2013. június 17.
Budapesti Békéltető Testület
1016. Budapest, Krisztina krt. 99.
levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.
tel.: 488-213 1; fax: 488-2186
e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)
BBT/3097/2012
a Travel Service Kft. (1077 Budapest, Wesselényi u. 16/A.) vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg a fogyasztók részére 400-400 EUR-t.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztók kérelmükben előadták, hogy 2012. november 24-én a HRG-BUD 7O-5237-as, 9.20 órakor induló járatukkal utaztak volna Budapestre. A repülőtéren tájékoztatták őket, hogy várhatóan két órát késik a járatuk. A becsekkolásra 9 órakor szólították őket, majd ezt követően kaptak egy tájékoztatót a járatkéséssel kapcsolatban. Kérelmükben kifogásolták a járatkésésre tekintettel előírt szolgáltatások (étel és italfogyasztás, két rövid telefon, fax, sms küldés) teljesítésének módját és körülményeit. Az Európai Fogyasztói Központtól azt a tájékoztatást kapták, hogy az 1500-3500 km közötti Eu-s állam és 3. ország közötti járatok 3 órás késése esetén jogosultak kártérítésre.
Fogyasztók kérték a az EU-s jogszabályok alapján részükre járó kártérítés (min. 400 EUR) megfizettetését.
A meghallgatás 2013. február 21-i. időpontjáról a feleket a békéltető testület elnöke a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény – a továbbiakban Fgytv. – 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson szabályszerű értesítésre ellenére Vállalkozó nem jelent meg, távolmaradását előzetesen bejelentette. Az eljáró tanács tagjaival (Merényiné dr. Komáromy Melinda, dr. Grafné dr. Barami Dóra, Bíró Sándor) szemben kifogást, kizárási indítványt nem terjesztettek elő.
A vállalkozás nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem tudja elfogadni.
A vállalkozás válaszlevelében előadta, hogy a fogyasztói panasszal kapcsolatos korábbi álláspontját továbbra is fenntartja, amely szerint az Európai Parlament és Tanács 261/2004/EK rendeletének 4. cikkely 3. pontja és az 5. cikkely 1. c) pontja alpaján kártérítés kizárólag a beszállás légitársaság általi megtagadása és járattörlés esetén igényelhető. Mivel a vonatkozó rendelet 7. cikkelye nem vonatkozik a késésre, nem áll módjukban kártérítést fizetni. Előadta továbbá, hogy minden a vonatkozó rendeletben foglalt tájékoztatási és szolgáltatási kötelezettségének eleget tett, az érintett járat pedig előre nem látható, rendkívüli műszaki meghibásodás miatt (computer hiba pilóta fülkében) késett.
A fogyasztók kérelme megalapozott az alábbiak alapján.
Az Fgytv. 18. § (1) bekezdése szerint: „A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése.”
A 261/2004/EK európai és parlamenti tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 1. cikkely (1) bekezdés c) pontja értelmében az EK rendelet tárgyi hatálya alá tartozik a légi járat késése.
A Tanács álláspontja szerint, az EK rendelet 7 cikkelye általános érvénnyel rendelkezik az utasokat megillető kártérítés mértékéről, amelyre tekintettel – a tárgyi hatályra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – annak hatálya a légi járat késésre is kiterjed.
Az eljáró Tanács álláspontját támassza alá az Európai Bíróság 2012. október 23-án hozott ítélete is, amely kimondja, hogy az EK rendelet alapján megilleti a kártalanításhoz való jog a késedelemmel érintett légi járatok utasait, ha a végső célállomásukat az eredeti, menetrend szerinti érkezési időponthoz képest három, vagy annál több órás késéssel érik el. Az Európai Bíróság indokolásában előadta, hogy a késedelmes járatok és a törölt járatok utasai a kártalanításhoz való jog szempontjából összehasonlítható helyzetben vannak. Az egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy az összehasonlító helyzeteket ne kezeljék eltérően. Erre tekintettel a késéssel érintett légi járatok utasai nem részesülhetnek eltérő bánásmódban, azaz ugyanúgy megilleti őket a kártalanításhoz való jog.
A fogyasztót terhelte azon tény bizonyítása, hogy a vállalkozás nem szerződésszerűen teljesített, továbbá a kártérítés feltételei fennállnak.
Az ügy eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat az eljáró Tanács valósnak fogadja el. A 3 órát meghaladó késést fogyasztó a becsatolt iratokkal az eljáró Tanácsnak kétséget kizáróan bizonyította.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint„a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. § (1) bekezdésében foglaltakra: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. február 21.
Merényiné dr. Komáromy Melinda
eljáró tanács elnöke
Bíró Sándor dr. Grafné dr. Baranyi Dóra
eljáró tanács tag eljáró tanács tag
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár