Vissza az összes hírhez2014. június 20.
BudapestiBékéltetőTestület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/3168/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Reno Cipő Kereskedelemi Kft. (1117 Budapest, Október 23. u. 8-10.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül cserélje ki a cipőt ha kicserélni nem tudja, vagy azt nem vállalja, akkor fizesse vissza fogyasztó részére a termék vételárát, 13.990 Ft-ot( azaz: tizenháromezer-kilencszázkilencven forintot).
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelmeiben előadta, hogy 2013.08.31.-én vásárolt egy cipőt 13.990 Ft értékben. A cipőt rendeltetésszerűen használta, azonban rövid idejű használatot követően három hónap után a bal cipőn a felsőrész levált. A hibás cipőt 2013.11.21. napján visszavitte az üzletbe ahol jegyzőkönyvet vettek fel a minőségi kifogásról. Az üzlet elküldte szakértőnek a kifogásolt terméket, hogy szakvéleményt kérjenek a hibák tekintetében. A szakértő a 6159/2013 sz. szakvéleménye szerint ”..Mind a két fél esetén a felsőrész a boka vonalán megszakadt, maga a bélésével együtt. A szár szakadása a normál le és felvételnél nagyobb hatástól- letaposástól, a cipőfűző nem megfelelően kifűzött állapotban való fel és lehúzásából adódó fokozott feszülés miatt alakulhat ki.” Mindezek alapján a szakértő nem találta megalapozottnak a fogyasztó kifogását. A fogyasztó ezzel nem értett egyet és a békéltető testülethez fordult a cipő cseréjének és vételárának visszafizetése érdekében. Kérelméhez csatolta, a vásárlást igazoló nyugtát, a jegyzőkönyvet és a szakvéleményét. A jelölés jogával nem élt.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2014. január 15. napjának 15.30 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg. Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó, a vállalkozás nem jelent meg, érdemi nyilatkozatot nem tett. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr Grafné dr Baranyi Dóra) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be, nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2013.12.23.-án átvette.
A fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat és bemutatta eljáró tanács részére a cipőt. Előadta, hogy a cipőt rendeltetésszerűen használták. Nem érti a szakvélemény megállapításait, mivel az, teljesen más hibákról beszél, mint amivel beadta a cipőt. A bal cipő első részénél a talpról a felsőrész levált, azonban a szakértő szárszakadásról és mindkét cipőfelsőrészének és bélésének szakadásáról ír.
Fogyasztó kérelme alapos.
Eljáró tanács a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2013.08.31-én egy cipőt vásárolt vállalkozástól 13.990 Ft vételárért, melynek hibáját 2013.11.21.-én jelentette be vállalkozás részére. Vagyis a termék hibáját fogyasztó igazolhatóan 6 hónapon belül bejelentette.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 305/A.§ (2) bekezdése szerint: fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.Mindezek alapján a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem gyártási hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben. Vállalkozás a bizonyítási kötelezettség teljesítésének érdekében szakértőt bízott meg a minőségi kifogás kivizsgálására.
A becsatolt szakvélemény szerint ”..Mind a két fél esetén a felsőrész a boka vonalán megszakadt, maga a bélésével együtt. A szár szakadása a normál le és felvételnél nagyobb hatástól- letaposástól, a cipőfűző nem megfelelően kifűzött állapotban való fel és lehúzásából adódó fokozott feszülés miatt alakulhat ki. „ Az eljáró tanács álláspontja szerint a szakvélemény hibás megállapításokból indult ki. A meghallgatáson szemrevételezett cipő bal részén a felső rész elvált a talptól. A szakvélemény azonban „szárszakadásról és mindkét cipőfelsőrészének és bélésének szakadásáról ír.” Az eljáró tanács ezért nem találja elfogadhatónak a szakértői nyilatkozat megállapításait. Mindezek alapján az eljáró tanács a vállalkozást terhelő bizonyítási kötelezettség teljesítésére a szakvéleményt nem találta megfelelőnek, így a gyártási hibához fűződő jogi vélelem a szakértői nyilatkozat alapján nem dőlt meg.
A Ptk. 306.§ (1) bekezdése szerint: hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A (2) bekezdés szerint: a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
A cipő szemrevételezését követően az eljáró tanács megállapította, hogy a hiba nem javítható, így a fogyasztó termék cseréjére vagy a vételár visszafizetésére vonatkozó kérelmét az eljáró tanács megalapozottnak találta és a fentiek szerint határozott.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a vállalkozás magatartása nem tette lehetővé a békéltető testület ügyben eljáró tanácsa számára az egyezség létrehozásának megkísérlését. A Budapesti Békéltető Testület által az Fgytv. 29 § (8) bekezdése szerint 2013. 12.20.-án kiküldött és 2013.12.23.-án átvett értesítésben foglalt figyelmeztetés ellenére nem tett az ügyben semmiféle nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson sem jelent meg.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B. § -a szerint “A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ‑ a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú ‑ nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014. január 15.
dr. Grafné Dr Baranyi Dóra
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
