Hírek

A nyár végéhez érve már mindenki túl van a jól megérdemelt pihenésén, azonban sajnos nem minden esetben sikerül úgy a rekreáció, ahogy mi azt elképzeltük. A Budapesti Békéltető Testülethez is számos panasz érkezett nyaralóktól a rémálommá vált nyaralási élményeik miatt. Ezért tartja fontosnak a testület a fogyasztók figyelmének felhívását néhány fontos részletre, amit az utazás szervezésekor mindig szem előtt kell tartani, ha utazási irodán keresztül utazunk, a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében! Először is, nem árt alaposan körülnézni, azaz feltétlenül hasonlítsuk össze az egyes utazási irodák kínálatát. Magyarországon csak olyan utazási vállalkozó folytathat utazásszervező, illetve közvetítő tevékenységet, amely megfelelő vagyoni biztosítékkal rendelkezik, és amelyet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásba vett, ezért kizárólag olyan utazási irodával szerződjünk, amely ebben a nyilvántartásban szerepel. Elrettentő példaként szolgálhat annak a fogyasztónak az esete, akinek közel 700 ezer forintja bánta, hogy egy aukciós oldalon olyan utazásért fizette ki előre a teljes vételárat, amelyről később kiderült, hogy az egész csalás volt. A legtöbb panasz amiatt érkezik, mert a vállalkozások nem teljesítik a szerződésben ígért szolgáltatást, vagy azt nem olyan színvonalon nyújtják. Az egyik fogyasztó például azért nyújtott be panaszt, mert a Sri Lankára szervezett álomutazása során ígért magyar anyanyelvű tolmács helyett egy olyan idegenvezetőt kaptak, aki egy szót sem tudott magyarul. Sok esetben nem olyan szobát kapnak a fogyasztók, mint amilyet a vállalkozás ígér, tengerpartra néző terasz helyett több száz méterre vannak a tengertől. A szálláshely és az ellátás színvonalára is sok panasz érkezik; a fogyasztók fényképekkel jól dokumentált kérelmekben számolnak be az ígért szolgáltatástól merőben eltérő színvonalról. Mit tehet ilyen esetekben a fogyasztó? Az utazási szerződések jogszabályi hátterét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. év V. törvény (Ptk.) és a 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet adja. A Ptk. szerint az utazási szerződés alapján a vállalkozó az utazás és az út egyes állomásain való tartózkodás megszervezésére, továbbá kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, a megrendelő a szolgáltatások átvételére és díjfizetésére köteles. Az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítéséért az utazásszervező felel. Ha az utazásszervező a vállalt szolgáltatást nem az utazási szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a szolgáltatás díját (a részvételi díjat) arányosan leszállítani. Ez alól csak akkor mentesülhet, ha az utas a szolgáltatást saját elhatározásából vagy érdekkőrében felmerült okból (pl. betegség) nem veszi igénybe. Abban az esetben, ha az utazás megkezdését követően az utazásszervező az utazási szerződésben meghatározott szolgáltatást nem tudja teljesíteni, köteles azokat más megfelelő, hasonló mértékű részszolgáltatással pótolni. Amennyiben ilyet nem tud nyújtani, és az utas erre igényt tart, köteles őt az utazás kiinduló helyére vagy az utas által elfogadható, a célországban található más visszaérkezési helyre szállítani, ennek költségét viselni, és a már igénybe vett szolgáltatások értékével csökkentett díjat visszafizetni részére. Az utazásszervező felel az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a nem-teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza, így különösen, ha az az utas magatartásának a következménye, vagy vis maior esetén. Az utas az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás hibás teljesítése esetén haladéktalanul köteles kifogását az utaskísérővel vagy a helyszíni szolgáltatóval közölni, mivel a közlés késedelméből eredő kárért ő a felelős Az utaskísérő köteles gondoskodni a kifogásnak a helyszíni szolgáltatónak történő bejelentéséről. Az utaskísérő az utas bejelentését, illetve annak a helyszíni szolgáltatóval való közlésének tényét köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és ennek egyik példányát az utasnak átadni.