Vissza az összes hírhezA Budapesti Békéltető Testület felhívja a tisztelt Fogyasztók és Vállalkozások figyelmét, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2019. szeptember elsejétől hatályos módosítása értelmében - az említett dátumtól kezdődően - már nem a Budapesti Békéltető Testülethez, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tudnak fordulni bármilyen, az online vitarendezéssel kapcsolatos segítségnyújtásért és tájékoztatásért.
A fogyasztóvédelmi törvény fent említett módosítása értelmében 2019. szeptember elsejétől a törvény az alábbiak szerint módosul:
„Fgytv. 19. § A fogyasztóvédelemért felelős miniszter látja el a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti tagállami online vitarendezési kapcsolattartó pont feladatait.”
E szerint 2019. szeptember elsejétől már az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tudnak fordulni mindazon kérdésekben, amelyekről a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/3013/EU rendelet (OVR-rendelet) 7. cikke rendelkezik a tagállami, kijelölt online vitarendezési kapcsolattartó pontok feladatai kapcsán:
„ OVR-rendelet
Az online vitarendezést segítő kapcsolattartó pontok hálózata
„7. Cikk (2) Az online vitarendezési kapcsolattartó pontok támogatást nyújtanak az online vitarendezési platformon keresztül benyújtott panaszokkal kapcsolatos viták rendezéséhez, a következő feladatok ellátása révén:
a) kérésre elősegítik a felek és a hatáskörrel rendelkező alternatív vitarendezési fórum közötti kommunikációt, ami mindenekelőtt a következőket foglalhatja magában:
-a panasz és adott esetben a vonatkozó dokumentumok benyújtásához nyújtott segítség;
-az érintett felek és az alternatív vitarendezési fórumok általános jellegű tájékoztatása az adásvételi és szolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos azon fogyasztói jogokról, amelyek a vitarendezést segítő tanácsadókkal rendelkező online vitarendezési kapcsolattartó pontnak otthont adó tagállamban érvényesíthetők;
-tájékoztatás az online vitarendezési platform működéséről;
-magyarázat nyújtása a feleknek a kijelölt alternatív vitarendezési fórumok által alkalmazott eljárási szabályokkal kapcsolatban;
-tájékoztatás a panaszos fél számára a jogorvoslat egyéb eszközeiről, amennyiben az adott vitát az online vitarendezési platformon keresztül nem lehet rendezni;
b) a feladataik ellátása során szerzett gyakorlati tapasztalataik alapján tevékenységükről kétévente jelentést készítenek a Bizottságnak és a tagállamoknak;
(3) Az online vitarendezési kapcsolattartó pontok nem kötelesek a (2) bekezdésben felsorolt feladatok ellátására azoknak a vitáknak az esetében, amelyekben a felek ugyanabban a tagállamban rendelkeznek szokásos tartózkodási hellyel.
(4) A (3) bekezdés ellenére a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a nemzeti körülményekre tekintettel az online kapcsolattartó pontnak el kell végeznie a (2) bekezdésben felsorolt feladatok közül egyet vagy többet azon jogviták esetében is, amelyekben a felek ugyanabban a tagállamban rendelkeznek szokásos tartózkodási hellyel.”
Módosulnak egyúttal a határon átnyúló, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos fogyasztói jogvita rendezésére irányuló előírások is, hiszen, míg korábban a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület - azaz a Budapesti Békéltető Testület - látta el kizárólagos illetékességgel e vitarendezési feladatokat (a pénzügyi tárgyú ügyeket kivéve), addig a fogyasztóvédelmi törvény normaszövege 2019. szeptember 1-jétől a következőként változik meg:
„Fgyt. 18. § (5) Online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által rendeletben kijelölt kamara által működtetett békéltető testület illetékes.”
Budapest, 2019. augusztus 2. Budapesti Békéltető Testület
