Vissza az összes hírhezAz ágynemű tönkretette a több százezres bútort
Volt példa a Testület előtt olyan esetre, hogy a néhány ezer forintért vásárolt ágynemű minőségi hibája miatt tönkrement a fogyasztó műbőrből készült bútora. A fogyasztó a kérdéses ágynemű garnitúra megvétele után rövid idő elteltével arra lett figyelmes, hogy az több helyen befogta, elszínezte a néhány hónapja 200.000 Ft-ért vásárolt műbőr ágyukat, és a keletkezett foltokat semmilyen módon nem tudta eltávolítani, holott már szakembertől is kért tanácsot a tisztítással kapcsolatban. A gyártót is megkeresték, hogy cserélhetőek-e az elszíneződött részek, de erre is nemleges választ kaptak. A bepanaszolt vállalkozás vitatta azt is, hogy az elszíneződést az ágynemű okozta és egyáltalán, hogy a szennyeződést ne lehetne kitisztítani. Továbbá a fogyasztónak kártérítés gyanánt felajánlott összeg meg sem közelítette a bútor értékét.
Az üdítőital hibás csomagolása által okozott kár
Egy másik fogyasztó a kérelme szerint a bepanaszolt vállalkozás üzletében vásárolt egy dobozos üdítőitalt, amelynek a csomagolása nem volt megfelelő. A fogyasztó táskájában a csomagolás kiengedett és a doboz tartalma kifolyt a fogyasztó táskájába, amelyben többek között egy laptop is volt. A kiszivárgó üdítő olyan kárt okozott a laptopban, amelyet csak szakszerviz javítása útján lehetett orvosolni, azonban nem ismerték el a fogyasztó panaszának jogosságát és a kijavítás költségét sem voltak hajlandóak megtéríteni.
A legfontosabb tudnivalók a termékek okozta kárral kapcsolatban
A fenti példákon keresztül is látszik, hogy a szóban forgó esetekben nem elsősorban az okozza a problémát, hogy a termék hibás és ezért nem használható arra a célra, amire a fogyasztó megvásárolta, hanem, hogy annak hibája további kárt okozott a fogyasztó valamely vagyontárgyában. A termékhibák azonban nem csak vagyoni kárt eredményezhetnek, szélsőséges esetben testi sérülést, egészségkárosodást vagy halált is okozhatnak. A termékek okozta károk esetén a felelősség kérdése kétféleképpen alakulhat.
I. A hibás teljesítéssel összefüggő károk
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján a kötelezett, azaz a vállalkozás köteles megtéríteni a fogyasztónak azt a kárt, amelyet a hibás teljesítésével okozott, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. A vállalkozás teljesítése akkor tekinthető hibásnak, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagyjogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ez alól csak akkor mentesülhet a vállalkozás, ha a fogyasztó ismerte a hibát, vagy azt ismernie kellett.
Fontos figyelni arra, hogy a vásárlást követő 6 hónapban felfedezett hiba esetén a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a termék a megvásárláskor még hibátlan volt és a hiba később keletkezett, kivéve, ha olyan természetű a hiba, hogy ezzel összeegyeztethetetlen. A 6 hónap elteltével azonban a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a terméket eleve hibásan kapta meg.
A fogyasztó és vállalkozás között a fentebb részletezett, hibás teljesítéshez kötődő igények 2 év alatt elévülnek.
II. A termékfelelősség alapján történő igényérvényesítés
A kárról, a termék hibájáról és a gyártó kilétéről való tudomásszerzéstől számított 3 éven belül érvényesítheti igényét a fogyasztó a gyártóval szemben – a termékfelelősség szabályai szerint –, amennyiben a termék hibája vélhetően már a gyártáskor megvolt. Viszont a gyártó semmiképpen nem tartozik felelősséggel a kárért, amennyiben a forgalomba hozataltól számítva már 10 év eltelt. Ebben a felelősségi körben gyártónak kell tekinteni azt, aki előállította a terméket, vagy a terméken gyártóként van feltüntetve. Ezen felül, ha az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkezik importtermék, akkor az importáló is gyártónak minősül. Továbbá amennyiben a terméken nincs gyártó vagy importáló feltüntetve, akkor a forgalmazó is „gyártónak számít” mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót a fogyasztónak meg nem nevezi. A forgalmazó ezt a nyilatkozatát a károsult írásbeli felhívásától 30 napon belül teheti meg. Ha ezt nem teszi meg, akkor ő fog felelősséggel tartozni a kár megtérítéséért.
A termékfelelősség körében csak az ún. termékkárból származó igény érvényesíthető. Ez lehet egyrészt valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodás, továbbá a terméktől eltérő vagyontárgyban okozott kár, ha ennek értéke több mint 500 Euró és az magánhasználat tárgyát képezte. A termék akkor számít hibásnak, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelembe véve a termék rendeltetését, ésszerűen várható használatát, a termékkel kapcsolatos tájékoztatást, a termék forgalomba hozatalának időpontját, a tudomány és a technika állását. Viszont a termék nem minősül automatikusan hibásnak, ha a forgalomba hozatala után egy másik, nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba. A termék hibáját a károsultnak kell bizonyítania.
A Ptk. alapján csak konkrétan meghatározott esetekben mentesülhet a gyártó/forgalmazó a kár megtérítésének kötelezettsége alól, amely tény fennállását bizonyítania kell. Ilyen helyzet, ha a terméket nem hozta forgalomba, vagy a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő (például termékminta volt), illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta vagy forgalmazta. Mentesülhet akkor is, ha bizonyítja, hogy a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később keletkezett. Ezen felül akkor mentheti ki magát, ha a termék hibája a forgalomba hozatal időpontjában a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető, vagy a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
Mit tehetnek a fogyasztók, ha egy termék hibája folytán kárt szenvednek?
A termékekhez kötődő káreseményeket jellemzően a legnagyobb körültekintéssel sem lehet elkerülni, azonban az igényérvényesítést jelentősen megkönnyítheti, ha a fogyasztók tisztában vannak a legfontosabb tudnivalókkal.
1.A forgalmazóval szemben, akitől vásárolták a terméket, abban az esetben léphetnek fel, ha a vásárlásról kapott blokk rendelkezésre áll, mivel ezzel lehet bizonyítani, hogy tőle vásárolták a terméket, ezért lehetőség szerint őrizzék meg ezt. Ha a blokk már nincs meg, akkor a terméken szereplő gyártói vagy forgalmazói adatok irányadóak arra nézve, hogy kivel szemben lehet igényt érvényesíteni,de ebben az esetben a termékfelelősségre vonatkozó szabályok alapján kerülhet sor a kár megtérítésére.
2.A hibát és az ezzel kapcsolatos káreseményt két hónapon belül mindenképpen jelezzék a vállalkozás felé, mivel a Ptk. szerint a hiba felfedezését késedelem nélkül közölni kell a vállalkozással, de fogyasztó és vállalkozás között a 2 hónapon belüli közlés késedelem nélkülinek számít. Ilyen esetben mindenképpen jelentsék be kártérítésre vonatkozó igényüket is.
A termékfelelősség szabályai szerinti igényérvényesítés esetében nem áll fenn ez a kötelezettség, azonban ebben a körben mindenképpen a fogyasztónak kell bizonyítania a hiba tényét, míg hibás teljesítés kapcsán érvényesített szavatossági igény esetén a teljesítéstől számított 6 hónapon belül a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba nem volt meg a teljesítéskor. Ehhez viszont maximum 2 hónapon belül közölni kell a hibát.
3.A későbbi bizonyítás megkönnyítése érdekében készítsenek fényképeket a kárról, ha a jellege ezt lehetővé teszi, illetve őrizzenek meg minden dokumentumot, ami a káreseménnyel kapcsolatos.
4.Amennyiben a vállalkozás nem hajlandó az okozott kár megtérítésére, vagy arra, hogy egyáltalán kommunikáljon a fogyasztóval, kezdeményezzék a Budapesti Békéltető Testület eljárását, melynek során rendezni tudják a káresemény folytán kialakult vitát.
