A változások következtében egyre több termék vásárlása után kell a fogyasztók számára 1 éves jótállást biztosítani. Továbbra sem változott az, hogy csak az újonnan vásárolt termékek esetén jár a kötelező garancia. Korábban a jogszabály tételesen sorolta fel a fogyasztási cikkeket, amelyekre jótállást kellett biztosítani, azonban a hatályos rendelkezés már csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz. A jogszabályhoz tartozó melléklet ugyanis általános jelleggel határoz meg különböző termékcsoportokat, mint például a háztartási készülékeket vagy a villamos energiával működtetett konyhai kisgépeket, azon belül pedig néhány ezekbe a kategóriába tartozó termékeket. Azaz kötelező jótállás vonatkozik már minden olyan más termékekbe, amelyek az általános csoportokra tartoznak, ugyanakkor mégsem kerültek konkrétan nevesítésre a mellékletben.
A legtöbb esetben, hogy a fogyasztók által megvásárolt tartós fogyasztási cikkre vonatkozzon egy éves kötelező jótállás, annak 10 000 Ft-nál drágábbnak kell lennie. Ez alól kivétel, a nemes és félnemes szőrmékből készült szőrmeruházati termékek, mert ott 50 000 Ft feletti értékhatárt jelöl meg a rendelet.
Kötelező jótállást kell vállalni a napszemüvegek, az egészségmegőrző termékek, a gyermekgondozási cikkek, a lőfegyverek, az ékszerek, sporteszközök, és villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök estén is, amennyiben a 10 000 Ft-os összeghatárt elérik.
Fontos újítás, hogy a jogszabály által felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékaira és alkotórészeire is kiterjed a jótállási kötelezettség, amennyiben azok vételára a 10.000 Ft-ot meghaladja.
Lényeges megemlíteni, hogy a Budapesti Békéltető Testülethez napi szinten érkeznek be elsősorban cipőkkel kapcsolatos kérelmek, amelyek arról tanúskodnak, hogy néhány hordás után tönkrement a lábbeli és a vállalkozás elutasította a panaszt arra hivatkozva, hogy a szakvélemény szerint nem rendeltetésszerűen használta.h aúHhHJNkKJjnhH Ezért felmerül annak szükségessége, hogy kiterjesztésre kerüljön a kormányrendelet hatálya a lábbelikre és a ruházati termékekre is, egy meghatározott eladási érték felett. Jelenleg, ha egy fogyasztó cipőt vagy ruhaneműt vásárol egy vállalkozástól, akkor vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Ez azt jelenti, hogy ha letelik a meghatározott fél év, akkor a bizonyítási teher megfordul és utána már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék már a vásárláskor hibás volt. Azonban, ha az előbb említett árucikkekre is vonatkozna a kötelező jótállás, akkor nem csak fél évig, hanem egy évig terhelné a vállalkozást bizonyítási kötelezettség a tekintetben, hogy a termék hibátlan volt az adásvételkor.
2014 áprilisa óta pedig a jogszabályban az is meghatározásra került, hogy a jótállási jegyen fel kell tüntetni: fogyasztói jogvita esetén a fogyasztók a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek eljárását kezdeményezhetik.
Végül nagyon fontos, hogy a fogyasztó mindig őrizze meg a nyugtát, mert így tudja bizonyítani azt, hogy szerződés megkötésére került sor közte és a kereskedő között. a terméket valóban tőle vásárolta meg. Ennek hiányában jótállási igénye – például a jótállási jegy átadásának elmaradása folytán – megalapozatlan lehet.