Az alábbi táblázat hónapokra lebontva megmutatja az egyes döntések megoszlását. Jól látható, hogy az ügyek jelentős részében kerül sor az eljárás megszüntetésére, vagy mert az eljárás lefolytatására nincs szükség, vagy mert a fogyasztó kérelme megalapozatlan. Ugyancsak gyakori az az eset, amikor hatáskör vagy egyéb okból nem indítható meg az eljárás, illetve a fogyasztó a kérelem hiányát nem pótolta.
A legtöbb eljárás ugyanakkor ajánlással végződik, azaz a fogyasztói kérelem megalapozottságának megállapításával. Későbbi táblázatunkban jól látszódik az egyes döntések változásainak tendenciája a korábbi évekhez képest, elöljáróban azonban már itt megjegyezzük, hogy megnőttek az egyezségek és az ajánlások számai, és a kötelezést tartalmazó határozatok is javuló tendenciát mutatnak.
*lehetetlen, eljáráson kívüli egyezség, visszavonás
**hatáskör, illetékesség hiánya kérelem nem pótolt hiányossága
Mint az alábbiakban látszódik, az ügyek közel 42%-ban a fogyasztóra nézve kedvező döntés születik (egyezség vagy ajánlás), ugyanakkor arányaiban rendkívül alacsony a kötelezések száma.
*lehetetlen, eljáráson kívüli egyezség, visszavonás
**hatáskör, illetékesség hiánya kérelem nem pótolt hiányossága
Érdemes ugyanakkor megvizsgálni, hogyan változtak a döntések számai 2009, 2010 és 2011 között.
Mivel a békéltető testületi eljárás alapvető célja az egyezség létrejötte a fogyasztó és a vállalkozás között, ezért ki kell emelnünk elsősorban, hogy az egyezségek 24%-kal megnőttek 2010-hez képest. Az ajánlások tekintetében ez az arány már 40%, azaz elmondható, 2010-hez képest 33%-kal nőtt azon döntések száma, amelyek során a fogyasztó javára született döntés a kérelem megalapozottsága miatt. Tekintve, hogy az összes beérkező ügy 22%-os növekedést mutat, ezen 33%-os változás feltétlenül pozitív eredményt mutat.
Ugyancsak értékelendő, hogy 16%-kal nőttek a kötelezések számai, és a békéltető testület presztízsének növekedését mutatja, hogy 2011-ben több kötelezést tartalmazó döntés született, mint az azt megelőző két évben összesen. Ugyanakkor azt is ki kell emelnünk, hogy 64%-kal nőttek a megalapozatlan ügyek számai, azaz amikor a fogyasztónak nincs igaza, és emiatt szünteti meg az eljárást az eljáró tanács. Örömteli azonban, hogy 2011-ben 2010-hez képest csökkentek mind az egyéb okból történő megszüntetések, mind a hatáskör, illetékesség, vagy kérelem nem pótolt hiányossága miatt lezárt döntések.
2011 számokban és szavakban 2. rész – ügytípusok, változások