Hírek

A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai alapján ahogy nőnek az internetes vásárlások, úgy emelkedik az ezzel kapcsolatos panaszok, fogyasztói jogviták száma is. Nézzük, melyek azok a legfontosabb kérdések, melyekkel a fogyasztók hozzánk fordultak, és azon válaszok, melyekkel megelőzhető, vagy adott esetben orvosolható egy-egy probléma. 

1. Mi minősül távollévők között kötött szerződésnek?

Válasz:

A távollevők között kötött szerződésekrőlszóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet arra a szerződésre terjed ki, amelyet fogyasztó és vállalkozás köt egymással termék, illetve szolgáltatás értékesítésére irányuló, a vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. 

2.A telefonon történő vásárlás távollévők között kötött szerződésnek minősül-e? – kérdezte egy fogyasztónk.

Válasz:

Igen, ugyanis a távollevők között kötött szerződésekrőlszóló 17/1999. (II. 5.) Korm. Rendelet 1. § (5) bekezdése alapján távközlő eszköz  bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. 

Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.

3. Ha nem tetszik az Interneten rendelt mobiltelefon, elállhatok-e a szerződéstől?

Válasz:

Igen, de akárcsak üzleten kívül kötött szerződésnél, ezúttal is korlátozott időn át. A távollevők között kötött szerződésekrőlszóló 17/1999. (II. 5.) Korm. Rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. A fogyasztó az elállási jogát 

a) termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától, ha eddig az időpontig nem kapta meg a kormányrendeletben meghatározott írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a termék kézhezvételének napjától számított három hónap elteltéig,

b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától, ha eddig az időpontig nem kapta meg a kormányrendeletben meghatározott írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a szerződéskötés napjától számított három hónap elteltéig gyakorolhatja.

Ha a kormányrendelet 3. § szerinti írásbeli megerősítés kézhezvételére a szerződéskötés napjától számított három hónapon belül kerül sor, ettől az időponttól számított nyolc munkanap elteltéig a fogyasztó akkor is elállhat, ha a termék kézhezvételétől, illetve a szerződéskötés napjától számított három hónapból kevesebb mint nyolc munkanap van hátra.Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi. 

4. A fogyasztó interneten történt vásárlás alkalmával nem kapott tájékoztatást arról, hogy nyolc munkanapon belül elállhat a szerződéstől. A vásárlástól kezdve már eltelt egy hónap, mit tehet ilyenkor?

Az értékesítő az elállás jogáról a fogyasztót legkésőbb a szerződés megkötésekor köteles írásbeli tájékoztatóval vagy más, a szóbeli tájékoztatást megerősítő dokumentummal is ellátni. 

Abban az esetben, ha az értékesítő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja. Ha azonban időközben ezen három hónapon belül sor kerül a tájékoztatásra, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta. 

5. Elállás esetén mennyi időn belül kell visszafizetnie a vállalkozónak a fogyasztó részére a vételárat? Milyen költségek terhelik a fogyasztót elállás esetén?

Válasz:

A távollevők között kötött szerződésekrőlszóló 17/1999. (II. 5.) Korm. Rendelet 4. § (5) bekezdése szerint a vállalkozás köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. 

A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A vállalkozás azonban követelheti a termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

6. Milyen esetben nem állhat el a fogyasztó a szerződéstől?

Válasz:

Az elállási jog nem gyakorolható

- szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha az elállási határidő lejárta előtt a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;

-  olyan termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ; 

- olyan termék értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó; 

- hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta; 

-  hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés esetében; 

- szerencsejáték-szerződés esetében. 

7. Sok fogyasztó az iránt érdeklődött, hogy mi a helyzet akkor, ha kölcsönszerződést kötött, és így állt el a szerződéstől.

Válasz:

A távollevők között kötött szerződésekrőlszóló 17/1999. (II. 5.) Korm. Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint ha a termék árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben a vállalkozás által nyújtott kölcsön fedezi, a fogyasztó elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.

A fogyasztó a vállalkozásnak a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. A vállalkozás azonban követelheti a fogyasztótól a kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését, feltéve, hogy a kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és összegszerűségének meghatározásával kifejezetten kikötötte, és a kormányrendelet szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. 

 (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha a termék árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. 5. pont) fedezi, feltéve, hogy a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és a vállalkozás előzetes megállapodásán alapul. A vállalkozás köteles a fogyasztó elállásáról a pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni. 

8. A fogyasztó repülőjegyet vásárolt interneten keresztül, azonban a vásárlást követően észlelte, hogy rossz időpontot jelölt meg a foglalásában. Elállhat-e a vásárlástól a távollevők között kötött szerződésekrőlszóló 17/1999. (II. 5.) Korm. Rendelet által biztosítottak szerint?

Válasz: 

Nem. Ugyanis a Kormányrendelet 1.§ (4) bekezdése értelmében a rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni az élelmiszerek, valamint egyéb mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhozszállítására vonatkozó szerződésekre, továbbá az olyan szállást nyújtó, szállítási, étkeztetési vagy szabadidős szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre, amelyek alapján az értékesítő e szolgáltatásokat meghatározott időpontban vagy meghatározott időszakban nyújtja.

Mindezek alapján az interneten történő repülőjegy-vásárlás esetén nem lehet élni a nyolc napos elállási lehetőséggel.