Növekvő ügyszám
A Budapesti Békéltető Testülethez 2011. január 1-jétől szeptember 13-ig összesen 2165 ügy érkezett, ami 26%-os emelkedést jelent 2010 hasonló időszakához képest. Az ügyek 43%-a kereskedelem témakörben került a Testülethez, míg 27%-a tartozott az úgynevezett egyéb szolgáltatás kategóriájába. Továbbra is magas a pénzügyi-biztosítási jogviták aránya (16%), annak ellenére, hogy 2011. július 1-jétől nincs hatásköre ezen ügyekben a kamarák mellett működő békéltető testületeknek. Közüzemi szolgáltatásokkal (6%), utazási szerződésekkel (5%) és építőipari szolgáltatásokkal (4%) is gyakran fordulnak a testülethez a fogyasztók. Rendkívül nagy a vállalkozások együttműködési hajlandósága (94%) az ügyekben, és az ajánlások teljesítése kapcsán tapasztalható 56%-os arány is viszonylag kedvezőnek mondható. Egyértelműen pozitívumként könyvelhető el, hogy a 2011. július elsejével felállított Pénzügyi Békéltető Testület létrehozásával nem csappant, hanem, mint a számok jól mutatják, nőtt a Budapesti Békéltető Testület által befogadott ügyek száma. Az ügyek döntés szerint történő csoportosításakor 17 %-ra tehető a megalapozatlanság miatt megszüntetett ügyek száma, míg az egyéb, különböző okokból történt megszüntetések aránya 19 %-os. Fontos, hogy az eljáró tanácsoknak nem lehet elsődlegesen az a célja, hogy az adott ügyben bármi áron döntést hozzanak, mivel erre sok esetben nincs mód, így sokszor minősül lehetetlennek az eljárás lefolytatása.
Együttműködő vállalkozások, teljesített ajánlások
Számos alkalommal amiatt kerül megszüntetésre az ügy, hogy a fogyasztó jelzi már a békéltető testületi meghallgatás megtartása előtt, megegyezésre jutott a vállalkozással és jogvitája rendeződött. Ennek azonban az az oka, hogy az ügyben békéltető testületi eljárás indult, aminek kapcsán lényeges, hogy már egyre több vállalkozás tartja fontosnak, hogy a megegyezés ne a békéltető testületi eljárás eredménye legyen, hanem már azt megelőzze. Az egyes ügyekben született döntések típusai szerinti megoszlást megvizsgálva az egyezségek száma 15 %-ra tehető, míg ajánlások az ügyek 27 %-ában születtek. Kötelezést tartalmazó határozatot pedig mindössze az esetek 1 %-ában hoztak. Árulkodóak voltak az ajánlások teljesítése kapcsán ismertetett adatok is, mivel a Budapesti Békéltető Testület által hozott ajánlások 56 %-át, tehát több mint a felét teljesítették a vállalkozások. Az ügyek által érintett vállalkozások száma mintegy 682, az együttműködő vállalkozások száma pedig csak 7 %. A testületi eljárások alkalmával a tapasztalatok szerint sokkal nagyobb arányban tudnak egyezséget létrehozni az eljáró testületi tagok azokban az ügyekben, ahol a vállalkozások személyesen is megjelennek a meghallgatáson.
A jövő
A jövőben szükséges változtatások kapcsán megemlítendő, hogy a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben foglalt „fogyasztó” fogalmi körét bővíteni kell és abba be kell vonni a társasházakat és a lakásszövetkezeteket is, valamint a kis- és középvállalkozások számára is lehetővé tenni azt, hogy fogyasztói minőségben fellépve békéltető testületi eljárást indíthassanak. A jövőbeni terveket illetően kiemelendő, hogy 2011. szeptember elsejétől pozitív lista felállítására kerül sor a Testületnél. Erre azok a vállalkozások kerülhetnek fel, amelyek a Testület előtt együttműködő magatartást tanúsítanak és teljesítik az eljáró tanácsok által meghozott ajánlásokat. Az ennek alapján létrejött lista segíti egyrészről a fogyasztói tudatosságot, mivel a fogyasztó már szerződéskötése előtt tájékozódhat a fogyasztóbarát magatartást tanúsító vállalkozásokról, másrészt a vállalkozásoknak is érdekük az e listára való felkerülés, melynek következtében üzleti jóhírnevük erősödik.