a következőket adta elő. Kivizsgálta a panaszos beadványát és a parkolási esemény körülményeit, mely szerint arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztói kérelem megalapozatlan. Hivatkozott a Budapest Főváros közigazgatási területén érvényes 30/2010 (VI.04.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 7.§(2) bekezdésére, mely szerint a várakozási övezet területén a mozgásában korlátozott személyek számára kiadott parkolási igazolványok külön jogszabályban meghatározott kedvezményeit alkalmazni kell, ha az igazolványt az érvényesség és jogosultság ellenőrzése céljából úgy helyezik el a gépjármű első szélvédőjén, hogy az teljes egészében látható.

Továbbá hivatkozott a mozgáskorlátozott igazolványról szóló 218/2003.(XII.11.) Korm. rendelet 8.§(1) bekezdésére, mely szerint használatkor az igazolványt úgy kell a gépjármű első szélvédője mögé elhelyezni, hogy az ellenőrzéskor teljes egészében látható legyen.

Amennyiben tehát ezen igazolvány nem kerül kihelyezésre, úgy a panaszos nem jogosult a kedvezményekre. Megállapításra került, hogy a XXXXXX forgalmi rendszámú gépkocsiban az ellenőrzés időpontjában a szélvédőn nem volt kihelyezve a mozgáskorlátozott igazolvány és a várakozási díj nem került megfizetésre, ezért az ellenőr kihelyezte a büntető felszólítást. Az utólagos bemutatási lehetőségről sem a KRESZ, sem a vonatkozó rendeletek nem rendelkeznek. Megalapozatlannak tartja a fogyasztó kérelmét, ezért kéri azt elutasítani. Az eljáró tanács tagjára vonatkozóan jelölési jogukkal nem kívánnak élni. Fényképet csatolt az autóról. Alávetési nyilatkozatot nem tett.

 

Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az Fgytv. 31.§(2) bekezdése alapján.

 

Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján a bizonyítékokat okszerűen mérlegelve az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.

 

A fizetési felszólítás alapján a vállalkozás ellenőre 2013.08.30-án 14:12 órakor ellenőrzés körében megállapította, hogy az XXXXXX forgalmi rendszámú autó szélvédőjén nem volt parkolási jegy kirakva.  A fogyasztó nem vitatta ezt a tényt, de 2013.09.02-án a panaszfelvételkor a vállalkozás az eljárást felfüggesztette és a 2013.10.03-án kelt felszólítást a fogyasztó személyesen az ügyfélszolgálat igazolása alapján csak 2013.10.27-én vette át, amikor már csak az emelt pótdíjat lehetett volna megfizetnie. A fogyasztó a becsatolt számla tanúsága szerint 2013.10.28-án személyesen befizetett 14.140,-Ft-ot, de csak az első felszólításban szereplő 15 napon belüli pótdíj összegét tartotta jogosnak.

A vállalkozás az eljárásban sem postai igazolással, sem tértivevénnyel nem igazolta, hogy a fogyasztót a kifogásától számított 15 napon belül értesítette arról, hogy a kérelmét elutasítja. A vállalkozás válasziratában, érdemben nem nyilatkozott a fogyasztó ezen kifogására. A fogyasztót tehát nem volt abban a helyzetben, hogy az alap pótdíjat, azaz a 3445,-Ft-ot fizesse meg, mely nem neki felróható. A vállalkozás saját felróható magatartására nem alapozhat további pótdíjfizetési kötelezettséget.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. – azaz a Ptk. - 4.§(1) bekezdése szerint: „A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.”

Az eljáró tanács az ajánlás szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztói kérelmet.

 

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, 

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”

 

 

Budapest, 2014. február 3.

 

 

                                                                                      Dr. Kolyvek Antónia

                                                                                       eljáró tanács elnöke

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár