Blog

Három euró nem sok, egészen addig, amíg egy két eurós kütyüért kell kifizetnünk. 2025-ben naponta több mint 16 millió darab kis értékű internetes küldemény érkezett az Európai Unióba – vagyis nagyjából 180 csomag minden egyes másodpercben. 

Aztán 2026. július 1-jén megjelent az új, „3 eurós vám”, és alig egy hónap alatt látványosan megváltozott a kép: a sajtóban ismertetett francia vámadatok szerint a kínai kiscsomagok behozatala 30–40 százalékkal esett vissza, a Temu forgalma pedig júniushoz képest körülbelül a felére zuhant.  

Végigfutott már a magyar fogyasztók között is az információ, hogy 2026. július 1-jétől megváltoztak az Európai Unión kívülről érkező, kis értékű internetes rendelések vámszabályai. A változás nemcsak a Temut és a Sheint érinti: ugyanazokkal a szabályokkal találkozhatunk például akkor is, ha az AliExpressről vagy más, EU-n kívüli webáruházból rendelünk olyan árut, amelyet közvetlenül harmadik országból küldenek nekünk.

A legfontosabbak röviden:

• Július 1-jétől a 150 euró alatti, EU-n kívülről érkező csomagokra is vámot számítanak fel: átmenetileg 3 eurót minden eltérő vámtarifa-tétel után. Öt egyforma póló: 3 euró, egy póló és egy karóra: 6 euró.
• A vámot főszabály szerint az eladó vagy az importőr fizeti, de beépítheti a termék árába.
• A teljes fizetendő összeget a rendelés előtt látnunk kell. Ha utólag váratlan pluszköltséget kérnek, elállhatunk a vásárlástól, akár a csomag átvétele előtt is.

Megszűnt a 150 euró alatti vámmentesség: mi változott július 1-jétől?

A Tanács (EU) 2026/382 rendelete megszüntette azt a korábbi vámmentességet, amely alapján a legfeljebb 150 euró értékű, harmadik országból érkező kis küldemények után főszabály szerint nem kellett behozatali vámot fizetni. 2026. július 1-jétől 2028. július 1-jéig átmeneti, 3 eurós átalányvámot alkalmaznak az érintett küldeményekben szereplő vámtarifa szerinti tételekre.  

Az Európai Unió Tanácsa: a 3 eurós vámról szóló döntés (magyar nyelvű sajtóközlemény)

Mennyi a vám a Temun? Így számolják a 3 eurós vámot

Itt rögtön fontos tisztázni egy gyakori félreértést: nem feltétlenül minden egyes darab áru után kell külön 3 eurót számítani, és nem is egyszerűen csomagonként 3 euróról van szó. A vám a küldeményben található, vámtarifa-besorolás alapján elkülönülő terméktípusokhoz kapcsolódik.

• Például: ha rendelünk öt ugyanolyan pólót, amelyek ugyanabba a vámtarifa-kategóriába tartoznak, az Európai Bizottság példája szerint összesen 3 euró vám merül fel. 
• Ha viszont ugyanabban a csomagban van egy póló és egy karóra, már két különböző vámtarifa-tételről beszélünk, így a vám 6 euró. 
• Ha pedig például egy póló, egy karóra és egy más vámtarifa-kategóriába tartozó termék érkezik együtt, a vám akár 9 euró is lehet.  

Európai Bizottság: tájékoztató a 3 eurós vámról, a pólós és karórás példával (angol nyelvű)

A vám nem azonos az áfával

A változás nem az áfáról szól. A kis értékű importáruk korábbi áfamentessége már 2021-ben megszűnt. Az IOSS – Import One Stop Shop – alapvetően az importáfa egyszerűsített beszedésére szolgáló rendszer. Attól tehát, hogy egy webáruház IOSS-t használ, még nem következik, hogy a július 1-jétől bevezetett vám és minden más importköltség is automatikusan benne van a termék mellett feltüntetett árban.

Kell vámot fizetni a Temu- vagy Shein-rendelés után?

Van azonban egy fogyasztóként különösen fontos szabály: a 3 eurós vám nem egyszerűen egy új, közvetlenül ránk, vásárlókra kivetett adó. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a vám megfizetéséért főszabály szerint a vámáru-nyilatkozatot benyújtó eladó, importőr vagy annak képviselője felel. Csak kivételes esetben válunk mi magunk közvetlenül vámfizetésre kötelezetté.  

Európai Bizottság: útmutató és jogszabályszöveg az átmeneti vámról (angol nyelvű)

Ez persze nem jelenti azt, hogy a költséget gazdaságilag soha nem érezzük meg: a kereskedő beépítheti a termék árába vagy más módon átháríthatja. Fogyasztóvédelmi szempontból az a döntő, hogy még a vásárlás előtt világosan lássuk, végül mennyit kell fizetnünk.

Ne keverjük össze az új kezelési díjjal!

Fontos: a 3 eurós vám és az új uniós kezelési díj két külön dolog. A 3 eurós vám a 150 euró alatti, EU-n kívülről érkező kis küldeményeket érinti. November 1-jétől emellett 2 eurós kezelési díjat is bevezetnek az EU-n kívülről érkező online rendelésekre, értékhatártól függetlenül. Vagyis ez a 150 eurónál drágább csomagokra is vonatkozik. A díjat a vámkezelést intéző szereplőnek kell rendeznie; a költség azonban beépülhet az árba.

Kínai rendelés, vám, pluszköltség: a leggyakoribb problémák és jogi hátterük

„Nem tudtuk, hogy pluszköltséget kell fizetnünk!” Mit kell előre közölnie a webáruháznak?

A legfontosabb fogyasztóvédelmi szabály egyszerű: mielőtt rákattintunk a rendelés gombra, tudnunk kell, mennyibe kerül számunkra ténylegesen a vásárlás.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint a webáruháznak a szerződés megkötése előtt világosan és közérthetően tájékoztatnia kell bennünket az adóval növelt teljes ellenértékről és az egyéb felmerülő költségekről. 

Ha valamely további költség összege előre nem számítható ki észszerűen, legalább azt egyértelműen közölni kell velünk, hogy további fizetési kötelezettség merülhet fel. 

Az internetes rendelés véglegesítése előtt a lényeges árinformációkat ráadásul egyértelműen és jól láthatóan kell elénk tárni. 

Mit látunk a kosárban?

Ez azért fontos, mert nem mindegy, hogy például a kosárban ezt látjuk:

„Termék: 8 000 Ft – Szállítás: ingyenes – Fizetendő: 8 000 Ft”

vagy ezt:

„Termék: 8 000 Ft – további import-, vám- vagy kezelési költségek merülhetnek fel.”

Az első esetben joggal alakulhat ki bennünk az a benyomás, hogy 8 000 forint a végleges ár. Ha ezután a csomag átvételekor váratlanul még további összeget kérnek tőlünk, felmerülhet, hogy az előzetes tájékoztatás nem volt megfelelő.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 7. §-a alapján az árra és a járulékos költségekre vonatkozó lényeges információ elhallgatása vagy félreérthető közlése akár megtévesztő mulasztásnak is minősülhet.

A békéltető testület javaslata: rendelés előtt ne csak a termék mellett nagy betűkkel feltüntetett árat nézzük meg. Görgessünk végig a fizetésig, és ellenőrizzük, szerepel-e például az, hogy „taxes and duties included”, „import charges included”, „no additional charges”, vagy éppen az, hogy további vám- és importköltséget számíthatnak fel.

Kép

Visszakérhetjük a pénzünket, ha a pluszköltség miatt nem vesszük át a csomagot?

Internetes vásárlásnál főszabály szerint megillet bennünket a 14 napos, indokolás nélküli elállási jog a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-a alapján.

Elállhatunk már az átvétel előtt is

Sőt, nem kell feltétlenül megvárnunk, hogy a futár a kezünkbe adja a csomagot. A rendelet 20. § (3) bekezdése szerint az elállási jogunkat már a szerződés megkötése és az áru átvétele közötti időszakban is gyakorolhatjuk.  Ez a gyakorlatban nagyon hasznos lehet.

Figyelem: az át nem vétel még nem elállás!

Van azonban egy nagyon fontos különbség: a csomag egyszerű át nem vétele nem jelenti azt, hogy joghatályosan elálltunk a szerződéstől.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-a szerint az elállásunkat egyértelmű nyilatkozattal – illetve az online kereskedő által biztosított elállási funkció használatával – kell közölnünk.  

Ezért ne elégedjünk meg azzal, hogy a futárnak azt mondjuk: „Nem kérem a csomagot.” Írjunk a kereskedőnek is, például:

„A rendeléstől elállok, a terméket nem kívánom átvenni, kérem a megfizetett összeg visszatérítését.”

Mikor és mennyit kapunk vissza?

Szabályos elállás esetén a vállalkozás főszabály szerint köteles visszatéríteni az általunk megfizetett teljes összeget, ideértve a szokásos kiszállítás költségét is. 

A visszatérítésre főszabály szerint az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül kell sort keríteni, bár a vállalkozás bizonyos esetekben az áru visszaérkezéséig vagy a visszaküldés igazolásáig visszatarthatja a pénzt.  

A visszaküldés közvetlen költsége ugyanakkor főszabály szerint bennünket, vásárlókat terhelhet, ha a kereskedő azt nem vállalta át és erről megfelelően tájékoztatott bennünket.

3 gyakorlati tanács a tudatos vásárláshoz

1. EU-n kívülről vagy uniós raktárból? Nézzük meg, honnan érkezik az áru!

Ha a terméket valóban EU-n belüli raktárból, már uniós szabad forgalomba bocsátott áruként küldik el nekünk, a mi kézbesítésünk során nem történik újabb harmadik országból történő import.

Példa: ugyanaz a sportcipő elérhető „China warehouse” és „Poland warehouse” szállítással. Ha valóban a lengyel raktárból, már uniós áruként adják fel, a lengyel-magyar kiszállításnál nem keletkezik újabb importvám.

Az „EU warehouse” feliratot azonban ne kezeljük automatikus garanciaként. Nézzük meg a rendelés részleteit és a tényleges feladási helyet is.

2. Mentsük el a rendelés adatait!

Érdemes képernyőképet készítenünk:

• a termékoldalról,
• a kosárról,
• a fizetési oldalról,
• a végösszegről,
• a szállítási határidőről,
• valamint az adókra, vámokra és importköltségekre vonatkozó tájékoztatásról.

Ha például három hét múlva azt állítja a kereskedő, hogy „a vásárló tudta, hogy további költség lesz”, egy képernyőkép sokkal többet érhet, mint az emlékezetünk.

3. Temu, Shein, AliExpress: nézzük meg, ki az eladó!

A Temu, Shein vagy más online piactér neve önmagában nem mindig árulja el, hogy jogilag pontosan kivel szerződünk. Ellenőrizzük a rendelés visszaigazolásában, az ÁSZF-ben vagy az eladói adatok között, hogy melyik vállalkozás az eladó és hol van a székhelye.

Ez azért különösen fontos, mert teljesen más lehet a jogérvényesítésünk egy magyar, egy másik EU-tagállamban működő, illetve egy kizárólag kínai székhelyű vállalkozással szemben.

Mit tehetünk, ha vita alakul ki?

1. lépés: írásos panasz a kereskedőnél

A problémát mindig írásban jelezzük a kereskedőnek, vagy a platform ügyfélszolgálatának.

Hogy az ügyintézés folyamatát rövidítsük, írjuk bele:

• a rendelési számot,
• a vásárlás időpontját,
• a megfizetett összeget,
• a vitatott vámot vagy más költséget,
• azt, hogy milyen előzetes tájékoztatást kaptunk,
• és azt is, pontosan mit kérünk.

„A rendelés leadásakor a fizetendő végösszeg 15 000 Ft volt, további importköltségről nem kaptam tájékoztatást. Kérem a felszámított további összeg jogalapjának megjelölését, illetve annak visszatérítését.”

Ha pedig el akarunk állni, ezt is egyértelműen mondjuk ki.

Ha az eladó magyarországi vállalkozás, az Fgytv. 17/A. § (6) bekezdése szerint az írásbeli panaszunkat főszabály szerint 30 napon belül írásban, érdemben meg kell válaszolnia.

2. lépés: békéltető testületi eljárás

Ha a kereskedő nem rendezi a panaszunkat, fogyasztói jogvita esetén békéltető testületi eljárást kezdeményezhetünk. 

A békéltető testületi eljárás célja, hogy a fogyasztó és a vállalkozás között gyors, egyszerű és költségkímélő módon egyezség szülessen, vagy – ennek hiányában – a testület a jogvita rendezéséhez segítséget nyújtson, illetve a törvényi feltételek fennállása esetén döntést hozzon.

Előbb nézzük meg, hol van az eladó székhelye!

Mielőtt azonban eljárást indítunk, határon átnyúló internetes rendelésnél mindig nézzük meg, hol van az eladó székhelye.

Nem ugyanaz a helyzet ugyanis akkor, ha egy Magyarországon működő vállalkozással, egy másik EU-tagállamban működő kereskedővel vagy egy kizárólag EU-n kívüli – például kínai – vállalkozással kerültünk vitába.

Más EU-tagállamban működő vállalkozással fennálló határon átnyúló fogyasztói jogvitánkban az Európai Fogyasztói Központ (EFK) is segítséget nyújthat. Egy ténylegesen harmadik országban, például Kínában letelepedett kereskedővel szemben azonban az EFK lehetőségei már lényegesen korlátozottabbak.

Európai Fogyasztói Központ Magyarország: www.magyarefk.hu · e-mail: info [at] magyarefk.hu · telefon: +36 1 896 77 47 (hétfőn és szerdán 9 és 14 óra, pénteken 10 és 13 óra között) · levélcím: 1536 Budapest, Pf. 324

Gyakran ismételt kérdések

Kell vámot fizetni a Shein-csomag átvételekor?

Főszabály szerint nem, a vámot az eladó vagy az importőr rendezi. Ha átvételkor mégis előre nem jelzett összeget kérnek, kérjük írásban a jogalapját, vagy jelentsük be az elállást.

Drágul a Temu a vám miatt?

Lehetséges, mert a kereskedő a vámot beépítheti a termék árába. A teljes fizetendő összeget azonban a rendelés véglegesítése előtt egyértelműen közölnie kell.

Mit tehetünk, ha a vámkezelés miatt késik a csomag?

A vámeljárás önmagában nem jelenti azt, hogy a kereskedő korlátlan ideig késhet a teljesítéssel. Ha meghatározott szállítási határidőt vállalt, annak betartása a szerződéses teljesítés része. 

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 8/B. §-a szerint, ha a teljesítési idő a szerződés körülményei alapján alapvető fontosságú, vagy erről előzetesen tájékoztattuk a vállalkozást, meghatározott esetben póthatáridő kitűzése nélkül is elállhatunk a szerződéstől.  

Ha viszont nem ilyen lényeges határidőről van szó, tartós késedelem esetén célszerű először írásban felszólítanunk a kereskedőt a teljesítésre, és megfelelő póthatáridőt szabnunk.

A legfontosabb tudnivalók dióhéjban

A legfontosabb tehát: 2026. július 1-jétől valóban megszűnt a 150 euró alatti kis küldemények korábbi vámmentessége, de ebből nem következik, hogy minden Temu- vagy Shein-csomag átvételekor automatikusan újabb 3 eurót kell fizetnünk. 

Ha pedig váratlan pluszköltség, késedelmes csomag vagy visszatérítési vita miatt problémánk támad, dokumentáljunk mindent, írásban forduljunk a kereskedőhöz, és szükség esetén éljünk a rendelkezésünkre álló fogyasztóvédelmi jogérvényesítési lehetőségekkel.

Hogyan lehet panaszt tenni a békéltető testületnél?

A fővárosban a következő módokon fordulhatunk a Budapesti Békéltető Testülethez:

• postai úton: 1253 Budapest, Pf. 10.,
• e-mailben: bekelteto.testulet [at] bkik.hu,
• saját weboldalukon keresztül vagy ezen a weboldalon keresztül,
• Ügyfélkapu segítségével,
• továbbá e-Papír felületen keresztül, név (címzett): Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Budapesti Békéltető Testület.

Inkább videón nézné meg a folyamatot? Nézze meg itt a békéltető eljárás menetét!

Ez a cikk 2026. szeptember 30-án készült, az akkor hatályos jogszabályok és a rendelkezésünkre álló információk alapján. A szabályok, különösen a vámra és a kezelési díjra vonatkozó részletek, a későbbiekben változhatnak, ezért vásárlás vagy panasz előtt érdemes a legfrissebb tájékoztatást is ellenőrizni.