Mi történik, ha utóbb kiderül, hogy csőtörés volt a kertben? Ki kell-e a fizetni az elfolyt vízmennyiség díját? Az elromlott locsolóhálózatból eredő többletfogyasztást kinek kell kifizetnie?
A Budapesti Békéltető Testülethez a fogyasztók több alkalommal adtak be olyan kérelmet, melyben hasonló kérdéseket tettek fel. Főleg a nyári melegben többször locsoljuk a kertet, ez azzal jár, hogy több lesz a vízfogyasztás még akkor is, ha van külön bejelentett locsolási vízmérőnk. Az egyik esetben például a fogyasztó csak a vízóra leolvasásakor szembesült azzal, hogy a nyári időszakban kétszer nagyobb mennyiségű víz fogyott el, mint ami szokott. Később kérte a mérőóra vizsgálatát, de akkor még nem derült ki semmi. Ezt követően az esetleges csőtörés felderítésére műszeres vizsgálatot kért a víziközmű-szolgáltatótól. Később megdöbbent, hogy mégis volt csőtörés a kertben, a fogyasztói házi locsolóhálózaton, így pedig a megemelkedett vízdíjat is követelték tőle. Mivel azonban az elfolyt víz a csatornahálózatot nem terhelte, hiszen az a földbe szivárgott el, ezért a fogyasztó jogosult volt a csatornadíj utólagos jóváírására. Egy másik fogyasztó pedig az aktuális kéthavi vízóra leolvasáskor észlelte, hogy a vízóra aknában állt a víz, a vízóra utáni szakaszon történt csőtörés miatt közel 1500 köbméter mennyiségű vízelfolyás történt. A jóváírási kérelmet haladéktalanul jelezte a szolgáltatók felé. Az átlagfogyasztása feletti részt ugyan jóváírta a csatornaszolgáltató, viszont a víziközmű-szolgáltató már elutasította a jóváírás elvégzését arra hivatkozva, hogy ha a fogyasztó a rendszeres karbantartási kötelezettségének eleget tett volna, és kellő gondossággal, körültekintéssel jár el, akkor időben észreveszi a problémát. Milyen lehetőségei vannak a fogyasztónak ezekben az esetekben? Mit mond a jogszabály? A háti ivóvízhálózaton történt csőtörés miatt a környezetbe elszivárgott víz az 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet alapján csak a kiszámlázott szennyvíz mennyiségét befolyásolja, azonban az elfolyt vízmennyiség már szolgáltatottnak, azaz elfogyasztottnak minősül. A jelenlegi szabályozás szerint tehát minden olyan vízveszteség, ami a csatlakozási pont után keletkezett hibából adódhat, a fogyasztót terheli, annak díját a fogyasztónak kell kifizetnie. Emellett azonban, mivel a csőtörés folytán elfolyt víz a csatornahálózatot nem terheli, hiszen az a földbe szivárog el, a fogyasztó jegyzőkönyv felvételével kérheti a megemelkedett számlából a csatornadíj jóváírását. Ilyen esetekben a hibát haladéktalanul be kell jelenteni a közüzemi szolgáltató felé, illetve azonnal meg kell kezdeni a hiba kijavítását. A hiba keletkezésének tényét valamint a javítását számlával minden esetben a fogyasztónak kell bizonyítania. A szolgáltató ezt követően 5 napon belül köteles helyszíni ellenőrzést kezdeményezni. A helyszíni ellenőrzés folyamán kell rögzíteni, hogy a meghibásodás során elfolyt ivóvíz a szennyvíz hálózatba jutott-e vagy a környezetben szivárgott el. A felek közötti utólagos díjelszámolás alapját a jegyzőkönyv képezheti. Mivel a jogszabály kizárólag a szennyvíz vonatkozásában tesz engedményt, így az ivóvíz esetén -ha a mérőóra műszakilag megfelelő volt - ki kell fizetni a mérőórán mért teljes mennyiséget. A csőtörés nemcsak a lakásban vagy a házban következhet be, hanem a házi locsolási rendszert is érintheti és ilyen esetben is van helye az utólagos elszámolásnak, mivel az a házi ivóvízhálózat része. Egy kivétel van ez alól: ha van külön locsolási vízmérőnk, mert ekkor az azon mért mennyiség képezheti a felek közötti díjszabás alapját. Mire figyeljenek a fogyasztók? 1.Mindig ellenőrizzék, hogy a vízórájuk megfelelően működik, illetve nincs-e valahol szivárgás. A mérőóraállást és a fogyasztást azért is érdemes figyelni, mert előfordulhat, hogy olyan helyen van a csőhálózaton a szivárgás, hogy az szabad szemmel nem látható.- Folyamatosan tartsák karban az ivóvízhálózatot még a nyaralókban is, ha pedig huzamosabb ideig nem használják, akkor víztelenítsék azt!
- Ha valahol szivárgást észlelnek, azonnal javítsák a hibát és jelentsék be a szolgáltató felé!