Hírek

Nem mindenki tudja, hogy tartós hideg esetén, így a téli időszakban könnyen bekövetkezhet vízóra elfagyás. Ha előre gondolkodik a fogyasztó és megteszi a kellő óvintézkedéseket, akkor megkímélheti magát attól, hogy akár egy napi fogyasztásnak megfelelő vízmennyiség folyjon el egy óra alatt az eltört csövön keresztül, amelynek költsége a fogyasztót terheli.

Az egyik, Budapesti Békéltető Testület elé került ügyben például a fogyasztót hidegzuhanyként érte, amikor – az egyébként használaton kívül lévő – nyaralója címére egy 564.430,- Ft. összegről kiállított vízszámla érkezett. Ezt követően kérte a víziközmű-szolgáltatótól, hogy műszeres vizsgálatot végezzenek el, amelynek alapján kiderült a csőtörés. Ezt megjavíttatta, viszont ekkor már késő volt, hiszen a csővezetéken kívül a vízmérő is meghibásodott, a fagy következtében tönkrement.

Több mint 800 köbméter víz folyt el, és a fogyasztó kérte a szolgáltatót, hogy méltányosságból engedjék el ennek az ellenértékét. Azonban igénye elutasításra került, arra hivatkozással, hogy amennyiben a meghibásodás észlelése óta eltelt időszakban rendszeresen ellenőrizte volna az órát, akkor a hiba korai észlelése jelentősen csökkentette volna az elfolyt vízmennyiséget.

A kapcsolódó előírások szerint a meghibásodási időszakban felhasznált vízmennyiség elszámolására a bekötési vízmérő és a mellékvízmérő adatait kell figyelembe venni, tehát a vízelfolyás miatt keletkező magasabb számla is a fogyasztót terheli (a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 52. § (1) és (2a) bekezdése). Hozzá kell tenni, hogy a vízmérő elfagyása esetén az új mérőre történő kicserélés költségeit is a fogyasztónak kell állnia. A mérőórákat ugyanis általában nem lehet javítani, hiszen többnyire megreped a burkolatuk, sérül a szerkezetük.

Mindezekre a víziközmű-szolgáltatók is rendszeresen felhívják a lakosság és a fogyasztók figyelmét. A tartósan hideg időszak beálltával, télen ugyanis a mérőórák könnyen elfagyhatnak, ez különösen igaz a vízmérőkre, amelyek többsége eleve a 80 centiméteres fagyhatár alatt van elhelyezve. Ha pedig tartós, mínusz 10-15 fokos hideg van, még a belső hálózatok is veszélyben vannak.

Érdemes ezért ügyelni és a bajt megelőzni: célszerű ilyenkor befedni a vízmérő-akna tetejét fóliával, és azt valamilyen hőszigetelésre alkalmas anyaggal beborítani: például hungarocellel, nikecellel, polifómmal. Ugyanakkor ezeket úgy kell elhelyezni, hogy a hőszigetelés később károsodás nélkül legyen eltávolítható, majd visszahelyezhető. A legegyszerűbb, ha egy papírdobozt is ilyenkor elhelyeznek a fogyasztók a mérőszerkezetre, mert az egyúttal a talajból áramló kevés hőt is a megfelelő helyen tartja.

Ezek az óvintézkedések különösen azon fogyasztási helyeknél fontosak, ahol nincs rendszeres vízfogyasztás, mint például a nyaralók, hétvégi házak, stb. Azzal is sokat tehetünk, ha szakemberrel víztelenítjük az ingatlan belső vízhálózatát. Ezzel kapcsolatosan ugyanis meghatározásra került a fogyasztó azon joga, hogy térítésmentesen kérje a szolgáltatótól a vízszolgáltatás átmeneti szüneteltetését, vagy a vízmérő leszerelését. Később, visszaszereléskor kell annak költségét kifizetni. Így pedig mindenki megóvhatja a vízhálózatot a szétfagyástól, az épületet pedig a beázástól és a további kellemetlenségektől.

A megfelelő gondossággal elvégzett fagy elleni védelem tehát a fogyasztók érdeke és ha odafigyelnek a szükséges néhány fontos lépésre, akkor elkerülhetik a károkat és saját pénztárcájukat is megkímélhetik.

A következőkre különösen érdemes odafigyelni:

1.Rendszeresen ellenőrizzük, különösen a téli hidegben a vízmérő állapotát, és tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket, nehogy elfagyjon a berendezés!

2. Abban az esetben, ha normál vízhasználat mellett emelkedett fogyasztást tapasztalunk, minél hamarabb kérjük meg a szolgáltatót, hogy vizsgálja ki a problémát!

3. Ha van olyan ingatlanunk, amelyben huzamosabb ideig nem tartózkodik senki, érdemes kérni a szolgáltatótól a vízszolgáltatás szüneteltetését, különösen a téli hónapok előtt.