Hírek

Közel egy éve annak, hogy szigorodtak a termékbemutatók szervezésére vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok. A cégeknek tilos kölcsönszerződést aláíratni a rendezvényeken, nem hívhatják a fogyasztókat az ingyenes ajándékok, sorsolás reklámjával és kötelező ügyfélszolgálatot is fenntartaniuk.

A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai szerint a módosítások hatására csökkent a visszaélések száma, és több ügy is oldódik meg a békéltető testületek előtt a cégeket terhelő együttműködési kötelezettségnek köszönhetően. A jogalkotó ezzel rálépett arra az útra, amely bizonyos, tisztességtelen cégek piacról való kiszorításához és ahhoz szükséges, hogy a fogyasztók korrekt, fogyasztóbarát magatartással találkozzanak a rendezvényeken. Ehhez természetesen még továbbra is van mit tenni, mivel egyes vállalkozások továbbra is a jogszabályi kiskapuk kijátszására törekednek és ez dühíti fel leginkább a fogyasztókat.

A termékbemutatókra vonatkozó szigorítások

A termékbemutatók szabályozását illetően még 2015 december végén és 2016 elején több tekintetben is szigorított a jogalkotó.

2016. január 25-től ugyanis meghatározásra került egy sor, ügyfélszolgálat fenntartására és működtetésére irányuló fogyasztóvédelmi előírás. Ezek alapján például a fogyasztóknak panaszaik bejelentésére lehetőséget kell biztosítani személyesen, telefonon, írásban és elektronikus úton is. Sőt akár személyes ügyintézésre is foglalhatnak időpontot. Ezzel együtt már 2015. december 12-től tilos kölcsönszerződést aláíratni a termékbemutatókon, valamint tilos a termékbemutatók reklámja során ajándéksorsolásra, nyereményre vagy más vagyoni előny biztosítására hivatkozni.

Örömmel tapasztalhatják mind a fogyasztók, mind a vállalkozások is, hogy a még felmerülő problémák a jogalkotó által hamarosan megnyugtatóan rendezésre kerülhetnek. A termékbemutatós ügyekkel azok jelentőségére való tekintettel a Fogyasztóvédelmi Tanács is foglalkozott a 2016. december 20-i ülésén.

A fogyasztóknak ugyanis az az érdeke, hogy tisztességes gyakorlatok, valós tényállítások és ígéretek, korrekt vállalkozói magatartás kísérjék a szerződések megkötését és az előzetes tájékoztatást is, ezzel együtt pedig a fogyasztóbarát cégeknek pedig az az érdeke, hogy a piacról eltűnjenek a fogyasztók kárára működő vállalkozások, amelyek versenytársaik jóhírnevét ronthatják a potenciális vásárlók előtt.

A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatait tekintve jól látszik, hogy a szigorításokat követően csökkent a termékbemutatókat illető visszaélések száma, ezt mutatja a Testülethez érkező kérelmek aránya. Azaz összességében pozitívan változott a helyzet 2016-ban.

Bizonyos vállalkozások még mindig a fogyasztók kárára működnek

Arról is szót kell ejteni, hogy az „átverések” – amelyekről a fogyasztók kérelmeikben beszámolnak és amilyen szóval a kereskedelmi gyakorlatokat jellemzik – azért továbbra sem szűntek meg teljesen. Habár kisebb arányban, mégis visszatérő tendenciát mutatnak ugyanis azok a panaszok, amelyek a médiában már több alkalommal megjelentek.

E szerint ugyanis bizonyos vállalkozások reagáltak a jogalkotói megkötésekre és szigorításokra, és most már nem termékbemutatóra, hanem ingyenes egészségügyi szűrésekre invitálják a fogyasztókat telefonon és kijelentik számukra előzetesen, hogy az érintett rendezvényen nem kerül sor semmilyen termék bemutatására, vagy előadás tartására, hanem csupán díjmentes egészségügyi vizsgálat történik a helyszínen. A kérelmek jellemzője, miszerint arról számolnak be a fogyasztók, hogy a telefonhívást követően ellátogatnak a vizsgálat helyszínére, amely környezetében is és az ott dolgozókat illetően is valamilyen egészségügyi szolgáltatói környezetet tükröz. Fehér ruhás személyzet, „orvosok” fogadják az érintetteket, és különböző műszerekkel vizsgálják a vizsgálatra ellátogató fogyasztót, ott különböző, a fogyasztó által nem ismert „orvosi eszközökkel” (idézet a kérelmekből: „lágylézer készülék, „lézer karkötő”, háromszög alakú mellkasra helyezendő, szívvizsgálatra szolgáló eszköz”, stb.) kerül sor a vizsgálatra. Ennek eredménye kiértékeléséig a fogyasztónak rendre meg kell hallgatnia egy előadást a korábbi ígéretek ellenére, ahol bemutatják számára a termékeket. Ezt követően az eredmények közlése útján – amint arról a beadványok szólnak – veszik rá a panaszost a szerződés megkötésére úgy, hogy a megállapított „egészségügyi bajra, gondra” kizárólag a bemutatásra került terméket kínálják egyedüli megoldásként. Ezen árucikkek vételára továbbra is több százezer forint, így a panaszosok nem tudják általában azt fedezni megtakarításaikból. Az egyértelmű jogszabályi tilalom ellenére pedig több ügyben is találkozott a Budapesti Békéltető Testület olyan üggyel, amelyben ott helyben, a rendezvényen sor került a kapcsolt hitelszerződés („áruvásárlási kölcsön”) megkötésére.

További probléma a bizonyos esetekben feltehetően megtévesztő tartalmú információk közlése, miszerint a fogyasztót orvos végzettségű személyek vizsgálják meg. Ez valóságtartalmát tekintve megkérdőjelezhető, különösen akkor, amikor több beadványban is azt írták le a panaszosok, miszerint maga az érintett orvos (Dr. X.Y, ahogy a fogyasztók számára bemutatkoznak különböző nevekkel) fenyegeti meg a fogyasztót azzal, hogy amennyiben nem fizeti ki a termék vételárát vagy nem veszi át az árucikket, akkor rá „végrehajtót” küldenek és csak emiatt a tény miatt további, több tízezer forintos eljárási költséget lesz kénytelen a fogyasztó viselni.

Egyáltalán nem vagy alig érkezik panasz viszont a termékbemutatók ügyfélszolgálataira

A szigorításokat illetően (a kölcsönszerződéseket illető probléma mellett) ami még megfigyelhető, hogy a fogyasztók – szemben a korábbi évekkel – már egyáltalán nem vagy csak alig sérelmezik azt, miszerint a termékbemutatós céget ne tudnák elérni.

Ez pedig azt jelenti, hogy a módosítások ügyfélszolgálatra vonatkozó előírásai beváltották – a Testület tapasztalatai szerint – az ahhoz fűzött reményeket.

Megtévesztő gyakorlatok továbbra is előfordulnak

Tény: az ingyenes ajándék és sorsolás reklámja és más hasonló, tilalmazott kereskedelmi gyakorlatok tanúsítására sem kerül már sor a tiltásoktól számítva – e körben pusztán annyi történt a 2016. évben, hogy (mivel csak maga a reklámozás tilos) – ettől függetlenül ugyanúgy sor kerül az ún. „sorsolások” megtartására az egyes rendezvényeken. Ez azt jelenti, hogy a „nyeremények”, amelyekről a fogyasztók beszámolnak, a gyakorlatban úgy köszönnek vissza, miszerint azt csupán „levásárolhatja” a vásárló az adott, több százezer forintos termék vételárából. Így kerül sor a gyakorlatban például egy 700.000 Ft-os készülék 300.000 Ft-ért történő megvételére – a 400.000 Ft-os nyeremény „igénybe vételét” követően.

A fogyasztók itt arról számolnak be, hogy még ezen összegek viselése is gondolt jelent számukra, egyúttal visszatérő elem a beadványokban az, miszerint akár a „vélt” vagy valós sorsolás ténye, akár a fenyegetőzés, akár pedig a cég részéről történő, „rossz egészségügyi állapotra” történő hivatkozás miatt átgondolatlanul döntenek az árucikkek megvásárlása mellett és így vállalják az azzal járó fizetési kötelezettséget.

Egyes cégek még mindig korlátozzák az indokolás nélküli elállási jog érvényesítését

Külön kell szólni végül bizonyos termékbemutatós cégek azon gyakorlatáról, miszerint automatikusan elutasítják az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását a szerződés székhelyen, telephelyen vagy üzletben történő megkötésére való hivatkozással.

A kapcsolódó kérelmek tanúsága szerint a fogyasztókat árubemutatóra hívják, akik pedig a szerződéskötés körülményei alapján azt feltételezik, később bármilyen probléma esetén élhetnek a tizennégy napos indokolás nélküli elállási joggal. E vélekedés alapja, hogy az érintett jogügyletek megkötésének helyszíne például egy társasházi lakás vagy - ahogy az tűnik - egy egészségügyi szolgáltató központ, ami olvasatukban nem felel meg az üzletekkel szemben általában támasztott követelményeknek (Vásárlók Könyve kihelyezése, nyitvatartási idők feltüntetése, stb.).

Ennek ellenére később igényük elutasításra kerül, ha vissza kívánják adni a terméket az átvételt követő tizennégy napon belül. Indokként pedig az szerepel, hogy a szerződést jogi értelemben véve a vállalkozás üzletében írták alá, mivel az érintett lakás vagy egyéb helyiség a cégbírósági nyilvántartásban bejegyzett székhelyként, telephelyként szerepel avagy ezt (az üzletben történő vásárlás tényét) a szerződésben előre írásban kikötötték.

A békéltető testületi eljárás során is gyakran e hivatkozás található meg az érintett cégek Testületnek megküldött válaszaiban és ez alapján tartják a fogyasztók vételár-visszatérítésre irányuló igényét megalapozatlannak. Holott a Budapesti Békéltető Testület gyakorlata alapján önmagában attól, hogy az adott szerződés a cég székhelyén vagy telephelyén került megkötésre, még nem minősíthető automatikusan üzlethelyiségben megkötöttnek és e kérdést esetről-esetre szükséges elbírálni.

Ez azt jelenti, ha a vállalkozás arra hivatkozik a békéltető testületi eljárásban, hogy nem  üzlethelyiségen kívül megkötött szerződésről van szó és ennek folytán nem is illeti meg a fogyasztót az indokolás nélküli elállási jog az adott ügyben, úgy ezt bizonyítania kell. Azt szükséges igazolnia, hogy valóban a jogszabályoknak megfelelően üzemeltetett, azaz a jegyzőnél bejelentett üzletben kötötték meg a szerződést.  Ugyanis az üzletek kapcsán bejelentési kötelezettség terheli a cégeket a jegyzők felé. Ennek megtörténtét kell tehát a vállalkozásnak bizonyítania az eljárásban, hiszen az e bejelentéseket tartalmazó lista nyilvános és azt az önkormányzatok internetes honlapján közzéteszik. Így az érintett vállalkozások részéről nem elegendő pusztán annak igazolása, hogy bejegyzett székhelyen vagy telephelyen kötötték meg a fogyasztóval a szerződést és ha az érintett helyiség vonatkozásában nem igazolják, hogy az valóban üzletként üzemel, úgy ez a fogyasztó indokolás nélküli elállásra vonatkozó igényét megalapozottá teheti.

Szintén többször előfordult, hogy a vállalkozások később már ugyan becsatolták az eljárásban a szerződéskötés helyét illetően az üzletként történő bejelentés igazolását, de például az engedélyből az volt megállapítható, hogy az árusításra kerülő termékkörre az engedély nem terjedt ki, hanem az teljesen másról szólt.

Az elmúlt egy évben beérkező kérelmeket tekintve tehát pozitív a változás a termékbemutatókat szervező vállalkozások magatartását illetően, ugyanakkor az is jól látszik, hogy folytatni kell a törekvéseket bizonyos, továbbra is tisztességtelen módon működő cégek kiszorításáért. A Budapesti Békéltető Testület ehhez pedig megad minden olyan információt, amely a gyakorlati tapasztalatok fogyasztóvédelmi szabályozásba történő átültetéséhez szükséges.