Vissza az összes hírhez2014. július 18.
Budapesti Békéltető Testület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/3173/2013.
Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére a Royal Life International Kft. (1115 Budapest Kelenföldi út 15.-17.II.5.)vállalkozással szembeni ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
A felek között 2013.10.22-én létrejött szerződés megszűnésére tekintettel a vállalkozás az írásbeli ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül intézkedjen az X Bank felé a kölcsönszerződés megszüntetése és a kölcsön összegének visszafizetése iránt, valamint a fogyasztó részére fizessen vissza postai úton 20.000,-Ft-ot. Ugyanezen határidőn belül a fogyasztótól a terméket vegye vissza.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése az ajánlás kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
A fogyasztó egy a vállalkozás által 2013.10.22-én megszervezett fény- és színterápiás árubemutatót követően megvásárolt egy polarizált fényterápiás lámpa szettet 160.000,-Ft vételáron. A szerződés megkötésének napján a fogyasztó 20.000,-Ft foglalót adott át a vállalkozás képviselője részére. A fennmaradó vételárat X Banktól felvett hitelből kívánta rendezni. A kölcsönszerződés teljes lebonyolítását is a vállalkozás képviselője intézte és a fogyasztó a papírokat csak aláírta. A vállalkozás nem adott át a fogyasztó részére szerződést csak 2 db számlát. A vállalkozás a terméket a szerződéskötést követően kiszállította a fogyasztó részére. A fogyasztó a termékek átvételét követően interneten tájékozódott és ugyanezen lámpák vételára sokkal olcsóbb volt. A fogyasztó ezek után próbálta telefonon elérni a vállalkozást, de nem sikerült, majd e-mailen is bejelentette elállási szándékát, de a vállalkozás internetes honlapján az szerepelt, hogy az ügyfélfogadásuk szünetel. Végül a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség arról tájékoztatta a fogyasztót, hogy írásban álljon el a szerződéstől. A fogyasztó 2013.10.28-án tértivevényes levélben írásban a szerződésben szereplő székhelyre (1115 Budapest Kelenföldi út 15. II.5.) postázta az elállását. Később az X Bank Nyrt-től kapott értesítést a részletfizetésről és akkor szembesült azzal is, hogy a havi részletek jóval magasabbak lennének, mint ahogyan arról a szerződéskötéskor tájékoztatták.
A vállalkozás a fogyasztó elállását 2013.11.06-án szabályszerűen átvette, de arra nem küldött érdemi választ. A fogyasztó a Békéltető testülethez fordult és az eljárásban kérte, hogy a vállalkozás vegye vissza a terméket és az elállásra tekintettel szüntesse meg a fennálló kölcsönszerződését.
A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25 § (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki Dr. Kolyvek Antónia személyében.
A meghallgatás 2014.01.30-án 10.00 órai időpontjáról feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ezirányú kérelmet nem terjesztettek elő.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
A meghallgatáson a fogyasztó szabályszerű értesítésre megjelent. Az eljáró tanáccsal szemben kifogást, kizárást nem terjesztett elő. Kérelméhez csatolta a felek között létrejött szerződést, az X Bank Nyrt.-vel kötött kölcsönszerződést, a vállalkozás által kibocsájtott 2 db számlát, az X Bank felé 2014.01.27-én írt levelét, az elállás feladását igazoló tértivevényes levél feladóvevényét.
A meghallgatáson a fogyasztó az eljáró tanács kérdésére elmondta, hogy azért nem csatolta be a szerződést, mert nem kapott belőle példányt, csak a számlákat és a kölcsönszerződést kapta meg.
A meghallgatáson a vállalkozás szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A meghallgatásra szóló meghívót a posta „nem kereste” jelzéssel küldte vissza, így a kézbesítési vélelem 2014.01.13-án beállt.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás nem volt együttműködő az eljárás során.
Az eljáró tanács a becsatolt iratok alapján a bizonyítékokat okszerűen mérlegelve az alábbiak szerint tartotta megalapozottnak a fogyasztó kérelmét.
A fogyasztó és a vállalkozás között az árubemutató után 2013.10.22-én Adásvételi szerződés jött létre egy polarizált fényterápiás lámpa szettet 160.000,-Ft vételáron X bankkölcsön igénybevétele mellett. A vállalkozás 2013.10.22-én kiállított 2 számlát, egyet (sorszáma: ………/2013) 20.000,-Ft foglalóról, egy másikat (……./2013) pedig a fennmaradó 140.000,-Ft vételárról. A fogyasztó a számla tanúsága szerint a szerződéskötés napján átadott a vállalkozás részére 20.000,-Ft foglalót. A fogyasztó a terméket a szerződéskötés napján átvette. 2013.10.25-én kelt és tértivevény tanúsága szerint 2013.10.28-án postára adott levelében a szerződéstől elállt. A vállalkozás az írásbeli elállást 2013.11.06-án átvette és az ellen nem tiltakozott. A fogyasztó 8 munkanapon belüli elállásával a szerződés a felek között megszűnt és a szerződéskötés előtti állapotot kell visszaállítani.
Az eljáró tanács megállapítja, hogy a felek jogügyletére vonatkozik az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII.29.) Korm. rendelet.
Ezen Korm.rendelet 3.§ (1) bek.-e szerint: „A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni a 4.§ szerinti jogáról és annak a személynek a nevéről, és címéről, akivel szemben e jogát gyakorolja.”
A 3.§ (2) bek.-e szerint: „Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást keltezéssel kell ellátni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a szerződés azonosítását lehetővé tévő adatokat.”
A 4.§ (1) bek.-e szerint: ” A fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.”
A 4.§ (2) bek.-e szerint: „A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási jogát
a termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolhatja.”
A 4.§ (3) bek.-e szerint: „Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó a nyilatkozatát a határidő előtt elküldeni.”
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv.- továbbiakbanPtk. 320.§(1) bek.-eszerint: „Aki a szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másikfélhez intézett nyilatkozattal gyakorolhatja. Az elállás a szerződést felbontja.”
APtk. 319.§ (3) bek.-e szerint:„ A szerződés felbontása esetében a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.”
A fogyasztó részére a foglaló összege, azaz a 20.000.-Ft visszajár és a vállalkozás a kölcsönszerződésben foglalt összeget köteles visszafizetni a bank részére, mert a kapcsolt kölcsönszerződés is megszűnt az elállásra tekintettel. Ezzel egyidejűleg a fogyasztó köteles a terméket visszaszolgáltatni a vállalkozás részére.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki. Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), amennyiben
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra,
c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint „a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. §-a (5) bekezdése szerint „afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.”
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást az Fgytv. 36.§ (1) bek.-ben foglaltakra, mely szerint: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget. a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül- jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét- legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történő kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével- nyilvánosságra hozza.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 36/B §-a szerint: „A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását.”
Budapest, 2014.január 30.
Dr. Kolyvek Antónia
eljáró tanács elnök
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
