Hírek

A XXI. századi fogyasztóvédelem – legyen szó akár a fogyasztói jogok érvényesítéséről, avagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló előírásokról – az „ésszerűen tájékozott” fogyasztó fogalmából indul ki, aki az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.   Ennek ellenére még mindig működnek olyan cégek, amelyek kihasználva a pszichikai nyomásgyakorlás, a megfélemlítés és a szégyenérzet keltés eszközeit, olyan adásvételi szerződések aláírására veszik rá a gyanútlan fogyasztókat, amelyeket normál körülmények között biztosan nem kötöttek volna meg. Ezt jól mutatja, hogy feleszmélve a helyszínen tapasztalt sokkból, keservesen megbánva döntésüket a Budapesti Békéltető Testülethez fordulnak, de sajnos a legtöbb esetben már hiába futnak pénzük után.   Telefonon keresztül, egészségügyi állapotfelmérésként hirdetve tevékenységüket, adott esetben korábban teljesen más területen dolgozó (ménesgazda, hegesztőmunkás), képzetlen, de átverésben járatos személyek végeznek mit sem sejtő embereken vizsgálatnak tűnő, egyébként mindenfajta tudományos megalapozottságot nélkülöző egészségügyi szűréseket, amelyekben rendre olyan eredmények születnek, amelyek kirívóan eltérnek az általuk normálként megadott értékhatártól. Amikor a fogyasztó ezzel szembesül, érthetően pánikol, sokkos állapotba kerül. Ezután jön a csavar: az ingyenes állapotfelmérés átalakul termékbemutatóvá! Előkerül pár olyan, általuk forgalmazott termék (lágy lézer készülék, matrac, masszázsfotel, ágyneműgarnitúra stb.) amelyek egyedülállóak és garantáltan meggyógyítják a „beteget”, akinek az eredményei alapján már rég távoznia kellett volna az élők sorából. Nem állítják, hogy ezek orvostechnikai eszközök, még csak azt sem, hogy gyógyászati segédeszközök; csupán egészségmegőrző termékek, de az adott szituációban ez fel sem tűnik a kétségbeesett fogyasztóknak. Elhitetik velük, hogy erre mindenképp szükségük van, túlmisztifikált tulajdonságokkal ruházzák fel ezeket a termékeket, és ennek megfelelő az árszabásuk is, hiszen a valós ár négy-ötszörösét is képesek elkérni például egy lézeres fényterápiás készülékért. A meggyőzés terén nem ismernek határokat: azzal érvelnek, hogy mindenki számára az egészség a legfontosabb érték, ezért nem szabad rá sajnálni a pénzt, különben is, a tétlenséggel nem csak magunknak ártunk, hanem a szeretteinknek is, akik nem akarnak bennünket elveszíteni…   Célcsoportja is van ezeknek a vállalkozásoknak: tipikusan időskorú, sok esetben magányos, megözvegyült fogyasztókra vadásznak; őket keresik fel telefonon és beszélik rá, hogy látogassanak el központjaikba, ahol ingyenes „egészségügyi szűrővizsgálatokat” végeznek rajtuk. A vállalkozások üzlethelyisége a fogyasztók elmondása alapján sokszor pár székből és asztalból álló berendezéssel rendelkezik, ami eleve megkérdőjelezi ezeknek az orvosi vizsgálatoknak a valódiságát. Arról is számoltak már be fogyasztók, hogy helyhiány miatt a férfi mosdóban vizsgálták meg őket! Van egy másik érdekesség is ezekkel a helyszínekkel kapcsolatban: általában mindig utólag derül ki, hogy ahol a fogyasztók jártak, az tulajdonképp a vállalkozás üzlethelyisége volt (bár ez a berendezésből egyáltalán nem derült ki). Ez azért bír jelentőséggel, mert így nem illeti meg a vásárlókat az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén alkalmazható 14 napos indokolás nélküli elállási jog! Természetesen erről a legritkább esetben tájékoztatják a fogyasztókat. Ezt a tényt általában azokban a szerződésekben rögzítik, amiket a fogyasztókkal átolvasás és a szerződés egyes részleteinek elmagyarázása, értelmezése nélkül íratnak alá. Különösen ez utóbbi lenne fontos a vásárlók szempontjából, hiszen sokan még a szerződés alapos átolvasását követően sem értik meg annak minden pontját, így adott esetben azt sem tudják, hogy mit írtak alá. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosításának köszönhetően már jogszabályellenes, így kikerült ezen vállalkozások repertoárjából az a korábban jól bevált gyakorlat, hogy borítékokban elhelyezett, kedvezményekre, ajándékokra jogosító kis kártyákkal, előre megrendezett sorsolásokkal azt az érzetet keltsék a fogyasztókban, hogy őket óriási szerencse érte, ezzel is ösztönözve a vásárlást. Annak ellenére, hogy a termékbemutató helyszínén egyrészt minden pénzügyi szolgáltatás (vonatkozik ez különösen a hitelnyújtásra) tiltott magatartásnak minősül, illetve kötelesek személyes ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni, valamint írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézési lehetőséget is biztosítaniuk kell, még mindig nagyon sok visszaélés tapasztalható. Folyamatosan újabb és újabb trükkök bevetésével, a jogszabályok megkerülésével próbálják meg folytatni tevékenységüket, amelynek célja, hogy minél több idős ember haszontalan eszközökre költse megspórolt pénzét, ami ezáltal a cég kasszájába vándorol.