A Budapesti Békéltető Testülethez még mindig sok olyan kérelem érkezik, amelyben a fogyasztók arról számolnak be, hogy a kerületi kisokosokból, társasházi levélszekrénybe bedobott szórólapokból kiválasztott vállalkozás kárt okozott számukra.
Az egyik ügyben a fogyasztó a levélszekrényébe bedobott hirdetés alapján választott egy vállalkozót a lakása nyílászáróinak cseréjére. Megállapodtak az árban és erről írásbeli szerződést is kötöttek. A vállalkozó 1 + 5 év garanciát vállalt a munkára. A fogyasztónál nyáron beszerelésre kerültek a nyílászárók, de ősszel kiderült, hogy nem jól rögzítették őket és a lakás huzatos volt. A fogyasztó próbálta felvenni a kapcsolatot a vállalkozással a javítás miatt, de az székhelyén nem volt elérhető, a megadott telefonszám ugyan kicsörgött, de azzal nem ment sokra. A Budapesti Békéltető Testülethez fordult, de nem tudta ügyét sikerre vinni, mert a vállalkozás a megadott címről nem volt értesíthető. A fogyasztó által kért postai vizsgálat pedig megállapította, hogy a vállalkozás által megadott címen csak egy székhelyszolgáltató üzemelt korábban, ami viszont már megszűnt. Így pedig semmit sem ért a munkára vállalt összesen hat év jótállás, hiszen azt nem volt kinél érvényesíteni.
Egy másik esetben a fogyasztó a fürdőszobájában akarta kicserélni a kádját zuhanyzófülkére, és a kerületi kisokosból választott egy „hangzatos reklám” alapján vállalkozót.
A megrendelésben szóban állapodtak meg a felek és a fogyasztó előlegként kifizette a munkadíj több mint felét. A vállalkozás szorgalma azonban csak a meglévő fürdőszobai berendezések kiszereléséig tartott, mert azt követően már nem lehetett vele időpontot egyeztetni, hogy mikor fogja azt befejezni. Így pedig a kifizetett díj már jócskán meg is haladta az elvégzett munka tényleges értékét. Mivel azonban a felek nem rögzítették írásban a megállapodás pontos részleteit és a megrendelés tartalmát, így annak utólagos bizonyítása nagyon nehéz volt. Ebben az esetben ugyanis legalább egy számla kellett volna a felek közötti vállalkozási szerződés létrejöttének bizonyítására, amit persze a fogyasztó nem kapott meg.
Az érintett vállalkozást egyébként mindkét, fenti esetben kellékszavatosság, illetve jótállási kötelezettség terhelte a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján, ami alapján díjtalanul kérhették volna a javítás elvégzését, az utóbbi példában pedig a munka befejezését.
Amit feltétlenül fontos tudni, hogy javító-karbantartó szolgáltatások esetén a vállalkozás mindenképpen hat hónapos jótállást (garanciát) köteles vállalni a munkára, ha annak díja a húszezer forintot meghaladta. Ha tehát a következő munkálatoknál bármilyen probléma van, a cégnek ingyen el kell végezni azt újra, hibátlanul (kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba oka csak a munka átadását követően keletkezett):
- lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások,
- háztartási gépek és készülékek javítása,
- barkács- és kerti szerszámok javítása,
- személygépkocsik, motorkerékpárok, karbantartása és javítása,
- audiovizuális, foto-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása,
- gyógyászati segédeszközök javítása,
- telefon- és telefax-berendezések javítása,
- hangszerek javítása,
- órák javítása.
Mire figyeljenek még a fogyasztók?
1. A javító-karbantartó vagy szerelési munkálatok megrendelése előtt tájékozódjanak és csakis olyan vállalkozással kössenek szerződést, amelynek nemcsak a telefonszáma áll rendelkezésre, hanem például a székhelye is megtalálható!
2. A megfelelő szakember kiválasztása után tételesen rögzített költségvetés és árajánlat alapján kössenek írásban szerződést! Ne feledjék, hogy a szerződés a fogyasztót is védi, utólag anélkül nem fogják tudni bizonyítani a szóbeli megállapodás tartalmát!
3. Ha bármilyen probléma van a céggel, amely rosszul - vagy egyáltalán nem - végezte el a munkát, és nem lelhető fel a korábban megadott címen, akkor az ingyenes céginformáción (http://www.e-cegjegyzek.hu) keresztül tájékozódhatnak az új székhelyről vagy telephelyről.
4. Számlát, nyugtát kérés nélkül kapniuk kell a fogyasztóknak! Ha ez elmaradt, akkor is ragaszkodjanak hozzá, mert a szavatossági vagy egyéb jótállási igényüket ezzel mindig tudják érvényesíteni (még a jótállási jegy hiányában is).