BBT/405/2013 a Scarpa Hungary Kft. (1024 Budapest, Lövőház u. 2-6.) vállalkozással szemben indult ügyben

2013. június 17.

Budapesti Békéltető Testület

1016. Budapest, Krisztina krt. 99.

levelezési cím: 1253. Budapest, Pf.: 10.

tel.: 488-213 1; fax: 488-2186

       e-mail cím: bekeltet%C3%B6.test%C3%BClet [at] bkik.hu (bekelteto[dot]testulet[at]bkik[dot]hu)

 

 

BBT/405/2013

 

a Scarpa Hungary Kft. (1024 Budapest, Lövőház u. 2-6.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő

 

A J Á N L Á S T

teszi:

 

Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse vissza fogyasztó részére a termék vételárát, 13.295 Ft-ot.

 

A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 

 

INDOKOLÁS

 

A fogyasztó írásbeli kérelmeiben előadta, hogy 2013.01.08.-án vásárolt egy X. típusú téli lábbelit 13.295 Ft értékben. Mikor hazavitte, akkor látta a dobozban a használati utasítást, melyen rá volt bélyegezve hogy a lábbeli mérsékelten vízálló. Mivel neki hóban kellett volna használni a cipőt, így azt azonnal 2013.01.15. napján visszavitte az üzletbe és kérte a vételár visszafizetését, melyet a vállalkozás elutasított.  A fogyasztó ezzel nem értett egyet és a békéltető testülethez fordult a téli lábbeli vételárának visszafizetése érdekében. Kérelméhez csatolta a vásárlást igazoló nyugtát, a vásárlók könyvébe írt bejegyzés és vásárlói tájékoztató másolatát valamit a vállalkozás 2013.01.29. napján kelt elutasító levelét. A jelölés jogával nem élt.

 

A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki. 

 

A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2013. március 13. napjának 10.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.

 

Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.

Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.

 

A vállalkozása 2013. március 05. napján érkezett válasziratában előadta, hogy álláspontjuk szerint a bőr mint anyag természeténél fogva nem vízálló, és ennél fogva teljes vízállóságot nem biztosít.

 

A meghallgatáson megjelent a fogyasztó, a vállalkozás nem jelent meg. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr Grafné dr Baranyi Dóra) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be, nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2013.02.26-án átvette.

 

A fogyasztó a meghallgatáson fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Előadta, hogy a cipőt hóban kívánta használni, ezért nagyon meglepődött amikor utólag megtalálta a használati utasítást, melyre rányomtatták, hogy a termék csak mérsékelten vízálló. A fogyasztó előadta, hogy a tájékoztató csak a vásárlás után kapta meg, melyet azzal is tud igazolni, hogy azt összekapcsolták a számlával. Mindezek alapján kérte a cipő vételárának a visszafizetését.

 

Fogyasztó kérelme alapos.

 

Eljáró tanács a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2013.01.18.-án egy X. márkájú cipőt vásárolt vállalkozástól 13.295 Ft vételárért, melyet 2013.01.15.-án visszavitt az üzletbe.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 277. § (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és

b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését, és

c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

 

A Ptk 277.§ (5) bekezdése szerint A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni.

 

Az eljáró tanács megállapítja hogy a fogyasztó a szerződés megkötésének időpontjában nem volt tudatában annak, hogy a termék mérsékelten vízálló. A vállalkozás nem bizonyította minden kétséget kizáróan, hogy erről tájékoztatta a fogyasztó a vásárlást megelőzően, sőt a számla és a tájékoztató összecsatolása éppen arra enged következtetni, hogy csak a vásárlást követően tudta meg a fogyasztó ezt a lényeges körülményt. Mivel a fogyasztó ezt nem tudta, ezért joggal gondolta azt, hogy egy téli lábbeli vízálló, hiszen természeténél fogva olyan évszakra készült, amikor sok csapadék esik. Mindezek alapján az eljáró tanács megállapította, hogy a vállalkozás hibásan teljesített, mivel a megvásárolt termék nem alkalmas azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú terméket rendszerint használnak, illetve a vállalkozás jelen eljárásban nem tudta bizonyítani, hogy a vásárlást megelőzően tájékoztatta a fogyasztó arról a lényeges körülményről, hogy a termék nem vízálló.

 

 

A Ptk. 306.§ (1) bekezdése szerint: hibás teljesítés esetén a jogosult

a)      elsősorban - választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

b)      ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A (2) bekezdés szerint: a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

 

Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.

 

A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.

Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

 

Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

 

Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.

 

Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.

 

Budapest, 2013. március 13.

                                                                                                       

                                                                                 dr. Grafné Dr Baranyi Dóra

                                                                                        eljáró tanács elnöke

 

Kapják:

1. Fogyasztó

2. Vállalkozás

3. Irattár