Vissza az összes hírhez2013. augusztus 21.
BudapestiBékéltetőTestület
1016 Budapest, Krisztina krt.99.
Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10
Telefon:488-2131 Fax:488-2186
e-mail cím:bekelteto.testulet [at] bkik.hu
BBT/825/2013
A Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon a fogyasztó kérelmére a Leder & Schuh Kft. (1074 Budapest, Rákóczi út 50.) vállalkozással szemben indult ügyben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében az eljáró tanács alulírott napon a következő
A J Á N L Á S T
teszi:
Vállalkozás az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül cserélje ki a fogyasztó cipőjét, amennyiben nem tudja kicserélni vagy a kicserélést nem vállalja, ugyanezen határidőn belül fizesse vissza fogyasztó részére a termék vételárát, 4.990 Ft-ot.
A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése - jogszabályban meghatározott esetekben - kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.
INDOKOLÁS
A fogyasztó írásbeli kérelmében előadta, hogy 2012.12.29-én vásárolt az X. üzletben egy cipőt, ami 2 hónap után a bal cipőnél a nagylábujjnál a zoknijait kiszakítja. A cipőn belülről a bélés kiszakadt és valami fém okozza a problémát. Kérte vissza a cipő árát.
Beadványához csatolta a 2012.12.29-én kelt vásárlást igazoló nyugtát, a 2013.03.02-án kelt jegyzőkönyvet a fogyasztó kifogásáról és a 2013.03.07-én kelt szakvéleményt.
A békéltető testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény – a továbbiakban Fgytv. – 25.§ (3) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki.
A békéltető testület elnöke a felek meghallgatását 2013. április 25. napjának 13.00 órájára tűzte ki, melyről a feleket az Fgytv. 29. §-ban foglaltaknak megfelelően értesítette.
Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy ha mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Felhívta a felek figyelmét arra, hogy amennyiben ezen lehetőséggel élni kívánnak, az általuk jelölhető testületi tagra vonatkozó javaslatukat nyolc napon belül tegyék meg.
Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.
Vállalkozás a 2013.04.10-én kelt válasziratot terjesztette elő. Ebben ismertette az X. Kft. által adott szakvélemény megállapításait. Vállalkozás előadta, hogy a vásárló hibás teljesítésre vonatkozó kifogása nem tekinthető jogosnak. Kijelentette, hogy a testület döntését nem fogadják el kötelezvényként. Csatolta a hivatkozott szakvéleményt.
A meghallgatáson megjelent a fogyasztó. Vállalkozás nem jelent meg. Fogyasztó az egyedül eljáró testületi taggal (dr. Szatai Tibor) szemben kifogást, kizárási indítványt nem jelentett be. Nem kérte az ügy háromtagú tanácsban történő elbírálását. Az egyedül eljáró testületi tag (továbbiakban: eljáró tanács) megállapította, hogy a vállalkozás értesítése szabályszerű volt, az eljárásról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítést 2013.04.10-én átvette.
Fogyasztó fenntartotta az írásbeli kérelmében foglaltakat. Előadta, hogy ezt a hibát szemrevételezéssel nem lehet vizsgálni, hiszen a cipő belsejében van, ahol nem látni. A cipőt 6 hétig használta és azóta szakítja ki a zoknijait. Kérdésre előadta, hogy a cipő megfelelő méretű, kényelmes. Nem nyomja az ujját sem.
Bemutatta eljáró tanács részére a cipőt, amelyről megállapítható volt, hogy a bal cipő belsejében a nagyujjnál egy lyuk van a bélésen, mögötte pedig már közvetlen a felsőrész varrása van, ami viszonylag merev és ez szakíthatja ki a zoknit. A jobb cipőben a bélés még nincs kiszakadva, de tapintással észlelhető, hogy már ott is megkopott. Egyébként a cipő jó, megkímélt állapotban van.
Fogyasztó kérelme alapos.
Eljáró tanács a fogyasztó előadása és a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a fogyasztó 2012.12.29-én egy Z. márkájú cipőt vásárolt vállalkozástól 4.990 Ft vételárért. Fogyasztó a cipő hibáját 2013.03.02-án jelentette be vállalkozás részére. Vagyis a termék hibáját fogyasztó igazolhatóan 6 hónapon belül bejelentette.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 305/A.§ (2) bekezdése szerint: fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
Vagyis vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a termék nem hibás, illetve a hiba (a hiba oka) a teljesítés időpontjában nem volt meg a termékben. Vállalkozás ennek igazolására szakértőt bízott meg.
A vállalkozás és fogyasztó által is becsatolt szakvélemény nem rögzíti a cipő hibáját, és sommásan csupán annyit állapít meg, hogy a meghibásodás valamilyen külső – akár véletlenszerű, de a rendeltetésszerű használattal összefüggésbe nem hozható – hatás következtében jött létre.
A szakvélemény tehát külső hatásra utalt, de nem indokolta meg bővebben, hogy milyen külső hatás lehet ez, és mire alapítja ezt az állítását. Nem tartalmazza a szakvélemény, hogy a cipő kiszakadt bélésének anyagát (annak minőségét illetve hibáját) vizsgálta-e, és ha igen, milyen módszerrel. Ugyanígy a szakvéleményből az sem derül ki, hogy a cipő bélésének gyártási hibáját a szakértő vizsgálta-e, és milyen módszerrel.
Eljáró tanács a szakvélemény ezen megállapításával – megfelelő indokolás hiányában - tehát nem értett egyet.
Eljáró tanács határozott álláspontja szerint egyszakértőivizsgálatnak a megbízás figyelembevételével az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, a szakértőnek a tudomány mindenkori állásának figyelembevételével a szóba jövő vizsgálati eljárásokat és módszereket alkalmaznia kell, és azok alapján körültekintően és részrehajlás nélkül kell megadnia szakvéleményét.
Eljáró tanács megítélése szerint a csatolt szakvélemény nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, így a fentiek alapján eljáró tanács a vállalkozást terhelő bizonyítási kötelezettség teljesítésére a szakvéleményt nem találta megfelelőnek. Márpedig a bizonyítási teher a fentebb kifejtettek alapján a vállalkozást terheli, melynek azonban eljáró tanács álláspontja szerint nem tett eleget.
A Ptk. 306.§ (1) bekezdése szerint: hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A (2) bekezdés szerint: a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
Mivel az eset összes körülményére figyelemmel eljáró tanács megítélése szerint a bélés kiszakadása nem javítható, ezért fogyasztó a lábbeli cseréjére illetve csere hiányában a vételár visszafizetésére jogosult.
Mindezek alapján az eljáró tanács az ajánlás szerint találta megalapozottnak fogyasztó kérelmét.
A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. § (2) bekezdése zárja ki.
Azonban a fél az Fgytv 34. § (3) bekezdése alapjánaz ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől (1055 Budapest, Markó u. 27. 1363 Bp. Pf. 16), ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
Az Fgytv. 34. § (4) bekezdése szerint:a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Az Fgytv. 34. § (5) bekezdése értelmében a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.
Az Fgytv. 36. § (5) bekezdése szerint: afogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv. 36. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza.
Budapest, 2013. április 25.
dr. Szatai Tibor
eljáró tanács elnöke
Kapják:
1. Fogyasztó
2. Vállalkozás
3. Irattár
