Vissza az összes hírhez
A Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítéletében elutasította azt a keresetet, amelyet a Budapesti Közlekedési Zrt. nyújtott be korábban a bírósághoz a Budapesti Békéltető Testület ajánlásának hatályon kívül helyezése iránt.
Korábban a fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez (alperes) intézett kérelmében 1670 Ft-os taxiköltsége megtérítését kérte a BKV Zrt-től (felperes), mivel hiába várakozott a megállóban, a menetrend szerinti jármű nem állt meg, és mivel egy előre lefoglalt külföldi utazásra igyekezett, ha megvárja a következő menetrend szerinti járművet, már lekési a különjáratot. A taxi viteldíjról szóló nyugtát elküldte felperes ügyfélszolgálatának, hogy annak összegét térítsék meg számára, azonban igényét elutasították. Ez annak ellenére történt, hogy a buszvezető elismerte felelősségét és írásos jegyzőkönyv is készült arról, miszerint az útvonalat még nem ismerte, mert ott első napját töltötte, nem tudta, hogy meg kellett volna állnia.
Ezt követően az alperes ajánlásában előírta a felperesnek, hogy fizesse meg a fogyasztó részére az 1670 Ft-os összeget, hiszen azzal, hogy a jármű nem állt meg a megállóban, a szerződésszegés a felperes részéről megvalósult.
A felperes keresetében kérte az ajánlás hatályon kívül helyezését, elsődlegesen arra hivatkozással, hogy az alperes nem rendelkezett hatáskörrel a vitás ügy elbírálására, mert az nem fogyasztói jogvita, nem jött létre szerződés a felek között. Másodlagosan felemlítette, hogy az alperes eljárása nem felelt meg a Fgytv. rendelkezéseinek, mivel a BKK Zrt-nek is részt kellett volna vennie az eljárásban, mert a személyszállítási szerződést az utas nem csak a felperessel, hanem a BKK Zrt-vel is megkötötte egyidejűleg. Végül arra hivatkozott, hogy a fogyasztó által becsatolt nyugta nem megfelelő a kárigény érvényesítésére, hiszen nem derült ki abból annak személye, aki a taxi szolgáltatást valóban igénybe vette.
A felperes keresetét a Fővárosi Törvényszék ezt követően nem jogerősen elutasította ítéletében. Indokolásában rámutatott arra, hogy egyrészt az alperes hatáskörrel rendelkezett az adott ügyben, másrészt pedig a személyszállítási szerződés a felperes és az utas között már ráutaló magatartással létrejön. Megállapította továbbá azt is, hogy az eljárás helyesen a felperessel szemben került megindításra, mert a fogyasztó felperest jelölte meg a kérelmében, és a fogyasztói jogvitában a felperesi vállalkozás egyértelműen érintett volt.
Végül, de nem utolsósorban utalt arra is, hogy alperes az eljárásában szabadon mérlegelheti a rendelkezésre álló bizonyítékokat és hozhatja meg döntését, amelybe a bíróságnak nem lehet beleszólása, de emellett egyébként is okszerű volt az ajánlás meghozatala és maga a bíróság is hasonló álláspontra jutott volna a vita elbírálása során.
