BBT/389/2013 a Scarpa Hungary Kft. (1024 Budapest, Lövőház u. 2-6.) vállalkozással szemben indult ügyben

2013. július 15.

                    Budapesti Békéltető Testület

1016 Budapest, Krisztina krt.99.

 Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10

Telefon:488-2131 Fax:488-2186

e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu

A kép eltávolítva.

BBT/389/2013

 

A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon a fogyasztó kérelmére a Scarpa Hungary Kft. (1024 Budapest, Lövőház u. 2-6.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

 

A J Á N L Á S T

 

teszi:

 

Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse vissza fogyasztó részére a termék vételárát, 19.990 Ft-ot.

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 

 

INDOKOLÁS

 

 

A fogyasztó írásbeli kérelmeiben előadta, hogy 2012.12.11.-én vásárolt egy Reiker típusú csizmát 19.990 Ft értékben. Mivel a csizma karácsonyi ajándék volt, ezért azt csak karácsony után kezdte használni a fogyasztó, és már ez első használatkor beázott. A beázás olyan mértékű volt, hogy a felső rész és a talp összeillesztésénél beömlött a víz. A fogyasztó véleménye szerint nem a bőr ázik be, hanem az illesztés nem megfelelő, ezért ezt visszavitte az üzletbe 2013.01.15. napján, ahol jegyzőkönyvet vettek fel a minőségi kifogásról. A fogyasztó kérte a termék vételárának visszafizetését, melyet a vállalkozás elutasított.  A fogyasztó ezzel nem értett egyet és a békéltető testülethez fordult a csizma vételárának visszafizetése érdekében. Kérelméhez csatolta a vásárlást igazoló nyugtát, a minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyv és a vásárlók könyvébe írt bejegyzés másolatát, valamit a vállalkozás 2013.01.29. napján kelt elutasító levelét. A jelölés jogával nem élt.

 

A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. 

 

A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2013. március 13. napjának 9.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

 

Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.

 

A vállalkozása 2013. március 05. napján érkezett válasziratában előadta, hogy szakvéleményt kértek a termék minőségi kifogása tekintetében, mely szerint minőségi hiba nem állapítható meg a lábbelin. A vállalkozás a szakvéleményt beadványához nem csatolta, azonban álláspontjuk szerint a bőr, mint anyag természeténél fogva nem vízálló, és ennél fogva teljes vízállóságot nem biztosít.

 

A meghallgatáson megjelent a fogyasztó, a vállalkozás nem jelent meg. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr Grafné dr Baranyi Dóra) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be, nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2013.02.26-án átvette.

 

A fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Előadta, hogy a cipőt rendeltetésszerűen használták, hiszen téli csizmát vettek, az azonban az első használatkor teljesen beázott, amit nem magyaráz a bőr mérsékelten vízálló tulajdonsága. A fogyasztó a vállalkozás által hivatkozott szakvéleményt nem kapott. Mindezek alapján kérte a cipő vételárának a visszafizetését.

 

Fogyasztó kérelme alapos.

 

Eljáró tanács a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2012.12.11-én egy Rieker márkájú cipőt vásárolt vállalkozástól 19.990 Ft vételárért, melynek hibáját 2013.01.15.-án jelentette be vállalkozás részére. Vagyis a termék hibáját fogyasztó igazolhatóan 6 hónapon belül bejelentette.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 305/A.§ (2) bekezdése szerint: fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. Mindezek alapján a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem gyártási hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben.

 

Vállalkozás a bizonyítási kötelezettség teljesítésének érdekében szakértőt bízott meg a minőségi kifogás kivizsgálására, azonban a szakértői nyilatkozatot sem a vállalkozás sem a fogyasztó nem csatolta be jelen eljárásba. Mivel a szakértői vélemény létezését a vállalkozás nem bizonyította, így a gyártási hibához fűződő jogi vélelem nem dőlt meg.

 

A Ptk. 306.§ (1) bekezdése szerint: hibás teljesítés esetén a jogosult

a)      elsősorban - választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b)      ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A (2) bekezdés szerint: a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

 

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.

 

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.

Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

 

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

 

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.

 

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

 

Budapest, 2013. március 13.

                                                                                                       

                                                                                 dr. Grafné Dr Baranyi Dóra

                                                                                        eljáró tanács elnöke

 

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár