Hírek

Mikro-, kis- és középvállalkozások is indíthatnak békéltető testületi eljárást fogyasztóként!

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) szerint a mikro-, kis- és középvállalkozás fogyasztó is fordulhat a Budapesti Békéltető Testülethez:

„Az Fgytv. 2. § a) pontja szerint a fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.”

Fogyasztó tehát lehet többek között mikro-, kis- és középvállalkozás is.

Ugyanakkor az Fgytv. 2. § a, pontja a fentiek szerint azt is megkívánja, hogy az adott vitás ügy, amivel kapcsolatosan a cég a Testülethez fordul, olyan legyen, amelyben gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében járt el.

Mit is jelent ez?

Az Fgytv. szerint tehát a társaság akkor léphet fel fogyasztóként, ha a rendelt, kapott, stb. árut, szolgáltatást az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében vette igénybe. Ha ez a feltétel nem teljesül, úgy a békéltető testület eljárásában nem minősül fogyasztónak.

Mit mutat a bírósági és a békéltető testületi gyakorlat, mikor jár el a cég a gazdasági tevékenységi körén kívül?

A bírósági gyakorlat korábban, a jelenlegi fogyasztói fogalom kialakulását megelőzően is foglalkozott a kérdéssel (554/2000. BH ítélet). 2000-ben a fogyasztói fogalom tartalma nem volt pontosan meghatározva: az Fgytv. ugyanis nem használta a természetes vagy jogi személy kifejezéseket, ezért a bírói gyakorlat kénytelen volt kidolgozni a fogalom személyi körét.

A konkrét ügyben a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy önálló gazdálkodás és gazdasági tevékenységen kívül esik az, ha az adott áru vásárlása, illetőleg az adott szolgáltatás igénybevétele kapcsán a társaságnak a tevékenysége jellegéből adódóan szakmai tapasztalata nincsen, műszaki ismerettel nem rendelkezik.Az ügyben a bíróság megállapította, hogy a fogyasztóként fellépő gazdasági társaság fogorvosi szolgáltatást, illetőleg ruházat, lábbeli, bőráru, ügynöki nagykereskedelmet, egyéb szálláshely szolgáltatást, ingatlan bérbeadását, üzemeltetését, illetőleg egyéb humán egészségügyi ellátást nyújt, tevékenységi köreiben ezek kerültek feltüntetésre.

Mivel a fenti tevékenységekbe nem illett bele az a szolgáltatás, azaz egy épület építtetése, ennek keretében nyílászárók vásárlása, amelyet a szolgáltatást nyújtó vállalkozás, a másik vitás fél vállalt, ezért nyilvánvalóan gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységi körén kívül eső célból vette igénybe a társaság a vállalkozásnál megrendelt szolgáltatást.

Példák

Nem volt fogyasztó a békéltető testületi eljárásban például az a gazdasági társaság, amely az eljárást egy üzleti partnerével szemben kezdeményezte. Utóbbi alaplapot értékesített a társaságnak, amely azt nem a saját használatára, hanem tovább értékesítés céljára vásárolta meg. Az eljáró tanács a meghallgatáson a fogyasztó fogalmát nem találta a társaságra alkalmazhatónak, ezért az eljárást megszüntette.

Nem volt fogyasztó az a vállalkozás sem, mely a kéményseprési szolgáltatás megrendelésével kapcsolatos vitáját az általa értékesítés céljából épített épület kéményellenőrzésével, engedélyeztetésével kapcsolatosan terjesztette elő. A Budapesti Békéltető Testület eljáró tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy mivel az épület engedélyezéséhez szükséges kéményseprési munkálatok a társaság gazdasági tevékenységébe tartozó cél érdekében kerültek megrendelésre, és nyújtásra, ezért a fogyasztóként fellépő gazdasági társaság nem fogyasztó az Fgytv. értelmében.

Az a gazdasági társaság azonban fogyasztónak minősült az Fgytv. értelmében, amelynek dolgozója munkaidejét követően parkolást kezdeményezett a társaság gépkocsijával, azonban a vitával érintett parkolási társaság a megváltott jegy ellenére pótdíjat szabott ki a fogyasztóval szemben.

Mire ügyeljenek a mikro-, kis- és középvállalkozás fogyasztók még?

Jótanács, hogy a fogyasztóként fellépő gazdasági társaságok ne mulasszák el a békéltető testületi eljárásban igazolni, ki jogosult konkrétan eljárni az ügyben. Amennyiben az ügyvezető, vagy cégvezető terjeszti elő a kérelmet, érdemes például aláírási címpéldányt, vagy aláírás-mintát csatolni legalább másolati példányban. Ha pedig meghatalmazott terjesztette elő a kérelmet, illetve képviseli a társaságot a meghallgatáson, úgy ezt is csatolni érdemes, illetve legkésőbb a tárgyaláson bemutatni.