Blog

Néhány kattintás, bankkártyaadatok, „Megrendelem” – és már úton is van felénk az új cipő, kávéfőző. Az internetes vásárlás kényelmes, gyors és sokszor olcsóbb is, mint üzletről üzletre járni. Van azonban egy fontos különbség a hagyományos és az online vásárlás között: a webshopban nem tudjuk igazán kézbe venni, felpróbálni, vagy közelről megvizsgálni azt, amit megveszünk. Ráadásul nemcsak a terméket, hanem sokszor magát az eladót sem „látjuk”.

Ezért a tudatos online vásárlásnak két fontos pillére van.

Az első a megelőzés. Mielőtt fizetünk, érdemes ellenőrizni, kitől vásárolunk, milyen webshop vélemények találhatók róla, vannak-e valós cégadatai, és nem szerepel-e a webáruház korábbi jogsértések miatt valamely hatósági adatbázisban.

A második pillér a jogaink ismerete. Ha az interneten rendelt termék mégsem tetszik, nem jó a mérete, vagy egyszerűen rájövünk, hogy az éjjel rendelt pink kenyérpirító mégsem életünk legjobb pénzügyi döntése volt, főszabály szerint rendelkezésünkre áll a 14 napos, indokolás nélküli elállási jog.

A fogyasztóvédelmi szabályok ráadásul 2026-ban egy fontos újítással egészültek ki: megjelent az online elállási funkció, közkeletű nevén az „elállási gomb”. A cél egyszerű: ha néhány kattintással lehet vásárolni, ne kelljen digitális akadályversenyt teljesíteni ahhoz, hogy a fogyasztó el is tudjon állni a szerződéstől.

Vagyis a fogyasztóvédelem nem a reklamációnál kezdődik. Már a „Kosárba” gomb előtt érdemes bekapcsolni a vészjelző radart.

Webshop vélemények: így ismerd fel a megbízható webáruházakat rendelés előtt

Egy szép weboldal ma már önmagában semmit nem bizonyít. Professzionálisnak látszó webshopot viszonylag könnyű készíteni, ezért a dizájnnál sokkal fontosabb kérdés, hogy ki áll az oldal mögött. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) is azt javasolja, hogy internetes vásárlás előtt tájékozódjunk a webáruház üzemeltetőjéről, és nézzük meg a vásárlói véleményeket. A vállalkozásnak többek között a nevéről, székhelyéről és elérhetőségeiről is tájékoztatást kell adnia.

A webshop vélemények hasznosak, de ne higgyünk el mindent

A vásárlói értékelések sokat segíthetnek, különösen akkor, ha nem kizárólag a webshop saját oldalán található véleményeket olvassuk el.

Gyanús lehet például, ha egy ismeretlen webáruháznak több száz értékelése van és valamennyi körülbelül így hangzik: „Csodálatos termék! Gyors szállítás! Életem megváltozott! Ajánlom mindenkinek!”

Ha pedig az összes értékelés ugyanazon a napon született, hasonló mondatszerkezettel, az már nem ötcsillagos vásárlói elégedettség, hanem inkább ötcsillagos figyelmeztető jel.

Érdemes ezért független felületeken is rákeresni a webshop nevére, és különösen hasznos lehet megnézni a negatív értékeléseket. Egy-két rossz vélemény természetesen még nem tesz megbízhatatlanná egy vállalkozást. Több száz vásárlóból mindig akad valaki, akinek a futár három perccel később érkezett, mint szerette volna. Más a helyzet azonban, ha újra és újra ugyanaz a panasz bukkan fel: nem érkezik meg a termék, nem válaszol az ügyfélszolgálat, lehetetlen elállni, vagy hónapokig várnak a vásárlók a pénzükre.

Melyek az átverős vagy legalábbis gyanús webshopok tipikus jelei?

Érdemes óvatosnak lenni, ha például:

• nem derül ki egyértelműen, melyik vállalkozás üzemelteti az oldalt;
• hiányzik a cégnév, székhely vagy a használható kapcsolattartási adat;
• nincs, vagy feltűnően hiányos az ÁSZF;
• a webshopban minden termék irreálisan olcsó;
• a visszajelzések kizárólag tökéletesek, vagy láthatóan gépi fordítással készültek;
• a honlap szövege tele van furcsa, magyartalan mondatokkal;
• a „Kapcsolat” menüpont mögött lényegében csak egy űrlap található, de nem világos, kinek írunk;
• az eladó kiléte és székhelye csak hosszas nyomozás után deríthető ki.

Az NKFH 2026-ban is arra figyelmeztetett, hogy a webáruházaknál többféle jogsértő gyakorlat fordulhat elő, például hibás tájékoztatás, az elállási jog indokolatlan korlátozása vagy a visszafizetési határidő jogellenes meghosszabbítása.

Hol ellenőrizhetjük az eladót? Átverős webshopok listája, cégadatok, adószám

A Google-találatok mellett érdemes hivatalos forrásokat is használni.

Az egyik legfontosabb az NKFH jogsértő weboldalakat tartalmazó adatbázisa. Ebben olyan webáruházak találhatók, amelyek jogsértő magatartását fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal vagy bíróság jogerősen megállapította. Az adatbázisból az is kiderülhet, ha a vállalkozás később megszüntette a feltárt jogsértést. Érdemes ellenőrizni a vállalkozást a nyilvános cégnyilvántartásban, illetve szükség esetén a NAV nyilvánosan hozzáférhető adózói adatbázisaiban is.

A cél persze nem az, hogy minden internetes rendelés előtt magánnyomozói képesítést szerezzünk. Egy drágább vásárlás előtt azonban az a két-három perc, amelyet az eladó ellenőrzésére fordítunk, később heteket spórolhat meg.

Kép

14 napos elállási jog: a vásárlástól való elállás szabályai internetes vásárlásnál

Az internetes vásárlások egyik legfontosabb fogyasztóvédelmi garanciája a 14 napos, indokolás nélküli elállási jog. Magyarországon ennek részletes szabályait a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet tartalmazza. Az „indokolás nélküli” kifejezést érdemes szó szerint érteni. Nem kell bizonyítanunk, hogy a termék hibás. Nem kell megmagyaráznunk, hogy miért nem tetszik, elég egyértelműen közölni: elállunk a szerződéstől.

Mikortól számít a 14 nap?

Termék adásvétele esetén főszabály szerint az átvételtől indul az elállási határidő. (Például, ha hétfőn megrendelünk egy cipőt, de csak pénteken vesszük át, nem a hétfői rendeléstől kell számolnunk a 14 napot.)

Fontos az is, hogy az elállási jogot már a termék átvétele előtt is lehet gyakorolni. Ha tehát szerda este megrendeltünk egy robotporszívót, csütörtök reggel pedig rájövünk, hogy a lakásunkban annyi küszöb van, hogy a szerencsétlen robot legfeljebb az előszobában élhetne teljes életet, nem szükséges megvárni a kiszállítást ahhoz, hogy közöljük az elállást. A fogyasztó az elállást nyilatkozatmintával vagy más egyértelmű nyilatkozattal is gyakorolhatja, 2026. június 19-től pedig az új elállási funkció is rendelkezésre áll.

Mi történik az elállás után?

A fogyasztónak az elállás közlését követően főszabály szerint 14 napon belül vissza kell küldenie a terméket. A visszaküldés közvetlen költségét általában a fogyasztó viseli, kivéve például, ha ezt a vállalkozás vállalta. A vállalkozásnak pedig az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó által megfizetett összeget, ideértve főszabály szerint az eredeti kiszállítás költségét is. Ha azonban a fogyasztó a kereskedő által kínált legolcsóbb szokásos szállítás helyett valamilyen drágább, például expressz kézbesítést választott, az ebből származó többletköltséget nem feltétlenül kell visszakapnia.

Van azonban egy fontos részlet: termék adásvételénél a kereskedő bizonyos esetekben visszatarthatja a visszatérítést addig, amíg vissza nem kapta a terméket, vagy a fogyasztó hitelt érdemlően nem igazolta, hogy azt visszaküldte. Ezért érdemes megőrizni a feladóvevényt vagy más visszaküldési igazolást. A „becsszóra feladtam múlt kedden” sajnos gyengébb bizonyíték, mint egy nyomon követhető csomagszám.

Kibonthatom és kipróbálhatom a terméket?

Az elállási jog nem azt jelenti, hogy a terméket két hétig korlátlanul használhatjuk, majd visszaküldhetjük.  A fogyasztó a terméket megvizsgálhatja és annak jellegét, tulajdonságait, működését az ehhez szükséges mértékben ellenőrizheti. Ha azonban az ehhez szükséges használatot meghaladóan használja a terméket, és emiatt annak értéke csökken, az ebből eredő értékcsökkenésért felelősséggel tartozik. A túlzott használat tehát önmagában nem az elállási jog elvesztését jelenti, hanem értékcsökkenési igényt alapoz meg.

Mikor nincs 14 napos elállási jog? Az elállási jog kivételei

A 14 napos elállási jog fontos, de nem korlátlan. A 45/2014. Korm. rendelet több kivételt is meghatároz. Tipikus példa az olyan nem előre gyártott termék, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezetten a számára készítettek. Ha például egy bögrére azt kérjük, hogy kerüljön rá a saját fényképünk és a „Világ legjobb nagynénije, 2026” felirat, a kereskedőtől aligha várható el, hogy ezt két hét múlva gond nélkül értékesí se másnak.

Szintén kivétel lehet a gyorsan romló vagy rövid ideig eltartható termék.

Nem gyakorolható az elállási jog bizonyos zárt csomagolású, egészségvédelmi vagy higiéniai okból vissza nem küldhető termékeknél, ha a fogyasztó a csomagolást az átadást követően felbontotta. Hasonló kivétel vonatkozik a lezárt csomagolású hang- vagy képfelvételre, illetve számítógépes szoftverre, ha a fogyasztó az átadást követően felbontotta a csomagolást.

Fontos tudni, hogy nem igaz az a sokszor látott webshopos mondat, hogy „felbontott terméket nem veszünk vissza”. Ugyanígy az sem igaz, hogy internetes vásárlásnál minden terméket minden körülmények között vissza lehet küldeni.

Mi az az elállási gomb, és hogyan könnyíti meg a rendelés lemondását a webshopban?

Az online kereskedelem egyik furcsa ellentmondása sokáig az volt, hogy vásárolni három kattintással lehetett, elállni viszont néha nagyon bonyolultan.

„Megrendelem” – hatalmas színes gomb.

„Elállás” – ÁSZF, 47. oldal, 8-as betűméret, valahol a „vegyes rendelkezések” és az adatkezelési szabályok között.

Ezen változtat az új elállási funkció. Az uniós szabályozás célja kifejezetten az, hogy az elállás gyakorlása ne legyen nehezebb, mint maga a szerződéskötés. Az uniós szabály szerint az online interfészen kötött, elállási joggal érintett távollévők közötti szerződéseknél az elállási funkciónak könnyen megtalálhatónak, jól láthatónak és az elállási időszak alatt folyamatosan hozzáférhetőnek kell lennie. Magyarországon az új rendelkezéseket a 415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet iktatta be a 45/2014. Korm. rendeletbe, és azok 2026. június 19-től alkalmazandók.

Hogyan működik az elállási funkció? Így néz ki az online elállási nyilatkozat

 A magyar szabályozás meglehetősen konkrét. Az elállási funkciót a vállalkozásnak az „elállás a szerződéstől” szöveggel kell ellátnia, és jól látható, könnyen hozzáférhető módon kell biztosítania az elállási időszak teljes tartama alatt. A funkció megvalósulhat például gombként, menüpontként vagy más, könnyen megtalálható online megoldásként.

Az online elállási nyilatkozatban a fogyasztónak egyszerűen meg kell tudnia adni vagy erősíteni többek között:

• azt, hogy el kíván állni a szerződéstől;
• a nevét;
• az érintett szerződés azonosításához szükséges adatokat;
• azt az elektronikus elérhetőséget, amelyre az elállás megerősítését kéri.

Ezután következik egy második, megerősítő lépés, amelyet a magyar rendelet szerint az „elállás megerősítése” szöveggel kell ellátni. Ennek jó oka van: ne lehessen véletlenül elállni egy rendeléstől pusztán azért, mert valaki félrenyomott a telefonján.

És mi történik a kattintás után? Visszaigazolás és elállási nyilatkozat minta

A webshop feladata nem ér véget azzal, hogy a képernyőn megjelenik egy vidám zöld pipa.

A vállalkozásnak indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón átvételi elismervényt kell küldenie a fogyasztónak. Ennek tartalmaznia kell az elállás tartalmát, valamint az elküldés napját és időpontját is. A gyakorlatban ez tipikusan e-mailes visszaigazolást jelent, mely bizonyítja, hogy az elállási nyilatkozat mikor és milyen tartalommal érkezett meg. Az elállási funkció ráadásul nem törli el a korábbi elállási lehetőségeket. A fogyasztó továbbra is gyakorolhatja elállási jogát például egyértelmű nyilatkozattal vagy a jogszabály szerinti nyilatkozatminta használatával. Az elállási gomb tehát nem az egyetlen út, hanem egy új, egyszerűbb út.

Mit tehetsz, ha a webshop nem engedi az elállást, vagy nem fizeti vissza a pénzt?

Előfordulhat, hogy a szabályok ellenére a webáruház nem reagál, nem fogadja el az elállást, eltűnik az elállási funkció, vagy a pénzvisszatérítésből lesz egy soha véget nem érő „folyamatban van” állapot. Ilyenkor három lépést érdemes követni.

1. Dokumentálj mindent

Készíts képernyőképet az elállási funkció használatáról, és őrizd meg az automatikus visszaigazolást.

Mentsd el:

• a rendelés visszaigazolását;
• a számlát;
• az elállási nyilatkozatot;
• az elállási funkció használatáról kapott igazolást;
• az e-maileket és egyéb üzeneteket;
• a visszaküldés bizonylatát és nyomkövetési számát;
• szükség esetén a webshop releváns oldalairól készült képernyőképeket.

Ez nem túlzott óvatosság, ugyanis a jogszabály alapján a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy elállási jogát megfelelően gyakorolta. Ha tehát a webshop elállási gombja működik, ne csak megnyomjuk, hanem a kapott visszaigazolást is őrizzük meg.

2. Figyelj a határidőkre

A vállalkozásnak főszabály szerint az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül vissza kell térítenie a fogyasztó által megfizetett teljes összeget, beleértve a teljesítéssel összefüggő költségeket is. Az eredeti szállítási költségből azonban csak a legolcsóbb szokásos szállítás díjáig jár visszatérítés, ha a fogyasztó ennél drágább szállítási módot választott. Termék adásvételénél ugyanakkor a vállalkozás a jogszabályi feltételek fennállása esetén visszatarthatja a pénzt addig, amíg vissza nem kapja a terméket, vagy a fogyasztó nem igazolja annak visszaküldését.

Más határidő vonatkozik a panasz megválaszolására: az írásbeli fogyasztói panaszt a vállalkozás főszabály szerint a beérkezést követő 30 napon belül köteles írásban, érdemben és igazolható módon megválaszolni. Ha elutasítja a panaszt, az álláspontját indokolnia kell.

3. Ha nincs megoldás, jöhet a Budapesti Békéltető Testület

Ha a közvetlen egyeztetés nem vezet eredményre – például a webshop elutasítja az elállást, nem fizeti vissza a pénzt, vagy a fogyasztói panaszt sem kezeli megfelelően –, érdemes békéltető testülethez fordulni.

A békéltető testület feladata a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. Elsődlegesen megpróbál egyezséget létrehozni a felek között, ennek hiányában pedig a jogszabályi feltételek szerint döntést hoz. A rendszer célja, hogy a fogyasztói jogok egyszerűbben, gyorsabban és költségkímélő módon legyenek érvényesíthetők. Budapesti fogyasztóként ilyen ügyben a Budapesti Békéltető Testülethez fordulhatunk. A testület a gyakorlatban rendszeresen foglalkozik online vásárlással, elállással és visszatérítéssel kapcsolatos fogyasztói jogvitákkal. A békéltető eljárás előtt azonban fontos, hogy a fogyasztó először közvetlenül megkísérelje rendezni a vitát a vállalkozással. Éppen ezért hasznos minden levelezést, panaszt és választ megőrizni.

Hogyan lehet panaszt tenni a békéltető testületnél?

A fővárosban a következő módokon fordulhatunk a Budapesti Békéltető Testülethez:

• postai úton: 1253 Budapest, Pf. 10.,
• e-mailben: bekelteto.testulet [at] bkik.hu,
• saját weboldalukon keresztül vagy ezen a weboldalon keresztül,
• Ügyfélkapu segítségével,
• továbbá e-Papír felületen keresztül, név (címzett): Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Budapesti Békéltető Testület.

Inkább videón nézné meg a folyamatot? Nézze meg itt a békéltető eljárás menetét!

Ez a cikk 2026. október 26-án készült, az akkor hatályos jogszabályok és a rendelkezésünkre álló információk alapján. A szabályok, különösen az elállási funkcióra vonatkozó részletek, a későbbiekben változhatnak, ezért vásárlás vagy panasz előtt érdemes a legfrissebb tájékoztatást is ellenőrizni.