15.000 Ft-os kártérítést kért a fogyasztó a Budapesti Békéltető Testület előtti eljárásban, aki lekéste a telefonon rendelt mozijegyek személyes átvételét. 13.30 órakor kezdődött a film, a jegyeket pedig legkésőbb félórával előtte, 13.00 óráig át kellett volna vennie és kifizetnie. Ez nem történt meg, a jegyeket időközben másnak adták el, ezért 15.000 Ft-os kártérítést kér a mozitól. Jogos lehet ez? Mire kell figyelniük a fogyasztóknak, ha mozijegyet vásárolnak? A Budapesti Békéltető Testület jó tanácsai.
A fogyasztó 13:30 órakor kezdődő előadásra rendelt jegyeket telefonon, méghozzá gondosan kiválasztva egyben a helyeket is. Úgy, hogy előttük ne legyenek székek, más nézők, és ne zavarja semmi a film élvezetét. Helyette végül viszont más bosszúsága kerekedett, amelyből fogyasztóvédelmi ügy is lett.
A kérelme szerint ugyanis extrém hosszúságú sor volt, mikor társával megérkezett, és hiába voltak ott 12.45 órára a helyszínen, a fennmaradó idő sem volt elég a telefonon rendelt jegyek személyes átvételére és kifizetésére. Mire sorra kerültek, már a lefoglalt jegyeket másnak értékesítették. A jegyértékesítő munkatárs pedig hiába ajánlott fel más, még szabad ülőhelyeket, a fogyasztó számára ezek már nem feleltek meg, ezért beírt a Vásárlók Könyvébe. 15.000 Ft-os kártérítést kért a mozit üzemeltető vállalkozástól, azonban ezt elutasították. Nem hagyta viszont annyiban az ügyet és a Budapesti Békéltető Testülethez fordult annak rendezése érdekében.
A vállalkozás a Testület előtt azzal védekezett, hogy a Házirendje egyértelműen fogalmaz. E szerint pedig a lefoglalt jegyeket soron kívül kiadni nem állt módjában, és a lefoglalt jegyek átvételének lehetőségét legkésőbb az előadás kezdete előtt 30 percig biztosítják, az időben át nem vett jegyekért pedig felelősséget nem vállalnak.
Mint kiderült, a fogyasztónak további lehetősége is lett volna a jegyek megvásárlására, használhatta volna a jegypénztárak mellett elhelyezett jegykiadó automatákat, vagy akár online is megvehette volna ugyanazokat a jegyeket, amelyeket szeretett volna – miután azok automatikusan felszabadultak a harminc perces időtartamba már belépve.
Mindezek mellett az üzemeltető vállalkozás fényképfelvételekkel is bizonyította, hogy a várakozási időtartam nem volt extrémnek nevezhető, és legfeljebb, körülbelül 10 percet kellett várniuk a sorban állóknak a kérdéses időpontban, mire pénztárhoz jutottak.
Végül, de nem utolsósorban a 114 székes moziteremből a film előadásának kezdetekor mindössze 41 helyet értékesítettek, azaz még számos, megfelelő moziélményt biztosító hely állt rendelkezésre.
Mindezek folytán a Budapesti Békéltető Testület eljáró tanácsa a fogyasztó 15.000 Ft-os kártérítési igényét elutasította, hiszen egyáltalán nem bizonyította a kára bekövetkeztét és annak összegét, és a vállalkozás károkozó magatartását sem.
Mire figyeljenek a fogyasztók, ha mozijegyet vásárolnak?
1.Tartsák észben a fogyasztók, hogy ha időben nem veszik át a telefonon megrendelt, de még ki nem fizetett jegyet, akkor azt másnak eladhatják! A mozik a házirendjükben egy sor feltételt meghatározhatnak ugyanis a jegyek eladásánál, amelyeket a fogyasztóknak érdemes átnézni az internetes honlapon! A Házirend egyben a szerződés része is.
2. Ne feledjék, hogy nem csak telefonon lehet jegyet foglalni, hanem más, kényelmesebb és időt spóroló megoldás is rendelkezésükre áll! Számtalan vállalkozás már biztosítja az online jegyvásárlás lehetőségét, és a jegyet már okostelefonon is bemutathatják a személyzetnek, így elkerülve a sorban állást!
3. Amennyiben online mégsem tudnak, vagy nem szeretnének jegyet vásárolni, de a sort sem szeretnék kivárni, több moziban már jegykiadó automatákkal is segítik a fogyasztókat a vállalkozások a helyszínen, amelyeket szintén érdemes igénybe venni!
4. Ne feledjék végül a fogyasztók, hogy ha arra hivatkoznak, káruk keletkezett és kártérítést szeretnének, bizonyítási kötelezettségük van! Így nem elég csupán felemlíteni írásban a sérelmeket, hanem azt például okiratokkal, vagy más, erre megfelelő dokumentumokkal is bizonyítani kell. Nem csak azt kell tudni igazolni, hogy kár érte őket, de alá kell tudni támasztani magát a megjelölt kárösszeg mértékét is (hogy mekkora kár keletkezett), és azt is, hogy a kár a vállalkozás magatartása miatt következett be, ami neki felróható volt.