Vissza az összes hírhezTöbbek közt a fenti vita megoldásában is eredményesen segített a Budapesti Békéltető Testület, amely az Országgyűlés előtti, fogyasztóvédelmi törvényt érintő javaslat folytán kizárólagos illetékességgel fog rendelkezni a határon átnyúló online fogyasztói jogviták elbírálására. Az a vállalkozás pedig, amelyik nem működik együtt a békéltető testületekkel, a jövőben minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot kap. A fogyasztók a békéltető testületi meghallgatáson szemtől-szemben találkoznak a cégek képviselőivel, amely nagymértékben elősegíti a felek közötti egyezségkötést.
2013-ban közel három és fél millió magyar fogyasztó vásárolt legalább egyszer az internetről, míg egyharmaduk már külföldi webáruháznak is bizalmat szavazott, kiaknázva az online piac nyújtotta széleskörű kínálatot, olcsóbb árakat: a belföldi magyar e-kereskedelem 217 milliárd forintos forgalmat bonyolított. Ez a hatalmas kínálat ugyanakkor bizonyos veszélyeket is rejthet és számos probléma forrása lehet, amely viszont a fogyasztói bizalmatlanságot erősíti. A fogyasztó nem tudja, kivel szerződik, könnyen lehet, hogy az általa magyarnak hitt webáruházat például egy Máltán bejegyzett cég üzemelteti, amellyel szemben a fogyasztó egymaga nehezen tud fellépni.
Épp ebben segít a Budapesti Békéltető Testület, amely az Országgyűlés előtt lévőT/4820. számú törvényjavaslat alapján kizárólag illetékességgel fog rendelkezni a fogyasztó és vállalkozás közötti, határon átnyúló online értékesítéssel összefüggő viták elbírálására. Egyúttal tagállami kijelölt kapcsolattartó pontként támogatást nyújt az érintettfeleknek az online viták rendezésében és az azok megoldására szolgáló, Európai Bizottság által létrehozott online vitarendezési platform használatában. Ehhez ingyenes, egyszerű honlap áll majd rendelkezésre valamennyi európai uniós tagállamban. Ezzel anélkül nyílik mód a vállalkozással való megegyezésre, hogy a fogyasztó kitenné lábát az otthonából és az ingyenes, gyors békéltető testületi eljárás végig online zajlik.
Afogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/4820. számú törvényjavaslatnak köszönhetően továbbá a békéltető testületekkel nem együttműködő vállalkozásoknak minden esetben bírsággal kell számolniuk.
Meghatározásra kerül ugyanis a cégek számára a testületekkel való együttműködési kötelezettség. E szerint a vállalkozás köteles kifejteni a vitás üggyel kapcsolatos írásos álláspontját az eljárásban a fogyasztó kérelmére reagálva, egyúttal egyezségkötésre jogosult személy részvételét kell biztosítania a testületek előtti meghallgatások alkalmával. Ha pedig ezek közül bármelyik kötelezettségét megsérti, - kis- és középvállalkozások esetében - legfeljebb 500.000 Ft-os fogyasztóvédelmi bírsággal kell számolnia. A törvényjavaslat alapján ugyanis a békéltető testületek értesítik az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot az együttműködési kötelezettség megsértéséről, a hatóság pedig már a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében sem tekinthet el a bírságtól.
A Testület tapasztalatai szerint épp ezen cégek közül kerültek ki azok, amelyek ez idáig általában megtagadták az együttműködést és velük szemben első jogsértés esetében csak figyelmeztetés intézkedést alkalmazhatott ez idáig a fogyasztóvédelmi hatóság. Kerületi kisokosokból, szórólapok alapján választott „mesteremberek”, termékbemutatós cégek – nincsen kivétel: a fogyasztó szemtől-szemben találkozik a vállalkozás képviselőjével a jogszabályi változásoknak köszönhetően.
Ráadásul a Budapesti Békéltető Testület az Európai Fogyasztói Központtal (EFK) ellentétben sokkal hatékonyabban tud eljárni, mivel nem csupán „postás” szerepkörrel közvetít a felek között, hanem a vállalkozás egyezségi ajánlatának elmaradása esetén érdemi döntéssel zárja le az ügyet. Sőt ha ennek eredményeként nem kötelező erejű döntés, hanem ajánlás születik, azt is nagy arányban teljesítik a vállalkozások. 2014-ben például az ajánlások több mint 85 %-át teljesítettek önként a fogyasztói jogvitával érintett cégek, amellett, hogy az eljárások közel felében (46 %) sikerült egyezséget elérni a felek között. Az Európai Fogyasztói Központ ezzel szemben nem hoz döntést.
Mindezekkel együtt szigorúbb tájékoztatási kötelezettség is érvényesül, mivel a vállalkozás a fogyasztó panaszának elutasítása esetén köteles megadni az illetékes békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét is. Egyúttal a békéltető testületekről már előzetesen is világosan, érthetően és könnyen elérhető módon szükséges informálni a fogyasztót elsősorban a vállalkozás honlapján, ennek hiányában az általános szerződési feltételekben, végül pedig ÁSZF híján külön formanyomtatványon.
Van megoldás, ha online vásárolt, problémája adódott és eddig nem sikerült álláspontját egyeztetnie a vállalkozással. A Budapesti Békéltető Testület az a hely, ahol szembesítheti a szolgáltatót az érveivel és létrejöhet az egyezség vitás ügyekben, fogyasztó és vállalkozás között.
